Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-02-27 / 9. szám

24-ik Oldal__________________________________________VerTlOVayoU Lapja_____________________________________1941 Február 27 fOOro MAGYAR 1 Y LA -r 1\# 11 Á pm f !HANGOS BESZÉLŐ FILMEK MOZIV IL At j HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 2-án d. u. 2-kor HÉTFŐN ÉS KEDDEN, MÁRCIUS 3 ÉS 4-ÉN A Grand Színházban ‘UZ BENCE' — A SZÉKELY SZERELEM és az “OKOS MAMA” HOGYAN SZERET A SZÉKELY? MEGMUTATJA: “UZ BENCE — A SZÉKELY SZERELEM” C. FILM Ugyanazon a műsoron az “OKOS MAMA” Ragyogó Cigányzenés Filmvigjáték “UZ BENCE — A SZÉKELY SZERELEM”, mint az tudvalevő, a költői szépségű erdélyi havasok­ban játszódik le. A felvételek an nak rendje és módja szerint ele­­jétől-végig a helyszínen készültek. Meséje egy kettős szerelmi törté­net, melynek könnyel és humorral bőven kevert váratlan fordulatai az első perctől az utolsóig lekötik még a legkényesebb Ízlésű mozilá­togató figyelmét is. Jávor Pál valóban eleget tett a közönség várakozásának. Jobb, sokoldalúbb és magyarosabb, mint valaha volt. Minden túlzás nélkül “UZ BENCE — A SZÉ­KELY SZERELEM" Jávor legna­gyobb és legsikerültebb filmalko tása. Bordy Bella a női főszereplő, ő is és Szilassy László, Mály Gerö, Ölvedy Zsóka, Bilincsy Tivadar, Tompa Sándor és a nagyszabású slágerfilm többi szereplői egytöl­­egyig méltó partnerei Jávor Pál­nak. Itt látni meg, hogy szeret a székely ember! Ez a kép igazán hű tükre a román uralom alatt levő magyar Erdélynek. Ezt a ké­pet minden magyarnak meg kell nézni.-------------: o:-------------­HÁROM VADONATÚJ MAGYAR FILM ÉRKEZETT AMERIKÁBA AZ ÓHAZÁBÓL A magyar szó amerikai sorsa lendületes nagy segítséget kapott azzal, hogy jő néhány hónap szü­netelése után megint ragyogó va­donatúj magyar filmek kerülhet­nek bemutatóra Amerika magyar telepeinek mozijaiban. A 7 év óta fennálló Danubia magyar filmvál­­lalatuak óriási áldozatok és nehéz­ségek leküzdésével sikerült három vadonatúj filmet kihozni az óha­zából. A ragyogó uj filmek cimei: “13 KISLÁNY MOSOLYOG AZ ÉG­RE", “A TÖRVÉNY NEVÉBEN!”, “NEM LOPTAM ÉN ÉLETEM­BEN’. Ennek a 3 uj magyar film­nek ideszállitása egymagában is érdekes és majdnem fantasztikus történetet vihetne filmvászonra és Amerika magyarsága bizonyára ünnepi magyar eseménynek veszi a három uj magyar film amerikai bemutatóit. Cleveland, Pittsburgh és kör­nyéke, Detroit, Chicago, stb. váro­sok magyarságának a közeljövőben lesz alkalma élvezni a vadonatúj magyar filmeket és a magyar film­barátok jól teszik, ha a szokott mozikban már most érdeklődnek, hogy mikor kerülnek bemutatóra az uj filmek.---------:o:—-----— AZ “UZ BENCE”-T ÉS AZ “OKOS MAMA”-T a Nanty Glo-i Family Theatre március 2-án, vasárnap, a Hazel­­wood-i Grand Szinház pedig hét­főn és kedden, március 3-án és 4-én mutatja be. Igazi szenzációs magyar filmvig­­játékot prezentál a közönségnek Kabos Gyulával, Kosáry Emmy-1 vei, Páger Antallal, Erdélyi Miéi­vel, . Komar Juliskával. Ráday lm révei, Dénes Györgygyel és a ma­gyar színjátszás sok más kiváló­ságával a főszerepekben. Az uj film egy hatásosan fel­épített, pazarul kiállított, mulat­ságos, kedves modern történet, két fiatal házaspárról és az okos mamáról. Van ebben a filmben minden, ami az amerikai magyar sziveknek kedves, falu és város, modern zene — és cigányzene. A filmben arról van szó, hogy a régi világban a mamáknak a kis ujjúkban is több eszük volt, mint a lányaiknak és hogy a fiatal há­zasok életében sokszor nagyon jól jön. ha az “OKOS MAMA” néha­­néha rendbehozza a dolgokat. A régi világban a mamáknak szeren­csére mindig a helyén volt az eszük — és különösen állt ez a színésznő mamákra. Egy ilyen szénésznő mamát ját­szik Kosáry Emmy a filmben any­­nyi kedvességgel, elragadó bájjal és fiatalsággal, hogy versenyre kel a leányaival. Nem mindennapi él­mény Kosáry Emmyt látni két olyan szép lánnyal, mint Erdélyi Mici és Komár Juliska és két olyan fiatal, kedves férjjel, mint Páger Antal és Dénes György. A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 9-én d. u. 2-kor UJ FILM “13 KISLÁNY MOSOLYOG AZ ÉGRE” 18 . ÖZVEGY MENYASSZONYOK Boldizsárt megérintette a fenyegető forróság, amely a leány dacos ellenszegüléséből kicsapott. — Félsz tőlem? — kérdezte fojtott hangon, egyik karjával még mindig magához szoritva. A leány ajka megrándult. — Kendy még nem félt, ha asszonyszemélynek szü­letett is. Ezt kigyelmednek illik tudni a legjobban. A férfi arcát vérhullám öntötte el. — Simogatásra ostorral vágsz? — Korbácsütést hálálok szelíd szóval. — Arculvertél. — Emlékeztette kegyelmedet csupán. — Báthory sem akadt még gyáva toportyán. — Nem is mondtam. — De gondoltad. A lány ismét megkísérelte, hogy kiszabaduljon a kar­jából. — Erisszen, kigyelmed. A férfi az ajkát nézte. — Parancsold, ne kérd. — Kérem. — Akkor könyörgő szót mondj. — Reszked a lábam. — Mitől? — A tánctól. A fejem még szédül. — Tótágast látsz? — Kábát. — Beteg vagy. — Megvert. — Szemmel? — Lélekkel. A férfin langymeleg ömlött át. — Most már eleresztelek. A leány lehunyta a szemét. — Most már ölelhet kegyelmed, ameddig jónak látja. Az egyik tudta mit mond, a másik nem tudta, mit beszél. ÖZVEGY MENYASSZONYOK __________________19 Az udvari terembe vezető folyosó ajtajában megje­lent Szentegyedi Gergely deák, az állami jószágok guber­nátora. Nyomában a törökpárti főurak, Kendy Gábor, Lónyai Albert, Gerendi János, Szilvási Cseszeliczki Bol­dizsár, Iffju János, Erdélyország legjobbjai, valamennyi törhetetlen hive a békének, ellentéte Rudolphus császár­nak, aki most újból kísérletet tett, hogy megnyerje ma­gának a fejedelmet s rajta keresztül az országot a porta ellen. Néhány lépésnyire tőlük, az öles termetű agg, az őszszakállu Geszti állott Bocskaival a váradi főkapi­tánnyal, szokása szerint görbe kardjára támaszkodva. Apró, fékete szeme sötét lánggal égett bozontos, vastag szemöldöke alatt. A levegőben a kitörni készülő vihar előszele resz­ketett. A rendek valamennyien tudták, hogy a mulatság csupán cégér, Zsigmond azért tereitette ide vendégségbe fél Erdélyországot, hogy nyájasságával megnyerjen, bő­kezűségével elkápráztasson mindeneket, a többség azon­ban Kendy Sándor uram és párthívei, akik a kezükben tartották Erdélyt, mosolyogtak ezen az átlátszóan lep­lezett fejedelmi udvarláson. Fél évszázadnál több telt el a mohácsi vész óta, a török hatalma egyre terjedt, — a higgadtabbak, a megfontoltabbak, akik mindennél előbbrevalónak tartották, hogy Erdély továbbra is bé­kében maradjon a pogánnyal, — hiú ábrándnak, fenes­­kedő nagyralátásnak tekintették Zsigmond törökellenes és titkon királyi trónt áhitó buzgólkodását. Nem bíztak Rudolphus császárban, aki állítólag segítséget ígért Zsig­­mondnak, ha föltámad a pogány ellen. Okultak a múltak keserű tapasztalatain, még gondolatban is rettegtek attól, hogy kihívják Erdély ellen a porta pusztitó haragját. Szentegyedi, amikor megpillantotta Kendy Zsu­zsannát, meg Báthory Boldizsárt, ajkán gúnyos mosoly­­lyal odaszólt Gesztinek: — Vetkezi már tollát a sólyommadár. Az aggastyán elértette a célzást. Gyűlölte Kendy

Next

/
Oldalképek
Tartalom