Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-03-21 / 12. szám
16-ik Oldal Verhovayak Lapja 1940 Március 21. lOOro MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG t f HANGOS HETI HÍRADÓ Grand Színházban SZERDÁN és CSÜTÖRTÖKÖN, MÁRCIUS 27 és 28-ÁN Először Pittsburghban a legújabb magyar film "SZERELEM A TANYÁN" és TÓTH ISTVÁN ÉS T. KONDOR MARISKA színtársulata egy műsoron Jelenet a “Szerelem a Tanyán” című filmből SZERELEM A TANYÁN' Coraopolis-i Magyar Házban — Pénteken, Március 29-én este 8-kor Johnstown-i R.K. Temp. Hallban Szomb., Márc. 30-án este fél 9-kor Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Márc. 31-én d. u. fél 3-kor Windber-i R.K. Templom Hallban Vasárnap, Március 31-én este f-kor Donora-i Ref. Templom Halijában — Hétfőn, Április 1-én este 8-kor Sharon-i Magyar Házban ------------- Kedden, Április 2-án este 8-kor “SZERELEM A TANYÁN” ÉS TÓTH ISTVÁN SZÍNTÁRSULATA A GRAND SZÍNHÁZBAN Most szerdán és csütörtökön, március 27 és 28-án kacagtató és mulatságos filmvigjáték ée szinielőadás kerül bemutatásra a Grand színházban. A film címe “SZERELEM A TANYÁN” s a főszerepekben Tolnay Klári és Ráday Imre tündökölnek, mint méltó partnerek. A színdarab cime “KIÉ AZ ASSZONY”. Szereplők T. Kondor Mariska, Tóth István, Gáthy Tibor és Dr. Horváth Gyula. A film meséje röviden a következő: Bimbi, a fiatal, csinos, érettségizett leány notórius álláskereső. Hónapos szobájában az előző lakójának ajánló leveleit találja s ily módon bejut a Tormássy Müvekhez. A vezérigazgató behivatja irodájába Bimbit. Óvatosan bánnak vele, állást adnak neki, de célzásokat tesznek, hogy elegendő, ha minden elsején bejön a fizetéséért. Bimbi nem érti, igy tehát minden nap bejön a hivatalba, de munkát nem adnak neki. Egy ideig tűri. de azután panaszra megy a vezérigazgatóhoz, aki ugyan nagyon kedves hozzá, de munkát nem ad részére. Sok bonyodalom után elküldik Bimbit Tormássy vezérigazgató ur tanyájára, ahol megismerkedik az ifjú Tormássyval, akiről azt mondták neki, hogy óvatosan bánjon vele, mert — kicsit bogaras. Ugyan ilyen értelemben értesítik a leány felől is a fiatal Tormássyt. Az ismeretségnek szerelem, majd öszszezörrenés lesz a vége és miután Tormássy meggyőződik arról, hogy Bimbi valóban jószivü, becsületes leány, aki érdek nélkül szereti a fiát, kibékíti a fiatalokat egymással s boldogságuk azután soha meg nem szakad. A mulatságos filmvigjátékon kívül bemutatásra kerül “Kié az Asszony” cimü parasztkoniédia rendes helyárak mellett.---------:o:---------TÓTH ISTVÁN TÁRSULATA PITTSBURGHBAN Hosszú idő után megint new yorki színészek szerepelnek Pittsburghban. Tóth István lép fel társulatával a Grand Színházban március 27—28-án, szerdán és csiitör tökön. Tóth Istvánt nem kell bemutatnunk, 25 éve járja a magyar telepeket színtársulatával. Gazdag műsort állított össze. A “Kié az aszszony” cimü parasztkomédiában fellép T. Kondor Mariska, az amerikai magyarság kedvenc énekesnője, továbbá Gáthy Tibor tenorista, Dr. Horváth Gyula zongora kísérete mellett. Bemutatásra kerül még a legújabb cigányzenés magyar film, a “Szerelem a tanyán” — ugyanazon a műsoron. A Drága "NAGYMAMA" Crescent-i Magyar Házban — Vasárnap, Március 24-én d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban Vasárnap, Márc. 24-én este fél 8-kor Beaver Falls-i R.K. Templom Hallban Hétfőn, Márc. 25-én este 8-kor Ellwood City-i Magyar Házban — Kedden, Március 26-án este 8-kor 42 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 43 A farkas busán vakkantott egyet, aztán elnémult. Ahogy Dőli felállt mellőle, egyszeribe