Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-02-22 / 8. szám

6-ik Ol dal

1940 Február 22.

KOVÁCS P. TAGTÁRSAMNAK. A szövetségi aggbiztositási kormányhivatalok az egész országban mindenütt elkezdték működésüket még ez év elején s igy Ön megyéjének a székhelyén bárkitől, akár a sarki rendőrtől is megtudhatja, hogy hol van az? Ennek a hivatalnak a vezetője a kormány utasítása szerint elvárja mindazoknak a jelentkezését, ak^k — mint Ön is, kedves Tagtársam — hatvanötödik életévüket betöltötték s akik ennélfogva jogosultak arra, hogy az öregségi járulékban részesedjenek. A biztosítási hivatal felkért minden hatvanötéves, vagy annál idősebb férfit és asszonyt, hogy akár dolgozik, akár nem, jelentkezzék a hivatalnál s jelentkezzenek az olyan özvegyek is, akiknek 16 éven aluli gyermekeik vannak, illetve 18 éven alóliak, akik iskolába járnak, továbbá 1939 december 31-ike után elhalt biztosított munkások olyan 65 évesnél idősebb szülei, akiket a biztosított tartott el, nyugalomba vonult munkások 65 évesnél idősebb feleségei és biztosított munkások 65 évesnél idősebb feleségei vagy özvegyei. Mindezek jogosultak az aggkori járulékokra s a hivatal kiküldöttei a tartandó külön hivatalos órák alatt fel fogják venni igényeiket s szívesen szolgálnak tanáccsal, útbaigazítással. Mindenki meg lehet róla győződve, hogy a legudvariasabb s legfigyelmesebb bánásmódban fog részesülni, kívánságát meghallgatják, jegyzőkönyvbe ve szik s ha valaki elvesztette jelentkezési számát, úgy annak másolatát is megkaphatja. Önnek tehát csak azt üzenhetem, hogy igenis jelentkeznie kell saját jól felfogott érdekében s azt ne mulassza el, mert igen hátrányos következményei lehetnek, ha a hivatal nyilvános felhívásának nem tesz eleget.

R. T., MARTINS FERRY, O. Leveléből elsősorban is azt veszem ki, hogy Önt, mint egy nagy amerikai biztositó társaság ügynökét, aki 15 éve szolgálja már munkaadóját, nagyon kellemetlenül érinti a SEC invesztigálása,

mely már igen régen tart s bizony a nagy biztosítási társaságokra nézve igen kellemetlen adatokat szerez be és tár fel a nagy nyilvánosság előtt. A Security and Exchange commissionernek, Leon Hendersonnak a legújabb jelentése éppen e héten látott napvilágot s már egész hatalmas kötetet tesz ki a hivatalos vizsgálatnak az anyaga, melynek áttanulmányozásához napok kelle nek, de mi ezzel részletesen nem foglalkozhatunk, mert lapunkban arra hely nincsen. Néhány hivatalos adatot közöltünk a napilapok híradásai nyomán. Hogy számadási, vagy sajtóhiba csúszott bele egy ilyen közleményünkbe, az még nem ok arra, hogy a SEC invesztigálását lebecsméreljük. Arról sem tehetünk, hogy néhány biztosítási ügynök nagyon is tullőt a célon. Kerületi szervezőink igen sok esetet tudnának Önnek felsorolni, hogy a Verhovay Segély Egyletet hány esetben ócsárolják, becsmérlik, de mi ez ellen soha szót nem emeltünk. Ön azt írja, hogy seperjen csak mindenki a saját háza előtt. Hát én is csak azt mondom.

Nagyon helyesen írja levelében, hogy tegyük azt, amit eddig is mindenkor megtettünk: a legjobb tehetségünk szerint, magyar becsülettel építsük az egyletet és ne ássuk alá népünknek a bizto sitás intézményébe vetett hi tét és bizalmát.

Levél formájában megirt cikkének közzétételét a Verhovayak Lapjában mellőznöm kell, mert ha ezt megengedem, akkor az invesztigálásnak az eredményeit is közölnünk kell, mely nagyon is kompromittáló a nagy biztosítási társaságokra nézve s igy újabb céltalan és végnélküli vitáknak az útját nyitnám meg. Ezek a viták pedig nem érdeklik sem tagtársainkat, sem olvasóinkat

