Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-02-27 / 9. szám
24-ik Oldal__________________________________________VerTlOVayoU Lapja_____________________________________1941 Február 27 fOOro MAGYAR 1 Y LA -r 1\# 11 Á pm f !HANGOS BESZÉLŐ FILMEK MOZIV IL At j HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 2-án d. u. 2-kor HÉTFŐN ÉS KEDDEN, MÁRCIUS 3 ÉS 4-ÉN A Grand Színházban ‘UZ BENCE' — A SZÉKELY SZERELEM és az “OKOS MAMA” HOGYAN SZERET A SZÉKELY? MEGMUTATJA: “UZ BENCE — A SZÉKELY SZERELEM” C. FILM Ugyanazon a műsoron az “OKOS MAMA” Ragyogó Cigányzenés Filmvigjáték “UZ BENCE — A SZÉKELY SZERELEM”, mint az tudvalevő, a költői szépségű erdélyi havasokban játszódik le. A felvételek an nak rendje és módja szerint elejétől-végig a helyszínen készültek. Meséje egy kettős szerelmi történet, melynek könnyel és humorral bőven kevert váratlan fordulatai az első perctől az utolsóig lekötik még a legkényesebb Ízlésű mozilátogató figyelmét is. Jávor Pál valóban eleget tett a közönség várakozásának. Jobb, sokoldalúbb és magyarosabb, mint valaha volt. Minden túlzás nélkül “UZ BENCE — A SZÉKELY SZERELEM" Jávor legnagyobb és legsikerültebb filmalko tása. Bordy Bella a női főszereplő, ő is és Szilassy László, Mály Gerö, Ölvedy Zsóka, Bilincsy Tivadar, Tompa Sándor és a nagyszabású slágerfilm többi szereplői egytölegyig méltó partnerei Jávor Pálnak. Itt látni meg, hogy szeret a székely ember! Ez a kép igazán hű tükre a román uralom alatt levő magyar Erdélynek. Ezt a képet minden magyarnak meg kell nézni.-------------: o:-------------HÁROM VADONATÚJ MAGYAR FILM ÉRKEZETT AMERIKÁBA AZ ÓHAZÁBÓL A magyar szó amerikai sorsa lendületes nagy segítséget kapott azzal, hogy jő néhány hónap szünetelése után megint ragyogó vadonatúj magyar filmek kerülhetnek bemutatóra Amerika magyar telepeinek mozijaiban. A 7 év óta fennálló Danubia magyar filmvállalatuak óriási áldozatok és nehézségek leküzdésével sikerült három vadonatúj filmet kihozni az óhazából. A ragyogó uj filmek cimei: “13 KISLÁNY MOSOLYOG AZ ÉGRE", “A TÖRVÉNY NEVÉBEN!”, “NEM LOPTAM ÉN ÉLETEMBEN’. Ennek a 3 uj magyar filmnek ideszállitása egymagában is érdekes és majdnem fantasztikus történetet vihetne filmvászonra és Amerika magyarsága bizonyára ünnepi magyar eseménynek veszi a három uj magyar film amerikai bemutatóit. Cleveland, Pittsburgh és környéke, Detroit, Chicago, stb. városok magyarságának a közeljövőben lesz alkalma élvezni a vadonatúj magyar filmeket és a magyar filmbarátok jól teszik, ha a szokott mozikban már most érdeklődnek, hogy mikor kerülnek bemutatóra az uj filmek.---------:o:—-----— AZ “UZ BENCE”-T ÉS AZ “OKOS MAMA”-T a Nanty Glo-i Family Theatre március 2-án, vasárnap, a Hazelwood-i Grand Szinház pedig hétfőn és kedden, március 3-án és 4-én mutatja be. Igazi szenzációs magyar filmvigjátékot prezentál a közönségnek Kabos Gyulával, Kosáry Emmy-1 vei, Páger Antallal, Erdélyi Miéivel, . Komar Juliskával. Ráday lm révei, Dénes Györgygyel és a magyar színjátszás sok más kiválóságával a főszerepekben. Az uj film egy hatásosan felépített, pazarul kiállított, mulatságos, kedves modern történet, két fiatal házaspárról és az okos mamáról. Van ebben a filmben minden, ami az amerikai magyar sziveknek kedves, falu és város, modern zene — és cigányzene. A filmben arról van szó, hogy a régi világban a mamáknak a kis ujjúkban is több eszük volt, mint a lányaiknak és hogy a fiatal házasok életében sokszor nagyon jól jön. ha az “OKOS MAMA” néhanéha rendbehozza a dolgokat. A régi világban a mamáknak szerencsére mindig a helyén volt az eszük — és különösen állt ez a színésznő mamákra. Egy ilyen szénésznő mamát játszik Kosáry Emmy a filmben anynyi kedvességgel, elragadó bájjal és fiatalsággal, hogy versenyre kel a leányaival. Nem mindennapi élmény Kosáry Emmyt látni két olyan szép lánnyal, mint Erdélyi Mici és Komár Juliska és két olyan fiatal, kedves férjjel, mint Páger Antal és Dénes György. A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 9-én d. u. 2-kor UJ FILM “13 KISLÁNY MOSOLYOG AZ ÉGRE” 18 . ÖZVEGY MENYASSZONYOK Boldizsárt megérintette a fenyegető forróság, amely a leány dacos ellenszegüléséből kicsapott. — Félsz tőlem? — kérdezte fojtott hangon, egyik karjával még mindig magához szoritva. A leány ajka megrándult. — Kendy még nem félt, ha asszonyszemélynek született is. Ezt kigyelmednek illik tudni a legjobban. A férfi arcát vérhullám öntötte el. — Simogatásra ostorral vágsz? — Korbácsütést hálálok szelíd szóval. — Arculvertél. — Emlékeztette kegyelmedet csupán. — Báthory sem akadt még gyáva toportyán. — Nem is mondtam. — De gondoltad. A lány ismét megkísérelte, hogy kiszabaduljon a karjából. — Erisszen, kigyelmed. A férfi az ajkát nézte. — Parancsold, ne kérd. — Kérem. — Akkor könyörgő szót mondj. — Reszked a lábam. — Mitől? — A tánctól. A fejem még szédül. — Tótágast látsz? — Kábát. — Beteg vagy. — Megvert. — Szemmel? — Lélekkel. A férfin langymeleg ömlött át. — Most már eleresztelek. A leány lehunyta a szemét. — Most már ölelhet kegyelmed, ameddig jónak látja. Az egyik tudta mit mond, a másik nem tudta, mit beszél. ÖZVEGY MENYASSZONYOK __________________19 Az udvari terembe vezető folyosó ajtajában megjelent Szentegyedi Gergely deák, az állami jószágok gubernátora. Nyomában a törökpárti főurak, Kendy Gábor, Lónyai Albert, Gerendi János, Szilvási Cseszeliczki Boldizsár, Iffju János, Erdélyország legjobbjai, valamennyi törhetetlen hive a békének, ellentéte Rudolphus császárnak, aki most újból kísérletet tett, hogy megnyerje magának a fejedelmet s rajta keresztül az országot a porta ellen. Néhány lépésnyire tőlük, az öles termetű agg, az őszszakállu Geszti állott Bocskaival a váradi főkapitánnyal, szokása szerint görbe kardjára támaszkodva. Apró, fékete szeme sötét lánggal égett bozontos, vastag szemöldöke alatt. A levegőben a kitörni készülő vihar előszele reszketett. A rendek valamennyien tudták, hogy a mulatság csupán cégér, Zsigmond azért tereitette ide vendégségbe fél Erdélyországot, hogy nyájasságával megnyerjen, bőkezűségével elkápráztasson mindeneket, a többség azonban Kendy Sándor uram és párthívei, akik a kezükben tartották Erdélyt, mosolyogtak ezen az átlátszóan leplezett fejedelmi udvarláson. Fél évszázadnál több telt el a mohácsi vész óta, a török hatalma egyre terjedt, — a higgadtabbak, a megfontoltabbak, akik mindennél előbbrevalónak tartották, hogy Erdély továbbra is békében maradjon a pogánnyal, — hiú ábrándnak, feneskedő nagyralátásnak tekintették Zsigmond törökellenes és titkon királyi trónt áhitó buzgólkodását. Nem bíztak Rudolphus császárban, aki állítólag segítséget ígért Zsigmondnak, ha föltámad a pogány ellen. Okultak a múltak keserű tapasztalatain, még gondolatban is rettegtek attól, hogy kihívják Erdély ellen a porta pusztitó haragját. Szentegyedi, amikor megpillantotta Kendy Zsuzsannát, meg Báthory Boldizsárt, ajkán gúnyos mosolylyal odaszólt Gesztinek: — Vetkezi már tollát a sólyommadár. Az aggastyán elértette a célzást. Gyűlölte Kendy
