Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-01-09 / 2. szám

6-ik Oldal 1941 Január 9 TOBORZÓ Irta: DR. PÖLYA LÁSZLÓ ____Verhovayak Lapja A múlt esztendőben kibon­takozott a “New Deal.” Bizo­nyos tervszerűség kormá­nyozza már az elnök ter­veit és megnyugodott az egész ország annak a tör­vénynek a végrehajtásában, amely az idegenek regisztrá­lását rendeli el. Akik érdek­lődéssel kisértük kisebb-na­­gyobb városokban a regisz­trálás folyamatát, bizonyos megelégedéssel állapítottuk meg, hogy ennek a törvény­nek a végrehajtása körül Uncle Sam szives házigazdá­nak bizonyult. Láttam öreg asszonyokat és öreg embe­reket félve bemenni a posta hivatalba és azt is láttam, hogy mosolyogva jöttek ki onnan. Hivatalos nagyképűs­ködésnek, tekintélyen alapu­ló kérdezősködésnek, zakla­tásnak, semmi nyoma. Az egyes hivatalnokok jóakarat­tal és szives türelemmel vé­gezték azt a kötelességet, amelyet a kivételes helyzet reájuk rótt. A regisztrálás pontos összegezését még nem tudjuk, de már eddig is be­bizonyult, hogy másfél mil­lióval több idegen él ebben az országban, mint ameny­­nyire számítottak. Azok, akik kitűzött határidőben nem tettek eleget köteles­ségüknek, úgy tapasztaljuk, hogy még mostanában is büntetés terhe nélkül tehe­tik jóvá a hibát és a regisz­trálás eredménye gyanánt most már nemcsak a polgá­rok óriási tömege, hanem az itt tartózkodó idegenek nagy többsége is igazi amerikaivá vált. így, miután az idege­nek számbavétele megköny­­nyiti a polgárjog különleges megszerzését és miután nem is fegyveres, de felkészült­ségi időket élünk, érdemes­nek tartom felvetni az alábbi kérdést: Tudjuk, hogy nemrégiben a Kongresszus képviselőháza elfogadott egy olyan tör­vényjavaslatot, amely bizo­nyos idő óta itt tartózkodó és kifogástalan jellemű ide­genek polgárosítását meg­könnyítené. A javaslat a sze­nátusban elakadt és igy most már csak uj törvény­­javaslattal lehetne polgárok­ká tenni azokat az idegene­ket, akik a politikában nem vehettek is idáig részt, az amerikai köz- és gazdasági életben igazi amerikaiaknak bizonyultak. Most már az idegenek regisztrálása után sokkal könnyebb meggyőződ­ni arról, hogy melyik és mi­lyen idegen üti meg a pol­gár jog mértékét, igy tehát itt az ideje annak, hogy az amerikai magyarság a többi nemzetiségekkel együttesen olyan országos mozgalmat indítson, amely azokat, akik érzésben idáig is amerikaiak voltak, a polgárság hatal­mas táborába a legegysze­rűbb eljárás utján besoroz­hassa. Mig Európa lángban áll és az országok is félve-rettegve várják a holnapot, amelye­ket idáig a fegyveres vesze­delem elkerült, az Egyesült Államok nemzeti erejének teljes hatalmával a béke megvédésére készül fel. Az európai küzdelem kimeríti a vén világrész minden tehet­ségét, az amerikai készülő­dés pedig éppen a háború ellen üti a vasat és gyártja, óriási arányokban, a fegy­vert. Fogadott hazánk célja a béke állandó uralmának megteremtése. Ez a cél alapí­totta meg és mint a világ legnagyobb testvéri intézmé­nye, ebben a célban keres és talál jövőt! Az amerikai-magyarság ennek a nagy nemzetnek testrésze, azok akik a polgári egyenlőségben még idáig a politikai életbe nem szólhat­nak bele, a társadalmi és a közéletben, amerikai módra gondolkodnak és cselekednek. Akiket a törvény megbélye­gez és azt a bélyeget egysze­rűen nem lehet letörölni, sok eestben szintén nem olyan vördsek, mint ami­lyenre az ördögöt festik. Mennél több jogot gyakorol­hat az egyén, annál jobban meg ven elégedve azzal a helyzettel, amit neki' a de­mokratikus fraternálizmus biztosit. Mert ennél többet nem adhat semmiféle kivált­ság a lakosság óriási