TOMA JÓZSEF, NEW YORK CITY. Magától érte tődik, ha egy tagtársunk egy évnél hosszabb időre kifizeti tagdiját, — vagy ahogyan Ön nevezi, a “biztosítási diját,” — akkor a versenyző javára az nagyon is számit pointszámoknak és pedig olyan arányban, miként azt az egész évre kifizetett dijaknál számítjuk — versenyfeltételeink szerint. Vagyis pl. — ha egy uj tagtársunk belép egyesületünkbe s egy évre és 6 hónapra fizeti ki egyszerre az ezer dolláros kiváltott kötvényének diját, akkor 1 évre számit neki 6000 point és azután a következő 6 hónapra nem 2000 point, hanem 3000 point, vagyis ilyen esetben összesen nem 8000, hanem

9000 pointot számit a másfél évre történt befizetés. Erre még vissza fogunk térni a verseny folyamán később is lapunkban s igy kérem önt, éppen úgy, mint összes Tagtársaimat, hogy mindenkor kisérjék figyelemmel a Verhovayak Lapjának közleményeit a versennyel kapcsolatban.

B. A. TAGTARSAM, CLEVELAND, OHIO. Hálásan köszönöm önnek a beküldött kivágást az ottani egyik hetilapból. Én erről a témáról írtam már elég bőven s egyik tagtársunk a negyvenezer közül kifogást is emelt írásom ellen. Annak és összes Tagtársaimnak is figyelmébe ajánlom most az ön által kedves Tagtársam, beküldött kis cikket, mely betüről-betüre ezeket mondja:

“A nagy biztosítók éppen olyan vizsgálat alá kerülnek itt, az Egyesült Államokban, mint ahogy valamikor a trösztök működését nagyitóüveg alá tették. A kormány és a kongresszus igen sok mindent meg akar tudni az óriási biztosító intézményekkel kapcsolatban és annyit előre is megmondhatunk, hogy ez a vizsgálat — nem lesz túlságosan barátságos.

Hogy mi minden kifogást emelnek a nagy biztosítók ellen, arra majd rákerül a sor. Nekünk, amerikai magyaroknak, egyelőre csak annyit kell tudomásul vennünk, hogy a testvérsegitő egyletek ellen még eddig soha ilyen vizsgálatot nem folytattak és egészen bizonyos, hogy nem is fognak. Ezekben ugyanis, ha lehet hasznot csinálni, a haszon maguké a tagoké lesz.

Az amerikai magyarság becsülje meg a maga, immár néhány esetben félszázadnál is idősebb testvérsegitő egyleteit azzal, hogy amikor magának biztosítást, családjának védelmet akar, a magyar egyletek tagjai közé áll be.”

Ehhez igazán nem kell kommentárt hozzáragasztanom.

B. I.-NÉ, McKEES ROCKS, PA. Jól mondották Önnek, kedves Asszonyom. Budapest környékének van egy fajta mérges kígyója, a “rákosi vipera”. Hazája a rákosi barna homok és valamikor meglehetősen elterjedt volt, ma már azonban igen ritka: annyira elpusztították, hogy csak a tudomány tartja számon. Marása igen veszedelmes volt; — többnyire úgy gyógyították, hogy kivágták és kiégették a marás helyét. A sólymok közül a leggyakrabbak Magyarországon: a “kereesen-sólyom” és a “vándor sólyom.” — Farkas a Bükkben, Mátrában nincsen, csak szarvas, őz, nyúl, róka és vadmadarak. Néha úgy a

Verhovayak Lapja

KONZULI

KERESTETÉS

Az alant felsoroltak vagy azok hollétéről tudomással bírók felkéretnek, hogy cimüket vagy olyan egyéneket, kik a nevezettekről felvilágosítást adhatnak, sürgősen közölni szíveskedjenek a clevelandi magyar királyi konzulátus pittsburghi kiküldöttjével.

Cim: 508 Magee Building, Pittsburgh, Penna.

Ancsin R. János, Békéscsaba. Latrobe, Pa.

Árvái Lajos, Hont, McKeesport, Pa.

Bihari Brodi Gyula és Ödön.

Baier János, Budapest, Philadelphia, Pa.

Baján Lukács, Philadelphia, Pa.

Berta János, Tiszasalamon, McKeesport, Pa.

Drótos Lajos, Edelény.

Frank József és neje szül. Seitz Ida.

Fehér János, Roebling, N. J„ Peckville, Pa.

Juhász Anna Mária, kiknek atyja István, anyja Trefil Mária Obéba-i születésű, Philadelphia, Pa.

Kocsis István, Vistá, Kolozs megye, E. Pittsburgh, Pa.

Lukacsovics József, New Castle, Pa.

Makó György, Nagy Peleska. McKeesport, Pa.

Nagy Gábor, Gebe, Szatmár m., Hickory, Pa.

Posik András, New York, N. Y.

Pakalsky, Bakalsky vagy Csakalszky Mátyás.

Rozsét Andrásné szül. Palitz Mária, Nyíregyháza, Johnstown, Pa.

Sztankó István, Colver, Pa.

Tóth József, Philadelphia, Pa.

Telkes Ilona, kinek atyja (szül. helye Nikaragua) Telkes Béla volt. anyja újból férjezett Berg Henrikné szül. Lázár Lenke, Pittsburgh, Pa.

És mindazokat, akik az alább közölt elhunytakat ismerték vagy hozzátartozóikról tudomással bírnak:

Antal Anna szül. Schwager Anna, aki Philadelphia, Pa.-ban meghalt.

Asztalos Ilona, férj. Fuszek Józsefné volt Felsőviznice, Bereg me gyei születésű, akik ismerték vagy elhunytéról tudomással birnak.

Angyalosi Károly volt Star Junction, Pa.-i lakos, állítólag valamelyik pittsburghi elmegyógyintézetben meghalt.

Akik az 1939 évi január hó 24- én elhunyt Bahna Edét ismerték.

Az 1937 évi október hó 29-én a Byberry, Philadelphia, Pa.-i kórhábban elhunyt Faragó István fia és leánya, akik állítólag Weirton, W. Va.-ban élnek, kerestetnek.

Hudik Adolfné szül. Soltész Ágnes hozzátartozói, Soltész Bertalan és Soltész Nándor kerestetnek hagyatéki ügyben.

Huszár Ferenc volt Beregardó-i illetőségű, állítólag Milton. Pa-ban elhunytat aki ismerte.

Kósa József elhunytról vagy hagyatékáról tudók kerestetnek.

Szemán György meghalt 1939 szeptember 24-én Stafford, Pa.-ban. akik ismerték jelentsék.

Akik a Waynesburg, Pa.-ban elhunyt Savaskro, Siwash vagy Slavish Mihályt ismerték, jelentsék.

Bükkben, mint a Mátrában télidében (valószínűleg most is, mikor rettenetes hideget jelentenek Magyarországról) azért mégis akad farkas. Ilyenkor a Magas Tátrából hozza le a nagy hideg és még egymagában is nagy pusztítást visz véghez az őz és szarvas-állományban.

MILYEN LESZ A JÖVÖ EURÓPÁJA

Az elmúlt héten ismét több külföldi lap és folyóirat vetette fel azt a kérdést: milyen lesz a jövő Európája? Mindenütt belátják, hogy az 1918-iki elrendezés nem volt jó s Európát, főleg Közép-Európát, egészen uj alapokon kell felépíteni. Megismétlődnek most ugyanazok a kijelentések, amelyeket az antantlapok és az antant politikusok 1914^—18-ban oly gyakorta hangoztattak: lehetetlenné kell tenni jövőre a háborút; biztosítani kell uj alapokon a tartós békét! És most azt is hozzáteszik, hogy lehetetlenné kell tenni egyszersmindenkorra a kicsiny és gyengébb államok ellenséges megtámadását.

Angolország amerikai nagy követe mondotta egy beszédében, amelyet Chicagóban tartott, hogy Anglia nemcsak intézmények védelméért harcol, hanem azért is, hogy előkészítsék Európa szövetségi alapon való újjászervezését és hogy uj életet adjanak a Nemzetek Szövetségének. A tengerek feletti uralom — az angol elgondolás szerint — a háború után a nyugati hatalmak ellenőrzése alá kerülne. Az angol programban benne van Közép-Europa újjászervezése is, ami azonban rendkívül nehéz és kényes feladat. Már most hangoztatják, hogy Europa uj elrendezésének és a béke fenntartásának egyik lényeges feltétele, hogy Angolország és Franciaország ugyanúgy e g y ü ttmüködjenek a békekötések után, mint most, a háború alatt.

A nyugati hatalmak politikai körei, úgy látszik, már belátták, hogy Közép- Európát, melynek Magyarország a természetes jegecesedési pontja, újjá kell szervezni s ma már csaknem m i n denki tarthatatlannak tartja a mostani középeurópai status quo fenntartását. És ez a meggyőződés, úgy látszik, még erősebb Párisban, mint Londonban. A nézetek átalakulásának a legvalószínűbb oka a kisantant csúfos bukása. Clemenceau Közép- Európája, amelyre a békeszerződések készítői Francia ország biztonságát építették, szétfoszlott, mint a szappanbuborék.

Franciaország hivatalos álláspontja ma már revíziós é-s ugyanez Angolországé is. Ma már nincs józan politikus Párisban és Londonban, aki visszaakarná állítani a megnagyobbodott Csehors zágot a trianoni Csonka-Magyarországgal.