Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-10-10 / 41. szám

I6-ik Oldal Verhovayalc Lapja 1940 Október 10 lOOro MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG r /HANGOS HETI HÍRADÓ A Grand Színházban HÉTFŐN és KEDDEN, OKTÓBER 14 és 15-ÉN LESZ “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK” és a "TOPRINI NÁSZ" “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK” ÉS A “TOPRINI NÁSZ” PITTSBURGHBAN ÉS NANTY GLON-N “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HA­RANGOK” piraü történelmi film, több uj és régi híradó összevoná­sa, amelynek ligetében megeleve­nedik a film vásznán a szülöha záboz visszatért városok és falvak egyrészénelc képe. Hódolattal és a bölcs nemzetfőnek kijáró ragaszko­dással és elismeréssel eleveníti fel a film Horthy Miklós nemzetvédő és nemzetmentő szerepét, kitartó, fáradságos munkáját, a magyar nemzeti hadsereg kiépítését. Az er­délyi örömünnepek kapcsán még­­egyszer életre kél a film vásznán a Felvidék visszakapcsolásának má­morosán szép teljesítménye és Horthy kormányzónak fehér lován való dicsőséges bevonulása a nem­zeti hadsereg élén E történelmi filmképet AMERI­KÁBAN ÁLLÍTOTTÁK ÖSSZE és magában foglalja ez a gyönyörű hazafias film a nemzeti hadsereg kiképzésének, felkészülésének, fel­vonulásainak különböző szakait, melyeknek minden lépése Magyar­­ország feltámadásának érdekében történt. A román rabság Ideje alatt mostoha sorsában is kemény ma­gyarok maradtak testvéreink és a film beszámol arról a békés mun­káról és kitartásról is. amellyel testvéreink készültek és vártak a felszabadulásra. — Kiegészíti a SZÓLNAK* *AZ ERDÉLYH HARAN­GOK filmet az az időszerű és a dicsőséges magyar multat a hon­foglalástól napjainkig átfoglaló ró-1 vid film. is, amelyet Budapesten I EZERÉVES MAGYARORSZÁG cim I mel tapsolt végig minden mozi közönsége. A SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HA­RANGOK film mellett az igen nagy sikerű TOPRINI NÁSZ film is újra bemutatásra kerül Jávor Pál fő­szereplésével.------------:o:-----------­“TOPRINI NÁSZ” a legnagyobb sikert elért magyar regény filmen A “TOPRINI NÁSZ” Csermely Gyula világhíres regényének film­­változata és az eddigi teljes ma­gyar filmgyártásnak egyik legérté­kesebb terméke. Meséje és rende­zése a legtökéletesebb művészi al­kotás. a szereplők játéka meg egyenesen csodálatos. Egy fiatal, nagyon tehetséges rendező, Tóth Endre vitte filmre e népszerű re­gényt és rendezésével bebizonyí­totta, hogy a legtehetségesebb ma­gyar filmrendező. A szinészgárda brilliáns munkál végzett. Jávor Pál huszártisztje a magyar katona szép és hűséges portréja, alakítása minden tekintet­ben kifogástalan, éppen úgy Kiss Ferenc, aki jellegzetesen kelti élet­re egy orosz gróf minden durvasá­gát, erőszakosságát, kicsapongó rosszaságát. Feleségének szerepé­ben valóságos szenvedő mártír, a végtelenül bájos Tolnay Klári, ki eszményien finom szerelmes asz­­szonyt játszik. Kitűnőek a film' I többi szereplői, Petheő Attila, I Makláry Zőltán, Ladomerszky Mar- I git, Peéry Panni, Ölvedy Zsóka, Rácz Vali, Pethes Ferenc és Apáthy Imre. A film nagy erőssége Fényes Szabolcs pompás datszá­­mai és kísérőzenéje, mely a leg­hangulatosabb, legdallamosabb mu­zsika. A TOPRINI NÁSZ a magyar filmgyártás olyan eseménye, hogy arra minden magyar büszke lehet és azt érdemes többször is megte­kinteni. A film a Hazelwood-i Grand Színházban hétfőn és ked­den. október 14 és 15-én kerül be? mutatásra. A Nanty Glo-i Family Theater-ben pedig vasárnap, ok­tóber 13-án délután 2 órakor. Pittsburghban ezután hétfőn és kedden lesznek az előadások októ­ber 14-től kezdve.