Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-07-25 / 30. szám

«-lie Oldal 1940 Julius 25. A NŐI SZÉPSÉG ÉS AZ ÓKORI GÖRÖG NŐ Az ókori görögök nemcsak a női szépséget, hanem a férfi test .szépségét is erény­nek tartották. A külső szép­ség szerintük a belső tökéle­tesség jele is volt. Védekez­tek a csúnya dolgoktól. Épp ezért a korcsszülött gyerme­keket mind elpusztították. Leendő anyák hálószobájuk­ba a legszebb istenek szob­rát állították, mindég azt nézték, abban a reményben, hogy a gyermekük hasonlí­tani fog ezekre. Egyes városokban a fiatal leányok között szépségverse­nyeket rendeztek. Simonides, a nagy görög költő és gon­dolkodó sem szégyelte beval­lani leghőbb kivánságát: hogy szeretne szép lenni. Athén legszebb leánya, a nagy művészek kedvelt mo­dellje, egyszer megbetege­dett. Élete nem forgott ugyan veszélyben, csupán szépsége, de az egész város nyugtalankodott miatta. Mi­kor aztán egészségesen és teljes szépségben viszontlát­ták “nem tudták az athén­iek, hogy mit csináljanak örömükben”. Ahol a szépségnek ilyen nagy értéke volt, természe­tes, hogy ha hiányzott, mesterséges eszközökkel is igyekeztek azt pótolni. A görögök a kozmetika művé­szetének összes titkait is­merték. Pudert, rúzst, szép­ségtapaszokat használtak, s külön irodalma volt a szép­ségápolásnak. Alapos tanul­mányok tárgyalták, hogyan kell festeni magukat a nők­nek. A jó kenőcs, akármi­lyen furcsán is hangzik, nyállal volt elkészítve. Ezért a szobaleánynak, szigorúan előirt diétát kellett tartania s illatos szájvizet használni, hegy szája tiszta és jószagu legyen. Parfőmöt is használtak már akkor. Voltak nők akik naponta friss, uj, illatot árasztottak maguk körül s művészei voltak az egyéni parfőmök készítésének. Illa­tosították még azokat a gyógykenőcsöket is, ame­lyekkel például meghűlések ellen védekezésül kenték be testüket, nemcsak a nők, hanem a férfiak is. A száraz bőrt és hajat tisztátalannak tartották. A mosdóvizbe, hogy puhább legyen, nát­ront, (sót), szódát, vagy bab­lisztet tettek. A nők, hogy arcuk puhaságát megőrizzék szamártejjel m o s a k odtak. Előkelőbb hölgyek utazá­saikra ezért nőstényszama­rakat vittek magukkal. A szájvizet, fogport, a ha­misfogakat is ismerték. Fog­kefét viszont nem használ­tak. Körmeiket gondosan ápolták, nemcsak a kézen, de a lábon is. Utóbbira na­gyobb súlyt fektettek, mint most, mert nyitott szandálo­kat hordtak. Éppen olyano­kat, mint amilyeneket az amerikai nők hordanak a nyár folyamán. A lábkörmök kipirositását is átvették a régi görög nők divatjából! A hajviselet és a ruházko­dás akkor is divat szerint változott. Csak a divat nem változott olyan gyorsan, mint a mai időkben. Aki tájékozott a görög művésze­tek történetében, az tudja, hogy a női szobor hajvisele­téből annak keletkezési ide­jét meglehet állapítani. A divat változása szerint a nők ugyanis hajukat megfestet­ték, vagy pedig parókát hordtak. A parókát vagy a hajukon, vagy lenyirt fej­bőrükön hordták. Voltak nők, akik még haláluk után is követni akarták a divatot, ezért olyan mellszobrot ké­szítettek magukról, amely­nek frizuráját le lehetett venni s igy az utódok a di­vat szerint cserélgethették az emlékszobor frizuráját. A görög nő ruházata két részből állt: ingből és felső­ruhából. Harisnya, nadrág, alsószoknya nem létezett még akkor. A felsőruha az egyik oldalon nyitott volt, csak néhány csat tartotta össze. A ruha redőzete, a re­­dők esése adta meg a szépsé­gét. Spártában a fiatal leányok rendszerint ingben szaladgáltak. Tornánál még ezt is levetették, akkor is, ha fiukkal voltak együtt. A ruhák színe és anyaga igen változatos volt, de azért a fehér vásznat tartották a legrendesebbnek. Zsebken­dőt nem ismertek, ujjaik ügyességére bízták magu­kat, épp azért sokra becsül­ték azt, akinek száraz volt az orra, a gyakori nátha még válóokként is szerepelhetett. Az ékszereket nagyon sze­rették, gyűrűt, nyakláncot, csillogó övcsatokat hordtak, ezeknek a drágaköveknek démonikus erőt tulajdonítot­tak. Azt hitték, hogy az ember és a hozzájuk tartozó ékszer közt szoros rokoni kapcsolat áll fönn, minden­kihez születésétől fogva tar­tozik egy ilyen életkő; rokon lelkek ugyanazt a követ sze­retik s hitték azt is, hogy a kő fénye és szine változik, aszerint, hogy milyen ember, hordja. Jó embernél ugyan­azon kő gyönyörűen ragyog, rossz embernél elhomályo­sul. Sőt a köveknek titokza­tos erejük is van: igy az ametiszt az iszákosságot megszünteti, az opál szere­lemre ingerel, a smaragdtól melankolikus lesz az ember és a türkiz féltékennyé tesz. Van egy ősrégi legenda, mely arról szól, hogy egy gazdag herceg felesége félté­keny volt egy fiatal leányra és dühében átszurta egy tűvel a leány fülét. A férj vigasztalta és ápolta a sebe­sültet, a seb be is gyógyult, de nem zárult be teljesen s ezt a hiányt vigasztalásul a herceg két gyönyörű gyöngy­gyei pótolta ki. Azóta is — igy szól a legenda — a gö­rög nők szerelmük tárgyá­tól fülbevalót kérnek zálo­gul. A görögöknél az egynejü­­ség volt a szokásos házas­sági forma. A déli népek korai érettségének megfele­lően a leányt már koráb­ban tartották házasságra alkalmasnak. A férfi — Aristoteles szerint — húsz évvel legyen idősebb felesé­génél, mert a bölcs szerint nem az fontos, hogy a nő szeresse férjét, hanem hogy respektálja. Az esküvő előtt nem volt alkalma a jegyes­párnak, hogy megismerje és megszeresse egymást. A menyasszony az esküvőig otthonmaradt a szülői ház­ban, ritkán és csak sűrűn lefátyolozva ment el otthon­ról s a vőlegény rendszerint az esküvő napján láthatta először. A leánykérés köz­vetítő személyek segítségével történt. A görög szülők azt tartották, hogy az érdekhá­zasságok jobban sikerülnek, mint a szerelmiek s mikor hallották, hogy Indiában milyen rosszul sikerülnek a házasságok, azzal magyaráz­ták, hogy ott a fiatalok ma­guk választják ki jövendő­belijüket és nem a szülők. A házasság a férfi kötelessége volt hazájával szemben, hogy jövendő polgárokat, katoná­kat ajándékozzon az ország­nak. Spártában még pol­gárjogától is megfosztották azt a férfit, aki harmincadik életévének betöltésével nem nősült. A józanul felfogott és megbeszélt házasságkötések­nél a hozomány igen fontos szerepet játszott. Az apá­nak, vagy ha nem élt, a leg­közelebbi hozzá tartozónak kellett a hozományt össze­gyűjteni. A házasságkötés társadalmi és jogi aktus volt csak, a vallásos szertar­tás mellékes volt. Hérának, a házasság istennőjének ál­Verhovayak Lapja latot áMoztak s az állat epé­jét félredobták, ezzel jelez­vén, hogy ne keserítse el semmi ezt a házasságot. A menyasszony, hacsak egy időre is, lenyiratta a haját, annak jeléül, hogy férje rab­szolgája lesz és nem akar más férfinak tetszeni. Az asszony felügyelt a rab­szolgákra, háztartását vezet­te, gyermekeket nevelt, fo­nószék mellett ült, az volt a szórakozása. A főzést több­nyire rabszolgák végezték. Piacra a férj járt bevásá­rolni, férfirabszolgák kísére­tében. A nők, szerintük nem értenek a főzéshez. A válás a mai fogalmak szerint is igen gyakori volt s könnyen elérhető. Egyes vi­dékeken az asszony azonban csak első férjénél idősebb emberhez mehetett újból férjhez. * * * Most még a legbájosabb és legértékesebb görög nőről szeretnék megemlékezni, aki nem volt ugyan költő, filo­zófus, vagy művész, szóval nem azzal lett halhatat­lanná, amit alkotott, hanem azzal, hogy igazi nő volt, a szó legszebb és legnemesebb értelmében. ASPASIA volt ez, Perikies felesége. A K. e. V. század görög művészete époly szoros ösz­­szefüggésben van az ő nevé­vel, mint a rokoko-müvészet Madame Pompadouréval. Hogyan került Miletosból, kisázsiai hazájából, ahol az asszonyok sokkal szabadab­ban éltek, mimt Görögor­szágban, Athénbe és hogyan került Perikies, az athéni államfő közelébe, nem tud­juk, de Perikiest olyan mély érzelmek fűzték ehhez a szép és okos ion nőhöz, hogy elvált feleségétől s hagyo­mányok s korábbi elvei elle­nére elvette feleségül az “ide­gen”-!. Aspasia rövidesen a szel­lemi élet központja lett Athénben. Sem előtte, sem utána talán az egész görög történelemben nem volt olyan szalon, mint az övé. A társadalmi és szellemi élet összes nagyságai meg­fordultak ebben a házban, melyet Aspasia és Perikies vezettek s amelyben nevelt fiuk, Perikies unokaöccse, Alkibiades is felnőtt. Leglel­kesebb hívei közé tartoztak: Sokrates, a hires bölcs és ta­nítványai. Aspasia volt az első asz­­szony, aki a tudatlan, tanu­latlan és visszamaradt at­héni asszonyoktól eltérően, résztvett az athéni ariszto­krácia intellektuális életé­ben. Amellett férjével, Pe­riklésszel, a legideálisabb há­zaséletet élte. Egyenrangú házasfél volt, Perikies min­den gondját megosztotta vele, sőt tanácsot kért tőle a nehezebb politikai kérdések­ben is. Természetes, hogy a liberális Perikies konzer­vatív ellenpártjának tagjai a női befolyás miatt zúgo­lódtak és gúnyolódtak felet­te. Ezek a reakcionáriusok igyekeztek Perikiesnek kelle­metlenkedni. Először jó em­bereikkel bántak el: Phei­­diast börtönbe zárták s Pe­rikies többi híveit száműz­ték. Végül legérzékenyebb pontján érték őt el: Aspasiát törvény elé hurcolták: isten­­telenség és kerítés vádja miatt. Perikies maga volt a védője... És ez a büszke, kemény férfi, akit isteni nyugalma és önuralma miatt Zeushoz hasonlítot­tak, most mikor feleségét meghurcolták, teljesen ösz­­szetört és hangosan zokogni kezdett. Aspasiát felmentet­ték. Aspasia, a legnemesebb és legokosabb nő emléke még késői időkig élt a görög nép lelkében. Még évszázadok múlva is a lélekvándorlás­ban hivő görög filozófusok hittek abban, hogy szerin­tük a legkiválóbb ember, Pythagoras testében is As­pasia lelke élt. (A V. L. e. c.) Kidneys Húst Clean Out Acids Excess acids, poisons and wastes in your blood are removed chiefly by your kidneys. Getting up Nights, Burning Passages, Back­ache, Swollen Ankles, Nervousness, Rheu­matic Pains, Dizziness, Circles Under Eyes, and ieeling worn out, often are caused by non-organic and non-systemie Kidney and Bladder troubles. Usually in such cases, the very first dose of Cystex goes right to work helping the Kidneys flush out excess acids and wastes. And this cleansing, purifying Kidney action, in Just a day or so, may eas­ily make you feel younger, stronger and better than in years. A printed guarantee wrapped around each package of Cyftex in­sures an immediate refund of the full cost unless you are completely satisfied. You have everything to gain and nothing to lose under this positive money back guarantee so get Cystex from your druggist today for only 35c. ATTENTION VERHOVAY MEMBERS The members of our As sociation are requested to help build up the advertising columns by patronizing our advertisers, ordering from them, buying their products exclusively, and visiting their places of business. It is the duty of every good member to do this; also to inform the advertiser thai his advertisement was seen in the Verhovay Journal, which fact prompted the reader to patronize the ad­vertiser’s firm, buy his pro­ducts, etc. Read About This “IMPROVED” FEMININE HYGIENE “Cleanliness” should be the watchword of ev>y girl and woman afflicted by discsíű'ge. And thousands have discov­ered daily douching with Lydia E. Pinkham’s SANATIVE WASH most EFFECTIVE. Unlike many products, Pinkham's Sanative Wash is NOT a harmful, burning germicide. Instead it’s an excellent BACTEBIOSTATIC (the modern trend) which delightfully cleanses, deodorizes, Inhibits bacterial growth and discourages infection. Very soothing to delicate membranes. Espe­cially pleasing for marriage hygiene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom