Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-09-26 / 39. szám
. • .........— - • - ....... .. 20-ik Oldal Verhovayak Lapja 1940 Szeptember 26 100% MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK * \ MOZI VILÁG f f HANGOS HETI HÍRADÓ A LEGÚJABB NAGY MAGYAR FILM A "SÜT A NAP" és a “FELVIDÉKI LEVÉL” kisérő film a Crescent-i Magyar Házban Vasárnap, Szeptember 29-én d. u. 3-kor Canonsburg-i Slovák Hallban Vasárnap, Szeptember 29-én, este 8-kor Sharon-i Magyar Házban —------ Kedden, Október 1-én este 8-kor Á Grand Színházban SZERDÁN és CSÜTÖRTÖKÖN, OKTÓBER 2 és 3-ÁN Ellwood Cíty-i Magyar Házban Szombaton, Október 5-én este 8-kor Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Október 6-án d. u. 2-kor “SÜT A NAP”, A MAGYAR FALU NAGY CIGÁNYZENÉS FILMJE PITTSBURGHBAN ÉS A VIDÉKEN NANTY GLO-I FAMILY THEATREBEN MOST VASÁRNAP, SZEPTEMBER 29-ÉN DÉLUTÁN 2 ÓRAKOR “KÖSZÖNÖM, HOGY ELGÁZOLT” és a “LILA AKÁC” Jelenet a “Süt a Nap” című remek magyar filmből A magyar filmbarátoknak nagy eseményben lesz részük, amikor bemutatásra kerül a magyar filmgyártás remekműve, Zslaliy Lajos “SÜT A NAP” cimü hatalmas zenés falusi életképe. Az amerikai magyar filmbarátok különösen kedvelik azokat a filmeket, amelyek a magyar vidéki életből merítik témájukat. Még élénken emlékszünk a FALU ROSSZA Sikerére. A “SÜT A NAP” azonban úgy kiállításban, mint meséjében felülmúlja az eddig bemutatásra került magyar népszínműve két. Amikor a budapesti Népszínház javában működött, egyre-másra mutatta be a Népszínház a népszínműveket. A magyar nótának, a magyar életnek ezek voltak a mértföldkövei. Az elmúlt évtizedek alatt azonban csak egy igazi népszínmű került bemutatásra. Zilahy Lajos mestermüve, “SÜT A NAP.” A “SÜT A NAP” cimü színdarab óriási sikert aratott a Nemzeti Színházban és most elkészült az uj magyar népszinmii filmváltozata. Sámson Mihály, háborút viselt, egyszerű magyar falusi legény édesbus históriája — aki vitézzé avatása után beleszeret a tiszteletes ur leányába. A tiszteletes ur leánya, Sárika egy műkedvelő előadásra készül — a tanító ur lakásán találkozik Sámson Mihállyal és ott a parasztruhában levő pap kisasszony és a daliás legény egymásba szeretnek. A magyar falu azonban beleszól a szerelmesek dolgába — és a fiatalok már-már szétválnak, amikor . . . Nem fogjuk itt elárulni ennek a ragyogó magyar filmnek a tartalmát, amelynek minden kockája izzik a magyar vidéki élet levegőjétől. Csupa remek szinész szerepel a filmben, a két főszereplő azouban meglepetés számba fog menni A férfi főszerepet Olasz János kapta, egy fiatal, a vidékről Budapestre felkerült szenzációs uj férfi sztár. A női főszereplő a gyönyörű Nagy Aliz. Főszerepe van a filmben Rózsahegyi Kálmánnak, Mály Gerőnek, Kiss Manyinak, Berky Lilinek és Ligeti Juliskának. A film remek magyar cigány muzsikája külön fejezetet jelent. A mozielőadások nem maradnak el, amint azt a múlt heti számunkban jeleztük, ellenben Pittsburghban ezután hétfőn és kedden lesznek az előadások, október 14-töl kezdve.---------: o:--------A “Magyar Falu Mosolya” és a “Felvidéki Levél” Az Óhazából most érkezett ragyogó magyar filmsorozat egyikének bemutatója A Hungária Magyar Filmvállalat terjesztésében egy olyan megkapó vadonatúj magyar filmsorozat kerül az amerikai magyar mozik vásznára, amelyet minden bizonynyal örömmel fognak fogadni a magyar mozibarátök. A “MAGYAR FALU MOSOLYA” és a “FELVIDÉKI LEVÉL” cimü filmek ciklusában megelevenedik szülőhazánk minden bája, szépse ge és a magyar falu élete. Különös érdekessége a pompás uj magyar filmeknek az, hogy a sokat szenvedett óhazai testvéreinket a mozi felvevő gépe ezúttal jókedvben, ünneplő hangulatban találta és véges-végig dáridó, jókedv, cigányzenés mulatozás, tánc és vigalom kíséri az uj film minden egyes kockáját. Európa egét vészes háborús felhők takarják és őszinte megnyugtató jó érzés fog el mindenkit az uj film láttára és örülünk tiszta magyar szívből annak, hogy a magyar falu még tud mosolyogni. Pazar szórakozást biztosit magának az, aki ezt a remek, magyar filmsorozatot megnézi. 150 MAGYAROK CSILLAGA az uralkodóknak, — mondta a herceg. — Az ő áldásával lesz a fej edélem Krisztus vitézévé, hogy megtisztítsa az utat. De minden hatalma csak erre a szolgálatra van.. S tudd meg, István urfi, mert neked izeni: testvérül kér és fogad téged ebben a szolgálatban! — A bajor herceg . . . engem? — Magam vittem levelét a császárhoz, Rómába. Amelyben téged, mint a világbirodalom legújabb testvérharcosát, ajánlott neki. — A császárnak? — István megrándult s ámult zavarban csodálkozott a beszélőre. Apja nagyot szuszszánt mellette s anyja szorosabban fogta át megint. — A szent római birodalom császárának, Ottónak, ki e néven harmadik, — hajolt meg tisztelettel Tibold. — És én láttam, magam és beszélt velem, az Aventinuson. Radla nem állhatta meg, i szakállába túrt s csillanó szemmel hökkent közbe: — Milyen volt? — Fiatalabb még az urfinál is, tán huszesztendős. Lángoló szemű s beszédű. Le kellett írjam előtte, milyen vagy, urfi, hogy élsz, apróra. S azt mondta: szeretem az én magyar testvéremet, István urat, mondd meg néki! Jó, hogy az én másik testvérem, Henrik herceg, hozzám küldött. Még ma beszélek a Szent Atyával. S izenem István urnák: biazék bennem, megsegítem Isten Országáért vívandó harcában! István megrendülve ugrott fel: — Igaz ez? . . . Istenedre? . . — A boldog Szentháromságra s minden szentekre esküszöm, igaz! S hogy nemcsak úgy mondta, ime halld: szavára már másnap fogadott engem a Szent Atya, Szilveszter pápa, őmaga! — Az milyen? — nyitotta fel szemét a Nagyur. — Egyszerű öreg ember, Nagyur am. Csak olyan kámzsa volt rajta, mint akármelyik baráton. De a homloka fenséges és a szeme keresztüllát az emberen, olyan. MAGYAROK CSILLAGA 151 — ő volt a császár nevelője, — szólt közbe Radla. — Gerbertnek hívták akkor. Nagy tudós. — Imádkozom Magyarországért, — azt mondta, — fiatal uratok jövőjéért s apjáért, hogy az Isten kegyelme gyógyítsa meg. A Nagyur köszönve bólintott s a Nagyasszony könnybeboruló szemmel hajtotta meg fejét. — Ez volt pedig a végső szava: Adalbert püspököt küldöm az én kedves fiamhoz, Istvánhoz s ő mindeneket megmond, amit izenek. — Az én barátom, testvérem! — kiáltott fel Radla lelkesülten. — Uram, a legszentebb s legjobb ember Adalbert, Prága sokat szenvedett püspöke. Mindennél több, hogy őt küldi, én mondom. . Istvánnak zúgott, zengett a lelke a hihetetlen hirhuliámok csapkodásában. Tenyerébe hajtotta nehéz fejét s percekig, behunyt szemmel szédelgett a tüzes kavargásban. Egyszer csak felnézett, Tibold szemébe: — A császár, mondd, nem német? — A nagyanyja francia volt, az anyja görög, ahogy hallottam. S a menyasszonya is bizánci, őmaga majdnem mindig Rómában lakik. A németek zugnak is rá, jól tudom, ezért. De ő nem a németek császára akar lenni, hanem az egész kereszténység kardja, Krisztus legelső lovagja. István visszahajotta fejét tenyerébe. — Beszéltél Adalbert püspökkel? S mikor jő? — kérdezte a Nagyasszony. — Igen, Asszonyom, őt meglátjátok magatok szemével. Mielőtt a hó leesne, ott leszek, — ezt izeni. — S még azt, hogy amit a pápa s a császár akar, azt Krisztus akarja. v — Csakhogy megértem! — pihegte a Nagyur.. — Egy egész világ vett a karjába téged! — simogatta Sarolt István haját. Felemelte rá tekintetét a fiú: — S mit adjak mindezért én? — kérdezte. " i- ii '4rü " L.‘• r • i -.- 'i • '
