Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-09-26 / 39. szám

. • .........— - • - ....... .. 20-ik Oldal Verhovayak Lapja 1940 Szeptember 26 100% MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK * \ MOZI VILÁG f f HANGOS HETI HÍRADÓ A LEGÚJABB NAGY MAGYAR FILM A "SÜT A NAP" és a “FELVIDÉKI LEVÉL” kisérő film a Crescent-i Magyar Házban Vasárnap, Szeptember 29-én d. u. 3-kor Canonsburg-i Slovák Hallban Vasárnap, Szeptember 29-én, este 8-kor Sharon-i Magyar Házban —------ Kedden, Október 1-én este 8-kor Á Grand Színházban SZERDÁN és CSÜTÖRTÖKÖN, OKTÓBER 2 és 3-ÁN Ellwood Cíty-i Magyar Házban Szombaton, Október 5-én este 8-kor Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Október 6-án d. u. 2-kor “SÜT A NAP”, A MAGYAR FALU NAGY CIGÁNYZENÉS FILMJE PITTSBURGHBAN ÉS A VIDÉKEN NANTY GLO-I FAMILY THEATREBEN MOST VASÁRNAP, SZEPTEMBER 29-ÉN DÉLUTÁN 2 ÓRAKOR “KÖSZÖNÖM, HOGY ELGÁZOLT” és a “LILA AKÁC” Jelenet a “Süt a Nap” című remek magyar filmből A magyar filmbarátoknak nagy eseményben lesz részük, amikor bemutatásra kerül a magyar film­gyártás remekműve, Zslaliy Lajos “SÜT A NAP” cimü hatalmas ze­nés falusi életképe. Az amerikai magyar filmbarátok különösen kedvelik azokat a filme­ket, amelyek a magyar vidéki élet­ből merítik témájukat. Még élén­ken emlékszünk a FALU ROSSZA Sikerére. A “SÜT A NAP” azon­ban úgy kiállításban, mint meséjé­ben felülmúlja az eddig bemuta­tásra került magyar népszínműve két. Amikor a budapesti Népszínház javában működött, egyre-másra mutatta be a Népszínház a népszín­műveket. A magyar nótának, a magyar életnek ezek voltak a mértföldkövei. Az elmúlt évtizedek alatt azonban csak egy igazi nép­színmű került bemutatásra. Zilahy Lajos mestermüve, “SÜT A NAP.” A “SÜT A NAP” cimü színdarab óriási sikert aratott a Nemzeti Színházban és most elkészült az uj magyar népszinmii filmváltozata. Sámson Mihály, háborút viselt, egyszerű magyar falusi legény édesbus históriája — aki vitézzé avatása után beleszeret a tisztele­­tes ur leányába. A tiszteletes ur leánya, Sárika egy műkedvelő elő­adásra készül — a tanító ur laká­sán találkozik Sámson Mihállyal és ott a parasztruhában levő pap kisasszony és a daliás legény egy­másba szeretnek. A magyar falu azonban beleszól a szerelmesek dolgába — és a fiatalok már-már szétválnak, amikor . . . Nem fogjuk itt elárulni ennek a ragyogó magyar filmnek a tartal­mát, amelynek minden kockája iz­zik a magyar vidéki élet levegőjé­től. Csupa remek szinész szerepel a filmben, a két főszereplő azouban meglepetés számba fog menni A férfi főszerepet Olasz János kapta, egy fiatal, a vidékről Budapestre felkerült szenzációs uj férfi sztár. A női főszereplő a gyönyörű Nagy Aliz. Főszerepe van a filmben Ró­zsahegyi Kálmánnak, Mály Gerő­­nek, Kiss Manyinak, Berky Lili­nek és Ligeti Juliskának. A film remek magyar cigány muzsikája külön fejezetet jelent. A mozielőadások nem maradnak el, amint azt a múlt heti számunk­ban jeleztük, ellenben Pittsburgh­­ban ezután hétfőn és kedden lesz­nek az előadások, október 14-töl kezdve.---------: o:--------­A “Magyar Falu Mosolya” és a “Felvidéki Levél” Az Óhazából most érkezett ragyo­gó magyar filmsorozat egyikének bemutatója A Hungária Magyar Filmvállalat terjesztésében egy olyan megkapó vadonatúj magyar filmsorozat ke­rül az amerikai magyar mozik vásznára, amelyet minden bizony­nyal örömmel fognak fogadni a magyar mozibarátök. A “MAGYAR FALU MOSOLYA” és a “FELVIDÉKI LEVÉL” cimü filmek ciklusában megelevenedik szülőhazánk minden bája, szépse ge és a magyar falu élete. Külö­nös érdekessége a pompás uj ma­gyar filmeknek az, hogy a sokat szenvedett óhazai testvéreinket a mozi felvevő gépe ezúttal jókedv­ben, ünneplő hangulatban találta és véges-végig dáridó, jókedv, ci­gányzenés mulatozás, tánc és viga­lom kíséri az uj film minden egyes kockáját. Európa egét vészes hábo­rús felhők takarják és őszinte megnyugtató jó érzés fog el min­denkit az uj film láttára és örü­lünk tiszta magyar szívből annak, hogy a magyar falu még tud mo­solyogni. Pazar szórakozást biztosit magá­nak az, aki ezt a remek, magyar filmsorozatot megnézi. 150 MAGYAROK CSILLAGA az uralkodóknak, — mondta a herceg. — Az ő áldásával lesz a fej edélem Krisztus vitézévé, hogy megtisztítsa az utat. De minden hatalma csak erre a szolgálatra van.. S tudd meg, István urfi, mert neked izeni: testvérül kér és fogad téged ebben a szolgálatban! — A bajor herceg . . . engem? — Magam vittem levelét a császárhoz, Rómába. Amelyben téged, mint a világbirodalom legújabb testvér­harcosát, ajánlott neki. — A császárnak? — István megrándult s ámult zavarban csodálkozott a beszélőre. Apja nagyot szusz­­szánt mellette s anyja szorosabban fogta át megint. — A szent római birodalom császárának, Ottónak, ki e néven harmadik, — hajolt meg tisztelettel Tibold. — És én láttam, magam és beszélt velem, az Aventinuson. Radla nem állhatta meg, i szakállába túrt s csil­lanó szemmel hökkent közbe: — Milyen volt? — Fiatalabb még az urfinál is, tán huszesztendős. Lángoló szemű s beszédű. Le kellett írjam előtte, milyen vagy, urfi, hogy élsz, apróra. S azt mondta: szeretem az én magyar testvéremet, István urat, mondd meg néki! Jó, hogy az én másik testvérem, Henrik herceg, hozzám küldött. Még ma beszélek a Szent Atyával. S izenem István urnák: biazék bennem, megsegítem Isten Orszá­gáért vívandó harcában! István megrendülve ugrott fel: — Igaz ez? . . . Istenedre? . . — A boldog Szentháromságra s minden szentekre esküszöm, igaz! S hogy nemcsak úgy mondta, ime halld: szavára már másnap fogadott engem a Szent Atya, Szilveszter pápa, őmaga! — Az milyen? — nyitotta fel szemét a Nagyur. — Egyszerű öreg ember, Nagyur am. Csak olyan kámzsa volt rajta, mint akármelyik baráton. De a hom­loka fenséges és a szeme keresztüllát az emberen, olyan. MAGYAROK CSILLAGA 151 — ő volt a császár nevelője, — szólt közbe Radla. — Gerbertnek hívták akkor. Nagy tudós. — Imádkozom Magyarországért, — azt mondta, — fiatal uratok jövőjéért s apjáért, hogy az Isten kegyelme gyógyítsa meg. A Nagyur köszönve bólintott s a Nagyasszony könny­­beboruló szemmel hajtotta meg fejét. — Ez volt pedig a végső szava: Adalbert püspököt küldöm az én kedves fiamhoz, Istvánhoz s ő mindeneket megmond, amit izenek. — Az én barátom, testvérem! — kiáltott fel Radla lelkesülten. — Uram, a legszentebb s legjobb ember Adalbert, Prága sokat szenvedett püspöke. Mindennél több, hogy őt küldi, én mondom. . Istvánnak zúgott, zengett a lelke a hihetetlen hir­­huliámok csapkodásában. Tenyerébe hajtotta nehéz fejét s percekig, behunyt szemmel szédelgett a tüzes kavargásban. Egyszer csak felnézett, Tibold szemébe: — A császár, mondd, nem német? — A nagyanyja francia volt, az anyja görög, ahogy hallottam. S a menyasszonya is bizánci, őmaga majd­nem mindig Rómában lakik. A németek zugnak is rá, jól tudom, ezért. De ő nem a németek császára akar lenni, hanem az egész kereszténység kardja, Krisztus legelső lovagja. István visszahajotta fejét tenyerébe. — Beszéltél Adalbert püspökkel? S mikor jő? — kérdezte a Nagyasszony. — Igen, Asszonyom, őt meglátjátok magatok szemé­vel. Mielőtt a hó leesne, ott leszek, — ezt izeni. — S még azt, hogy amit a pápa s a császár akar, azt Krisztus akarja. v — Csakhogy megértem! — pihegte a Nagyur.. — Egy egész világ vett a karjába téged! — simo­gatta Sarolt István haját. Felemelte rá tekintetét a fiú: — S mit adjak mindezért én? — kérdezte. " i- ii '4rü " L.‘­• r • i -.- 'i • '

Next

/
Oldalképek
Tartalom