odakunkorodott merev nyakával, kiöltötte hosszú nyelvét, sebesen kezdte nyaldosni a serkedő vért. Nyalta, nyalta fáradhatatlanul, csodamód, mig csak el nem állt a vérzés. Dőli várta, mikor kullog el. De annak nem volt szándéka erre. Lihegve elnyúlt megint, kicsit nyöszörgött, néha rándult egyet a bőre s úgy maradt fekve. A legény kilépett az árnyékból a telehold fényében fürdő tisztásra. Megvizsgálta a nyilat. Katonanyil volt, nehéz, szakállas, óriási ijról repithették. Jó volt ezt megtudni. Koppány ur vitézei járják át a Bakonyt, aligha farkasok mián. Ez a féreg csak véletlenül került az utjukba s elég bolondul belelőtt valamelyikük. Könnyen lehet, hogy az ő bordái közé volt szánva. Mert a szökött cselédet előbb lelövik s csak azután vonják kérdőre: mért s merre? Hallotta egyszer. Isterj küldte hát hozzá ezt a dögöt, figyelmeztetésül, hogy iszkoljon, ahogy csak birja. Szeretettel nézett a farkasra. Meleg ömlött végig a mellén, mert úgy érezte: csoda ez. Hajnalig most már mégsem tanácsos. Ha csakugyan keresik, ebben a homályban könnyen a markukba futhat. Visszaballagott farkasához. Az könnyebbülten pihegett, felemelte fejét s emberi módon bámult rá karikáranyitott ragyogó szemével. — Tán elátkozott lélek vagy s most oldódzol? — kérdezte Dőli. Leült a fa tövére s ahogy a tarisznyáját megpillantotta, rárohant az éhség. Hozzálátott. A farkas kiöltötte nyelvét, nyála csurrant s bátortalanul kúszott közelebb. Dőli megszánta. Vetett neki egy sült halacskát, önmagának kedvenc étele volt, parazson szokta készíteni Bogárka nagy ügyességgel. A koma nem ismerte. Csak szimatolta előbb gyanakodva. Aztán mégis hozzányalt. Tetszett. Nyalogatta. Végre elszánta magát, bekapta. Farka uj kedvre éledve billent meg. A másodiknál vidáman csattant ragyogó éles fogsora. így eddegéltek. Nézték egymást állhatatosan. Dőli érezte, hogy a pillái nehezednek. De elaludni világért se akart. Akárhogy megbarátkoztak is, farkassal szemközt nem jó elszunditani. Meg indulni is kell hamarosan. Ezeket gondolván, feje a mellére billent s ültében lesüllyedt az álom fekete tavába. Szemébe nyilazott a lombok közt kelő nap, arra ébredt. Vagy tán a farkas zörgése serkentette fel? Mert ábban a pillanatban, ahogy kinyitotta szemét, látta a vadat eszeveszetten iramodni a sűrűbe. Cseppet se kényeskedett a sebével. Nem volt azonban ideje efelett csodálkozni. Rögtön jelentették az ő fülei is a farkas megfutamodásának okát. Lovasok törtettek át az erdőn, errefelé, már alig nyillövésnyire. A rémület cselekedett most mindent az ész helyett. Felszökkent Dőli s csak szempillantásig nézett körül tétován. Aztán ugorva kapta el kampós botjával a tölgy legalsó ágát, felhúzta magát sebesen s ágról-ágra kapaszkodva tört a sürü lombok között föl a faórjás tetejébe. Az ész azonban otthagyta a tarisznyát a fa alatt s távolabb ott hevert a fekete vérrel mocskolt nagy nyílvessző is a fűben. Hanem az öreg tölgynek ezt a nagyapját bölcs előretudással teremtette ide a bujdosók Istene. Dőli olyan nyerget kapott odafönn egy ágvillában, hogy akármeddig fáradás nélkül lapulhatott a védelmező törzshöz. Még itt a tetőhöz közel is olyan vastag volt, hogy elfedte egészen. Alólról áthatolhatatlan homályba burkolta a sürü lombozat s hála az égnek, szélcsend is volt, egyetlen levél sem moccant, hogy áruló rést nyisson a kutató szemeknek, őmaga azonban, ha óvatosan mozgatta a fejét, kikandithatott közöttük a tisztásra. Szi^p vadul dobogott az ijedelemtől s az erőlködéstől, Ahogy mellét odaszoritotta a fához, az ághegyek levélkéi megremegtek a lüktetéstől. Szikra híja, hogy el