töme­geinek. Magyar-Amerika en­nek az államnak már beol­vadt testrésze, csak a nyelvi különbség alkothat olyan válaszfalat, amelyet a viszo­nyok és az ángol nyelv meg­tanulása napról-napra le­gyengít. Mi, akik a néppel élünk, tudjuk, hogy az ame­rikai magyarság: amerikai hazafi, esze, szorgalma, vá­gy a-jövő je ott van, ahol él, bár az édesanyát megillető szeretettel viseltetik is szü­lőföldje iránt. A világháború előtti időben, egyleteken, egyházakon kívül nem volt közöttünk megfelelő kapocs, csak az érzés és a tisztesség. Ez pedig a demokrácia leg­szebb és legértékesebb tulaj­donsága! Az Ujesztendőben az elha­tározás hangos jelszavai he­lyett, fel a tettre! A világhá­borúban legelfogultabb igye­kezet sem találhatott kifo­gást ellenünk, most tehát a háború ellenes felkészült­ségben sem erkölcsi, sem ha­tósági bizonyítványra nincs szükségünk azért, hogy amerikai mivoltunkat bebi­zonyítsuk! Sok a tennivaló és úgy látom, hogy a szer­vezettség bizonyítása végett is célszerű igyekezet tovább haladhat azon az utón, ame­lyen megindult. De nem le­het minden dolgunkat egyet­len intézményre bíznunk azért, hogy a helyi köteles­ségektől feloldjuk önmagun­kat. Úgy látom a lapokban, hogy nagyon sok nyomta­tott írás az Amerikai Ma­gyar Szövetségre próbálja bízni azokat a tennivalókat is, amelyek legelsősorban helyi intézményeinket terhe­lik meg. Az Amerikai Ma­gyar Szövetséget meg kell erősíteni, országos szószó­lónkká kell tenni, de ezt a ma már is nagyérdemű in­tézményünket csak úgy erő­síthetjük meg és tehetjük köztisztelt, elismert veze­tőnkké, ha helyenként is megszervezkedünk és nem­csak mellé állunk, hanem a helyi szervezetekkel megerő­sítjük ezt a bevált intéz­ményünket! Az a mozgalom, amely az Egyesült Egyletek megalapí­tásával Clevelandban kezdő­dött meg, ma már nemcsak célokban, de eredményekben is-országos sikereket aratott. Ahol ilyen egyesület van, bármilyen név alatt szere­peljen is, tessék megkezdeni a lelkes, szorgalmas tobor­zást! A magyarság nagyobb­­szabásu tömegeit nem egyé­nenként, hanem közintézmé­nyeink utján vezethetjük be az Amerikai Magyar Szövet­ség táborába. Nincs olyan kis egylet, amely helyenként, a törzsökös közvélemény felvi­lágosítása körül hasznos munkát nem végezhetne, de nincsen olyan helyi nagy egylet, amely ezt az általá­nos magyar célt saját maga erejéből kellőkép szolgálhat­ná. Ezt a célt az erők, be­folyások, felvilágositások és tapasztalatok összegyűjtésé­vel és értékesítésével az Amerikai Magyar Szövetség ma már sikeresen szolgál­hatja. És mi öreg ameriká­­sok, akik az építés munká­jával elejétől fogva igyekez­tünk szolgálni magyar Ame­rikát, úgy gondoljuk, hogy most már a szervezkedés, az erőgyűjtés kötelességét halo­gatni tovább nem szabad. Az az anyagi áldozat, amely az Amerikai Magyar Szövet­séget erős és hangos szószó­lónkká teheti, igazán olyan csekély, hogy az eddig elért eredmények mellett nem szá­mit. Szeretettel kérem én mint öreg iró a magam nevében is az amerikai magyarságot arra, hogy nem elhatáro­zással, hanem cselekedettel bizonyítsa be, hogy igazi amerikai! Mennél több in­tézményünk csatlakozik az Amerikai Magyar Szövetség­hez, annál könnyebben bebi­zonyíthatjuk, hogy politikai értelmében számunkra nincs MAGYAR RÖVIDHULLÁMÚ MÜSORTERVEZET A HAT4 hivójeles. adón: 9.125 kilocykluson, 32.88 méteren 1941 január 12—18-ig Északamerikai időszámítás szerint este 7:30—9:00 E. S. T. VASÁRNAP, jan. 12-én. Magyar nyitány (Eördögh J.) Szé­kesfővárosi zenekar. — Hírek magyar nyelven. — “Vidám szere­lem.” Somogyi E., Jávor P. előadó estje. — Hirek angol nyelven. — Magyar nóták. — A Rádió postája. — Hirek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. HÉTFŐ, jan. 13-án. Hatvágás verbunkos. (Bihari J.) m — Hirek magyar nyelven. — Beethoven: Esz-dur szonáta. — Hirek angol nyelven. — Magyar nóták. — Hirek esperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. KEDD, jan. 14-én. Vadrózsa nyitány. (Poldini.) — Hirek Magyar nyelven. — Műsorismertetés. — “Cigány prímás” operettből egyv. — Hirek angol nyelven. — Magyar nóták. — A Magyarok Világszövetsége közleményei. — Hirek szlovák és ruszin nyelven. —- Himnusz. — Rákóczi induló. SZERDA, jan. 15-én. Felvidéki induló. (Zách Győző.) — Hirek magyar nyelven. — Blaha Márta zongorázik. Liszt, Fantázia és Fuga a B-A-C-H témára. — Hirek angol nyelven. — Magyar nóták. — Miről beszélnek Magyarországon? Magyar és angol nyel­ven. — Hirek eszperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. —■ Rákóczi induló. CSÜTÖRTÖK, jan. 16-án. Visszatérés, induló egyv. — Hirek magyar nyelven. — Megyesi P. és Micsey J. dalokat adnak elő. — Hirek angol nyelven. — Magyar nóták. — Harsányi Sándor elő­adása. Mit jelent Erdély Magyarországnak. — Hirek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. PÉNTEK, jan. 17-én. Vígjáték nyitány. (Kéler Bélát) — Hirek magyar nyelven. — Művész lemezek. — Hirek angol nyelyen. —. Magyar nóták. — Máthé Elek előadása magyar és angol nyelven. — Heti híradó az óhazából. — Hirek eszperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. SZOMBAT, jan. 18-án. Kolozsvári induló. (Eördögh J.) t— Hirek magyar nyelven. — Kacsóh Pongrácz emlék hangverseny. Részletek a “János Vitéz” operettből. — Hirek angol nyelven. — Magyar nóták. — Miről beszélnek Magyarországon? magyar és angol nyelven. — Hirek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. —• Rákóczi induló. Katonai Szolgálat FIÓKTITKAROK, ÜGYKEZELŐK FIGYELMÉBE! Ezúton hozzuk helyi képviselőink, a fiók titkárok, ügykezelők, tagjaink tudomására, hogy igazgatóságunk határozata értelmében 1940 december 1-től kezdve ka­tonai szolgálatot teljesítő tagjaink — ez alatt értjük a hadsereg, valamint a haditengerészet minden ágát — ép­pen annyi havidijat fognak fizetni, mintha polgári fog­lalkozásukat folytatnák. Amig eddig, ha valamelyik tagtársunk katonai szol­gálatot vállalt, havidijának vagy kétszeresét kellett, hogy fizesse, vagy életbiztosításának összege a felére szállt le, a jövőben, ha be is vonul katonának, csupán annnyit kell fizetnie életbiztosításáért, mint azelőtt. S ha katonai szol­gálata közben halna el, a teljes haláleseti összeget fogjuk kifizetni. Avval a kéréssel hozzuk a fentieket munkatársaink — a fióktitkárok — figyelmébe, hogy erről haladéktalanul értesítsék az érdekelt tagokat s az esedékes havidijakat december havára már a fentiek értelmében számolják el. Azok a tagjaink, akik régebb idő óta teljesítenek ka­tonai szolgálatot, a fenti kedvezményt 1940 december 1- től fogják élvezni. Ha havidijukat előre fizették volna, az megfelelő értékben javukra lesz elszámolva. Véderő köteles ifjainkat a jövőben tehát nem tart­hatja vissza semmi attól, hogy egyesületünk tagjaivá le­gyenek, hiszen ha be is hívják őket katonának, havidijuk nem fog emelkedni s biztosításuk is ugyanaz az összeg marad. Katonai szolgálatuk alatt tagjaink nem lehetnek a betegsegélyző vagy balesetbiztosítási osztály tagjai, termé­szetesen havidijat sem tartoznak fizetni. Katonai szolgá­latuk végeztével azonban mindkét biztosítási osztályba visszaléphetnek. ma már csak egy haza síméig pontosabb méghatáro annak a neve AMERIKA,'zással: az Egyesült Államok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom