Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-05-01 / 18. szám

12-ik Oldal 1941 Május 1. Verhovayak Lapja lOOro MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK \ \MOZI VILÁG" HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Tbeatreben Vasárnap, Május 4-én d. u. 2-kor HÉTFŐN ÉS KEDDEN, MÁJUS 5 ÉS 6-ÁN A Grand Színházban "PÉNTEK REZI” 0g "ROZMARING'' TÖRÖK REZSŐ GYÖNYÖRŰ “PÉNTEK RÉZI’-JE MÁLY GERŐVEL A NANTY GLO-I FAMILY ÉS A HAZELWOOD-I GRAND SZÍNHÁZAKBAN Egy ilyen történet is csak Bu­dapesten játszódhalik le. Dr. Gerle Géza orvos, a Budai Jótékony Hölgyek Leányárvaházá­­nak egészségügyi felügyelője léha és könnyelmű fiatalember, aki nő­ügyei miatt kellemetlen adósságok­ba keveredik. Amikor már minden hitelforrása kimerül, dúsgazdag fő­ispán apjához fordul, ő azonban nem hajlandó rendezni fia adóssá gait, sőt kitagadja a fiút. A hite­lezők éppen árverezni készülnek az orvos villáját, amikor Gerle régi barátja, dr. Megyeri Jóska ügyvéd rábírja a hitelezőket arra, hogy várjanak még addig, amig ö a vil­lát jó pénzért el tudja adni jöven­dő apósának, a milliomos Z.sám­­béki Udo útépítőnek. A villaeladás ügy ebén az orvos meglátogatja a milliomost és ez alkalommal megismerkedik Zsám­­béke leányával. Gerle nősülni szándékozik. Igen ám, de keze — mind a kettő — tele van Leleményi Pirivel, a kis színésznővel. Neiu tud tőle szaba­dulni. Piri megfenyegeti _ őt, hogy csúnya botrányt rendez, ha el meri hagyni. A Budai Jótékony Hölgyek Leányárvaházában nevelkedik Pén­tek Rézi, aki nagy titokban fene­mód beleszeret Dr. Gerlébe. Per­sze annak sejtelme sincs a dolog­ról. Péntek Rézi egy éjszaka meg­szökik az intézetből és egyenesen Gerle lakására megy. A végén, Rézi révén minden rendbe jön. Még a haragos apa is megbocsájt a fiának és se nem Piri, se nem Edith, hanem Péntek Rézi lesz dr. Gerle felesége. Török Rezső irta ezt az elejétől végig nagyszerűen mulatságos tör­ténetet. Turay Ida,- Erdélyi Miéi, Páger Antal, Rajnay Gábor, Viz­­váry Mariska, Egri Mária, Gőzön Gyula, Juhász József, Pethő Atti­la és Simon Zsuzsa a főbb szerep­lők. Rendezte Vajda László. PÉNTEK RÉZI valóban egy per gő, fordulatos, az első pillanattól a legutolsóig nagyszerűen szóra­koztató, felejthetetlen magyar film. Mindenki nagy örömet fog találni benne. A “PÉNTEK RÉZI”-vel egyazon műsoron les? bemutatva a tavalyi szezon legjobb cigányzenés filmje, a “ROZMARING”, MAGYARI IMRE CIGÁNY­­KIRÁLY A “ROZMARING” C, RAGYOGÓ MAGYAR ZENÉSFILMBEN Büszke örömmel mutatjuk be a magyar filmgyártás uj remekmű­vét, az elejétől végiig zenés, rob-A Nanty Glo-i Family Tbeatreben Vasárnap, Május 11-én d. u. 2-kor “LOVAG1AS ÜGY” és “FEKETE GYÉMÁNTOK” bánó sikerű vigjátékot, a “ROZ­­MARING”-ot. Kabos Gyula, Páger. Turay Ida, Somlay Arthur. Mály Gerö, Va­­szary Piroska játszák a főszerepe­ket. Magyart cigánybandája muzsi­kál. A “ROZMARING” Harsányt Práger Antal, Somogyi Bogyó, Pethes Sándor és Magyari Imre cigányprímás a “Rozmaring” egyik jelenetében Zsolt lebilincselően tündöklő és felejthetelen hasonnevű regényé­nek nagysikerű filmváltozata, ele­jétől végig telidesteli tüzrőlpattant ragyogó magyar muzsikával. A “ROZMARING” Magyaii Im­re — aki egyik főszereplő benne —és a fent megemlített művész­együttessel, valóban a magyar stúdiók egyik legnagyobb és leg­sikerültebb produkciója.----------:o:-----------ELBERT^ HUBBARD EPIGRAMS A committee is a thing which takes a week to do what one good man can do in an hour. If the boss calls you down be grateful; the probabilities are you should have been fired. Reversing the treatment of the man you have wronged is better than asking his forgiveness. To be gentle, generous, lenient, forgiving, andd yet never reliin­­quish the vital thing— this is to be great. If you have no enemies, you are apt to be in the same predicament in regard to friends. Two new motion picture cameras for amateurs Ijave built in ex­posure meters. 54 ÖZVEGY MENYASSZONYOK Iffju arca egyszerre kigyulladt az örömtől. Ha Zsu­zsámra igazán szólt, kész Erdélyért feláldozni Zsigmon­­dot, ha ezt akarta most neki mondani, akkor Zsigmond­­nak a napja már is lebukott. Zsuzsánnának a hangján válaszolt. — Szablyámnak mától fogva két éle vagyon. Tekintetük találkozott. Szemük világított, akár a nap, amely most hágott föl az égboltozatra. VI. Kis rozsdásfarku, haragospiros taraju kakaska ál­lott féllábon a szemétdombon. Duzzogott, azért vonult félre a dudvával benőtt pernyerakásra. Oka volt a neheztelésre és a haragra. Úrnője, aki máskor annyira becézte, rózsás tenyeréből etette, ma még a nevét sem kiáltotta, hogy magához édesgesse. A kis kakast mélyen sértette ez a bántó nemtörő­dömség. Nem tudta szegényke, hogy úrnőjének, Petri Kata leányasszonynak, most főbenjáróbb gondjai van­nak, mintsemhogy az ő hizelkedésével törődjék. Pedig a leányasszony már kora reggeltől fogva kint hevert az Ompoly torkolatára néző vadászkastély tor­nácán és tekintetével a nagy messzeséget kutatta. Bi­zony nem gondolt kedvenc kis kakasával, nem törődött sólymával, sem párducával, holott azok is néma szoron­gással lesték kedveskedő mozdulatját. Nem törődött Ma­­rinivel, az olasz hadnaggyal, aki ott feküdt a lábánál, csöndes megadással várva, hogy a gondolataiba mélyedt leány megszólaljon. A kis kakas unta meg a dolgot elsőnek. Leeresz­tette lábát a szemétdombra, behunyta a szemét és har­sány kukorékolásba kezdett. Marini föltekintett Petri Katára. Széles, szerecsen­­fekete arcán, amelyet jobbfelén csontigható pörkölés nyoma éktelenitett el, mosoly jelent meg. — Nézd... — intett ki a szemétdombra. —• Nézd, a kis kakasod haragszik rád, — mondta békítő szóvad. ÖZVEGY MENYASSZONYOK Petri Kata nem felelt. Harmadik napja őrizte a vadászkastélyt, harmadik napja várakozott Zsigmond hívására. Már hanyatlóban volt ez a harmadik délután is és hiába figyelte a messzeséget, még mindig nem tet­szett fel a hirhozó, az idevezető gyalogcsapáson. Petri Kata leányasszony keserves órákat szenvedett át ezen a három napon. Mint eddig mindig, most is idejében tudomást szerzett Kendy Zsuzsánnának Zsigmonddal való találkozásáról. Nehéz féltékenységében, irigy harag és tüzes fáj­dalom emésztette. Tudta Zsuzsánna nagy hatalmát Zsig­­mondon és tudta a férfi nagy állhatatlanságát. Tydta, mi vár rá, ha el találja veszíteni a harcot, amit Kendy Zsuzsánna nagyravágyásával, ő pedig Zsigmond iránt való olthatatlan szerelmével akart megvívni a fejedelem ellenében. Tudta, hogy ő, a megvett és megvetett, soha­sem lehet sem ellenfele, sem vetélytársa a büszke és főfő személyü Zsuzsánnának, de tudta azt is, hogy asszony ő is, húsból és vérből való, szerelemre és gyönyörre te­remtett asszony, akár Kendy Zsuzsánna. Dédelgetésre, ölelésért való ölelésre, csókért való csókra vágyott csupán, semmi másra, de ezt a keveset nem volt hajlandó megosztani senkivel, legkevésbé Zsu­­zsánnával. Amikor meghallotta, hogy Zsigmond hitvesül kérte Rudolphus császártól az alig tizennégy éves gyer­meket, a most is zárdában élő Mária Krisztiernát, szivét egyszerre öröm és megnyugvás szállotta meg. A tapasz­talatlan és ájtatos gyermektől, aki a Szent Szűznek aján­lotta életét, az álomvilágban élő kis főhercegnőtől nem kellett tartania. Mária Krisztierna sohasem tépi el azt a láncot, ami őt összefűzte Zsigmonddal. Amikor elméjében összevetette a dolgokat, Carillo , váratlan megérkezését Prágából, meg Zsuzsánna talál­kozását Zsigmonddal, egyszerre tisztán látta a valót. Zsuzsánna máris felserkent, hogy Zsigmond akarata ellen is megvédje szerelmét és boldogságát. Három napon át bogozta magában Petri Kata a

Next

/
Oldalképek
Tartalom