Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-08-29 / 35. szám
20-ik Oldal 1940 Augusztus 29 Verhovayak Lapja m<?o MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK "MOZI VILÁG” HANGOS HETI HÍRADÓ A Grand Színházban SZERDÁN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZEPTEMBER 4 ÉS 5-ÉN A "GARCON LAKÁS KIADÓ'' c. legújabb magyar film bemutatása Nanty Glo-i Family Thaetreben, Vasárnap, Szept. 1-én d. u. fél 3-kor Crescent-i Magyar Házban, Vasárnap, Szeptember 8-án d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban, Vasárnap, Szept. 8-án este 8-kor A LEGMULATSÁGOSABB MAGYAR FILM. A “GARCON LAKÁS KIADÓ” PITTSBURGH ÉS VIDÉKÉN ELŐSZÖR FIRE LOSS AND DEATH LOSS No man neglects to insure his house or business against loss by fire— BUT Only one building out of every 200 ever catches fire. The average fire loss is less than 15 per cent of the value of the property involved. There are about 8 fires to every 1,000 population. The per capita fire loss is about $4.79. Property may never be destroyed by fire. * * * Many men neglect to insure their lives adequately in the face of the fact— THAT Two out of three lives die, during the working period. All death losses are 100 per cent. Sooner or later there are 1.000 deaths to every given 1.000 population. Olyan mulatságos ez az uj magyar film, bogy a közönség elejétől végig harsogó nevetéssel kiséri annak bemutatását. Rendes, szabályos, ügyes és tehetséges vígjáték ez a film, amelynek kedves a meséje, groteszk az alapötlete, telve Every man’s “per capita” death loss is his yearly income multiplied by the number of years he should have lived. Death never fails to come. Pan-Amer. Review tréfákkal, viccekkel, szójátékokkal. Ügyesek a szereplők, jólpergö a rendezés, gyönyörű a fényképezése, röviden magában foglalja a tökéletes szórakoztatás minden kellékét. A történet magva, hogy két fiatal barát — egy ügyvéd és egy orvos — kiknek ugyancsak felkopik már az álluk, hogyan tesznek szert busás jövedelemre csak azért, mert összetévesztették őket. Egy gazdag ember ugyanis az orvossal pereltetett és az ügyvéddel gyógyittatott. Ennek dacára a pert megnyerik és a beteg is meggyógyult, de mig mindez bekövetkezik, rengeteg komikumnak vagyunk cirnü nagysikerű magyar filmbőlJelenet a “Garcon Lakás Kiadó' tanúi és miután a szerelem nem hiányzik a filmből, szenzációs két órás szórakozásban van része a közönségnek. A szereposztás kitűnő, minden egyes szereplő teljes igyekezettel azon fáradozik, bogy a közönséget szórakoztassa. Legnagyobb értéke a filmnek Rajnay Gábor szerepeltetése, aki ellenállhatatlan kedvességü derűt, vidámságot áraszt minden mozdulatával. Turay Ida és Juhász József az ifjúság robbanó kedélyével, Simor Erzsi és Pataky Jenő elragadó játékukkal ideális szerelmes párokat alakítanak. Keresztessy Mária mint komika. feltűnő és kedves. A további szereplők is egytől egyig Iegkitünbb tehetségükkel állanak ezen film sikerének szolgálatában. A filmet a legtehetségesebb magyar filmrendezők egyike, Balogh Béla rendezte, ügyesen és ötletesen. Ha még megemlítjük, hogy a filmet a legszebb melódiáju muzsika és dalszámok teszik hatásossá. nincs kétség aziránt, hogy elsőrangú élvezetben lesz részük mindazoknak, kik a GARCON LAKÁS KIADÓ cirnü filmet megtekintik. 134 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 135 Bács ur türelmetlenül mordult a legényre, hogy süsse már meg azt a húst, teremtésit! .., Koppány leszegte busa fejét, térdeire könyökölt s állát tenyereibe hajtotta. Hallgatta a szél zúgását fenn, a sziklahegyek állkapcsának odvas, tört fogai közt. Az égen szürke felhők kergetőztek a bukdosó csonka holddal s a rengeteg sejtő borzongással sóhajtozott. — Megváltozik az idő! — szólalt felpillantva Bács ur. A táltos felkapta fejét, mintha a másik a gondolataiba szólt volna bele. Tűnődve nézte s halkan mordult rá: — Attul tartok, meg. — Most már semmi se lesz, tavaszig, — forgatta Koppány fejében a száraz malomkerék ugyanazt, ezredikszer tán. — Tulkorán volt, vagy nagyon is későn, az az esztergámi séta? ... A Nagyur időt akart nyerni vele, biztos. Még vár valamire, még nem készült fel a végső ugrásra. Mi a célja, elég világosan megmutatta, de a döntő szó kimondatlan maradt. Nem felelt egyenesen az ő nyilt szavára. Csak az öklét mutatta meg ... Tán nekik kellett volna ütni? ... Készültek ilyesmire, hogyne. S voltak, akik erre jöttek vele, egyenesen ... Ezek, lehet, most gyávának Ítélik őt... De nem, kezdeni nem lehetett. Talán ha megtámadják őket s védekeznek, fordulhatott volna jól is___ Az emberekben ficánkolt a kedv, ott a lakománál. Gyűltek, tömörültek az asztalhoz. De ő nem adott jelt. Erős volt a maga fészkében a Nagyur, túlságosan. Három nap alatt sokat . megismert ő. Egész hadsereg várt ott, elrejtve, parancsra. S előre úgy volt rendezve minden, hogy ők verembe essenek, ha kardot húznak... Meglátták, vagy kiérezték ezt mindenből az okosabb hadnagyok is. Az erő sejtése lehütötte hevüket. S hiába, a Nagyur rettenetes önuralma is lenyűgözte őket.., Még most is félelmes az az ember! — ismeri el magában Koppány. — Előbb a betegsége hirével vette ki kezükből a fegyvert, most meg azzal odázta el a döntést, hogy egészséges, nincs szükség utódjelölésre. Csak örömre hivta őket efelett s megmutatni a fiát... Hiszen kihivás volt ez is, hogyne! De amig él, nincs mit válaszolni reá, törvényesen. Csak készülni, tovább, mint ő is, a harcra... S Koppány készülni fog még ha egyedül marad is! ... — Nem akarok harcot, nem! — hallja most Sarolt idegesen kérlelő suttogását s még érzi illatos keze szorítását is, ahogy hozzáhajolva, riadtan kapott a karjához. Akkor történt ez, a lakoma végén, mikor az a fiú megszólalt. Egy pillanatig döbbentő csend volt. Az tette, a hallgató ég-föld és emberek, hogy azoknak a szavaknak súlya olyan óriássá nőtt hirtelen: “A zivatarnak nincsen értelme!” Koppány még most is megütődik rajta: mit is mondott ez a kölyökember? ... Hogy mindaz, ami ős az ő élete: semmi. Igen, ez volt a mélye, a titka... Valami ismeretlen erő áradt a fiatalember szeméből, az vágta mellbe Koppányt. Bármi volt, megbontotta a nagy bizonyosságot benne... Hát nem apja-anyja bábuja csupán? — bökken meg most is újra a puszta oroszlánja. Felelni se tudott hirtelenében. De valaki megzörrent az asztalnál s a csend megtörött, ő a kardjához kapott. Érezte, feogy hivei is mind szablyát markolnak. A levegőben olyan feszültség volt, mint mennykőcsapás előtt. Azok is, ott túl, Aba, Csanád s a többiek, mind a Nagyurra néztek: mit akar? Az az arc egyszerre hamuszinü lett, aztán piros biborba gyűlt s megint elsápadt. Ekkor hajolt hozzá az asszony, karjához kapva: — Nem akarok harcot, nem! ... De a fiú felállott s otthagyta az asztalt. Megbánta talán, vagy úgy gondolta: nincs mit mondania többet. A Nagyur is lehiggadt s asztalt bontott. Búcsúztak. Erőltették az atyafiságot, tigrisszájjal,