--------------------o-------------------­NEM EGY NEM KETTŐ, NEM HÁROM, NEM NÉGY, HANEM ÖT pompás, modern, 1941-es Chevrolet kocsi várja a verseny végeztével uj gaz­dáját. Tagszerzési verse­nyünk nyertesei között ÖT CHEVROLET kocsit osztunk ki. Ha még nincs a versenyzők között — azonnal jelentkezzen! 158 MAGYAROK CSILLAGA Tudja, hogy biztatás ez. Isten akarata az, hogy a fiút Krisztusnak adják. S ha végbevitték, jöhet a halál. Adalbert előtt nem lehetett titkolózni s minek is? Belátott a szavak mögé. — Ti elindítottátok őt, de nem oda megy, ahová gondoltátok. Amit most tehettek, ennyi: hagyjátok őt, hogy menjen az utján, amerre Krisztus vezérli. A régiek elmúltak, imé újjá lett minden. De örvendjetek, mert ebben van a ti megbocsáttatásotok is. Ahogy ezen gondolkozik, eszébe jut a Nagyumak valami kicsiség s megértés gyűl ki az agyában. Beteg ember, hosszú tétlen heverésben minden apróságon el­tölti az időt. Szőrös fekete hernyót figyelt heverőágyá­ról egyszer, amint falánkan ette a bokor leveleit. Látta aztán csillogó szálakat ereszteni s gubót szőni maga köré az ágacskák villájában. Sokáig mozdulatlan volt az, mint a koporsó. De egyszer sötéten kezdett nedvesedni a csücske s gyönyörű pillangó rágta ki magát a nap­fénybe, szivárványos szárnyakon lebbenve el. Csoda az élet! . . . Ilyen különös, ragyogó szárnyak kezdenek bontakozni Istvánon is, mióta Adalbert itt van vele. Csak falánk hernyó lett volna mégis, ahogy ő akarta s képzelte, ehhez képest. És milyen sokáig ült a gubójában dermedten, zord tépelődésben önmagával. A rabság gubójában, amit ők szőttek neki. Érezte, hogy feszül benne a szárny, de nem tudta kibontani itt, kö­zöttük. Léleknek hívják ezt a szárnyat ezek a Krisztus­emberek. Megvolt tán benne is, úgy lehet és minden ma­gyarban. De ebben a fiúban bomlott csak ki, először. Most már próbálgatja, illegeti, lebbenti. Repülni fog. magasra s milyen messze tőlük! Elveszítik szem elől, nem bírják követni az útját ... A régiek elmúltak, igaz s jól van igy . . . — A mi vélünk, de nem a mi fiunk többé! — mond­ta ki a sötétben. Hallotta, hogy aa asszony felfigyel s mintha fojtott sírást rejtene a vánkosokba. Aztán szól is, rekedten: MAGYAROK CSILLAGA 159 — így kellett lennie . . . — De a kard, a kard, Sarolt! — emelkedik könyö­kére a Nagyur. — Ami lecsap, nemsokára . , . Fel tudja-e fogni, ha mind az eget nézi? Vissza tud-e vágni, mint mi, régiek? — A kard elé ... én ... valahogy ... — Mi? ... Mit szóltál? ... A szél... — Istvánt onnan felülről védik már... — Mi van ott? Van valami, Gyönyörű? Vagy ámítás csak? — Neki van, — hallja az asszony suttogását. — Megnyitotta előtte a kapuját Adalbert. — S nekünk? —Pihenni fogunk. Aludni. Együtt. — Jó aludni, — dünnyögte a Nagyur. — Jó éjszakát! * 4= * . . . Vecelin bundásan jő-megy, tappog az éjszaká­ban. Dőli kiséri. Az őröket vizsgálja s messze kémlel, a feketén ágaskodó erdők felé. A tél utolsó mérgét adja ki s készen kell lenni, mire feleszmél a föld. Készülnek is, serényen. Sok uj szállás verődött a vár alatt. Páncé­losok, láncingesek szállásai. Zsoldon fogadták őket a nagy táncra, idegenből. Az Árpádok szállásföldjén is, köröskörül, nyilat kovácsoltatnak a hadnagyok. A Nagyur rábizta a vezérséget Vecelinre s ő tervet csinált. Csandá szállja meg Böszpörémet, Aba Fejérvárat. Ez a két sarkantyú, Koppány felé. Ha jön, bele kell akadnia előbb valamelyikbe, ő a zsoldos derékhaddal nyomul majd elő a gyepűtől. Az itteni lovas magyariak a két szárny lesznek s a hadnagyok népe a nyugtala­nító, portyázó előhad, köröskörül. Szép ez, rendes, ha úgy lesz. Mert a tél közéjük feküdt s mit csinál Koppány, arról csak bizonytalan hűek dongának idáig. Nagy Vad üzések vannak állítólag Somogybán, Zalában s a Bakony déli csücskén. Úgy látszik, sok népet tart együtt s igy táplálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom