Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-03-13 / 11. szám

l«-!k Oldal Verhovayak Lapja 1941 Március 13. 100<70 MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK \ *MOZI VILÁG f f HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 16-án d. u. 2-kor HÉTFŐN ÉS KEDDEN. MÁRCIUS 17 ÉS 18-ÁN A Grand Színházban “BOROSA AMERIKÁBAN” és “MAGDÁT KICSAPTÁK” A legmulatságosabb és legélvezetesebb magyar népies vígjáték, a “BOROSA AMERIKÁBAN” és a “MAGDÁT KICSAPJÁK” egy műsoron a Nanty Glo-i Family Theatreben és a Hazelwood-i Grand Színházban A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 23-án d. u. 2-kor “ZSIVÁNYBECSÜLET” és “PIROS BUGYELLÁRIS” Bravo Dayka! Bravo Mály! így kiált fel mindenki a BOROSA AMERIKÁBAN dübörgő sikerű film megtekintésekor. Csupa kedvesség é's szin ez a vadvirágos, magya; falusi környezetből induló és az amerikai felhőkarcolók közötr ki­fejlődő téma, amelynek két fő­hőse DAYKA MARGIT és MALY GERÖ. Dayka Margit mint Borosa gő­gös. konok, vakmerő leányzó, aki, mert olyan nagyon tud és nagyon mer akarni, azért győző. E szere­pében ismét bebizonyítja, hogy ma a legjobb magyar filmsztár, ki minden jelenetében meghat, meg­mosolyogtat vagy megnöveltet. Dayka a magyar filmek üdvöskéje és bár minden eddigi szerepében jó volt. soha nem volt jobb, mint Borosa alakításával. A szerelmi je­lenetekben csupa lobogás, a meg­ható jelenetekben mélység és erő, amikor pedig mulat, tanulhat tőle a legmulatósabb legény is. Mály Gerö egy falusi csizmadia­mester szerepét játsza a filmben és ez az alakítása nemcsak saját pályafutásának, hanem a magyar színjátszásnak örvendetes esemé­nye. Ellenállhatatlan humor árad a_filmből, amikor Mály Gerö jelen van rajta és valóságos kacagóhul­­lám tölti el a nézőteret. Ennyit még nem nevettünk egyetlen ma­gyar filmen sem. Hámory Imre pompásan énekel és hűen kelti életre a darab du­haj szerelmes figuráját. Gőzön Gyula, Góth Sándor, Vaszary Piri, Ölvedy Zsóka, Simon Marcsa, Kiss Manyi, Petheö Attila, Latabár Kál­mán, Pethes Sándor, Kürthy Jóska olyan alakítással ajándékoznak meg, amelyre büszke lehet a ma­gyar színjátszás. Sándor Jenő csinálta a film mu­zsikáját és dalait egész rövidesen magyar Amerika fütyülni, dalolni fogja. Keleti Márton és Gál Ernő olyat alkottak e filmmel, mely csak örömmel tölthet el mindenkit, ki szivén viseli a magyar filmek sorsát. Mindezekből következik, hogy a BOROSA AMERIKÁBAN az eddig készült magyar filmek legnagyob­bika és így biztosra vesszük, hogy annak megtekintését senki nem fogja elmulasztani. Ugyanakkor lesz bemutatva a “MAGDÁT KICSAPJÁK” cimü pompás magyar film is. BAD ROADS DON’T STOP TRAINS As the editor of the Burns, Kansas, News recently point­ed out, people have been asking, “What’s wrong with the railroad?” for some time. About everything that has anything to do with railroad operation has been criticized by someone. However, the editor re­marks, the main trouble is not with the railroad, “It’s with those who think they support it and don’t. Or those who just don’t give a hang. “In bad weather, there are usually a number oi commodities missing from the shelves of local stores, just because the truck didn’t get through. So the custo­mers do without, all because the storekeeper didn’t think to order a shipment sent by freight. It should be remem­bered that bad roads don’t stop the train. It comes through in all kinds of weather. “These aren’t the days of slow freight, car shortages, etc. Freight service is in most instances as fast as express—or even the mail —and rates are reasonable. A free pick-up and delivery service makes it as easy to use the freight as any other means of transportation. The railroads have plenty of modern equipment ready to place at disposal whenever there is demand for it... “The next time you order a shipment of goods, or ship out a load of livestock or produce, just stop and think what form of transportation it is that helps support the schools, the city, and the county, through an enor­mous táx bill.” The editor of the Burns News knows that few in­dustries contribute as much to the local community and to the nation as the rail­road. And no industry offers a finer or more essential service. “Patronize the rails whenever possible,” is a good motto for any town. It brings dividends home. 26 ÖZVEGY MENYASSZONYOK a farkasé, szive könyörtelen, mint az éhes vadé, dühe féktelen, mint a vadkané s lobbot vetett benne az öl­döklő indulat. Megragadta és megrázta a leányt. — Nem Sírni jöttem, hanem vért ontani! — dörögte veszett háborúsággal. Zsuzsánna felnyitotta a szemét. A hadnagyra tekin­tett. Sokáig nézte, percekig, akkor hirtelen megrázkódott. Teste hirtelen megfeszült, szive alatt lángoló zuhatag indult meg. Hát gyönge asszony ő, vagy Kendy Zsuzsánna? Vér folyik az ereiben, vagy édesség? Főkötőre, dajká­­lásra, vagy trónra és hatalomra vágyott? Magában bi­­zott-e eddig is, vagy másban? Békességet vállalt, vagy végzetet? Szerető-e csupán, vagy vetélytárs is? — Felejtse el kegyelmed, hogy sirni látott. Hangja tompán csengett, mint a megrepedt ezüst­harang. Balogh mohó örömmel kapott a keze után. — Mi a parancs? Zsuzsánna ellépett tőle. Szeme, arca tüzelt, alakja sötét, fenyegető fönséget öltött. — Egyetlen egy szó. — Mi légyen az? Zsuzsánna hátraejtette a fejét, két parányi keze ökölbe szorult. Hangja sustorgott, mintha a megáradt vér verte volna föl szivéből. — Bosszú! Balogh felkacagott. Vadul, gyönyörrel. A falak riadtan verték vissza az örvénylő hahotát. IV. Zsuzsánna megtört testtel és megvert lélekkel vir­­rasztotta át az éjszakát. Tüzes béklyóban vergődött, amelyből nem tudta kiszabadítani magát. Újból, meg újból átgondolta a történteket, összevetette a dolgokat ÖZVEGY MENYASSZONYOK 27 s amikor a gondolataiban odáig ért, hogy minden re­ménye megszakadt, minden álma porba hullott, szivében kétségbeesett sikoltás hangzott fel. Legelviselhetetleneb­­bíil az égette, hogy Zsigmond hiúságában is megalázta. Ez jobban kínozta minden más fájdalomnál. Lelke az órákon át tartó gyötrődésben végül is elfáradt, benső­jében csendesség támadt és ennek a szelíd búnak a mélyen észrevétlenül uj reménység sarjadt. Hátha hazug a hir, amit Balogh Kolozsvárról ho­zott? — bátortalankodott szivében a kérdés. Addig nincs joga ítélkezésre, addig nincs oka cselekvésre, amig nem beszélt Zsigmonddal is. Uj erőre kapott, amikor megtudta anyjától, hogy Boldizsár megkérte a kezét. Az öröm és a bosszú érzése lángolt lel ismét szivében. Boldizsár fékezhetetlen gőg­jében, lobogó féltékenységgel gyűlölte Zsigmondot. Fene­­kedett rá, mert Zsigmond elméjében szárnyalóbb, lelké­ben emelkedettebb, erejében félelmetesbb volt annál, mintsem hogy ő keserű vadságában, amely határtalan­ná növelt szivében minden nemes és nemtelen szenve­délyt megértette volna azokat az érzéseket és indulato­kat, amelyek Zsigmondot nagy céljai felé hajtották. Zsuzsánna ismerte mind a kettőjüket, tisztában volt vele tehát, milyen hatalmas segítséget nyer Zsigmond ellen Boldizsárban, ha csakugyan arra kerülne a sor, hogy halálos elégtételt vegyen egész élete megsemmi­­sitéséért. Magában máris határozott. Felöltözött, hivatta apródját a kis Gálffy árvát. A szőke gyermek néhány perc múlva ott állott előtte. — Szolgálatodra, ifjasszony — hajtotta meg törö­­kösen magát. Zsuzsánna megsimogatta a gyermek arcát. Péterke tizennégyéves rajongása átszellemült imádatával tekin­tett föl rá. Zsuzsánna a szemét nézte; — Mond, Péterke, kiről álmodtál az éjszaka? — kérdezte tőle szelíden.

Next

/
Oldalképek
Tartalom