Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-07-03 / 27. szám
1937 julius 3 9-ilt oldal EJTSÜNK SZÓT JULIUS 4-IKÉRŐL! Kedves Fiuk és Lányok, Drága Gyöngyfüzők: Nem szorultok Ti .arra, hogy julius negyedikének jelentőségét magyarázgassam, hisz elvégezi azt az iskola, még pedig olyan alapossággal, hogy az amerikai nagy nemzetnek ezt a szabadságot hirdető napját örömmámorral iinepli itt ,a népnek apraja-nagyja. Nincs julius negyedikének reggelén szomorú, vagy elkomolyodott gyermekarc a Unióban; ragyog az mind az örömtől s visszatükröződik j róluk, a napi történések szépségeit elképzelő gyönyörűséges lelkiállapot. — Minden napoknak koronája ez a nap; kivillog belőle az öszpontositott nemzeti erő, gazdagság, hatalom, dicsőség s a nemzeti nagyság látása fölött, ekkor fejeződik ki vehemens külsőségekben a honfiúi büszkeség. Alig haladta el éjfélt az idő, máris mozsarak dördülése reszketteti meg a levegőt s “fire cracker”-ek pattogásai ébresztik álmából az alvót. Korán kezdődik a Fourth of July, hogy hangfogós letompitásban lefolytatható legyen mind az a pokoli zaj, amelyek a csatatereknek fülsiketítő viszhangjai. — Hozzátartoznak ezek julius negyedikének glóriájához, mert hiszen a hatalmasságokat megilletik az üdvlövések! Nem váltanak ki azonban felemelő érzést s nem emelik julius negyedikének fényét a puskaportól összeégetett arcok, a robbanásoktól letépett csonka végtagok; s az eltévedt golyóktól talált haldoklók hörgése kinosan vegyül az öröm hangoknak tónusába. Több durva vonását lesimitották már julius negyedikének a hatósági rendeletek, de még ma is van benne anynyi nyereség, hogy szinte megelevenítsék képzeletben fejbőröket nyúzó indiánok győzelmi jeleneteit. Nem lesz azonban ez igy mindig, mert eljön -annak az ideje, hogy a komoly gondolkozás kiszorítja ennek az ünnepnek közepébe befészkelődött profitéhséget s az elődök dicső cselekvéseit megillető hálakitörések nem a mozsarak dördiiléseiben, hanem szívből jött szavak méltatásaiban fejeződnek majd ki. Drága Gyöngyfüzők! Ti ezt az időt megérhetitek és nem is lesz semmi különös hatással rátok ennek a kívánatos ünnepszinezetnek meg változása; de vannak velenr együtt nagyon sokan, akik aligha érnek el odáig s igy nemis érezhetik meg igazán azt a felemelő fontosságát julius negyedikének, amelyet mai formáiban csak az itt született ember tud kellően értékelni. Julius negyedikénél tartva, lehetetlen meg nem látni azt a karriért, amelyet nemzeti .színekben befutott az Ice Cream. Lobogók, fire crackerek, tűzijátékok szükséges kellékei a nagy napnak, de ezek mégis elmaradhatok; ice cream nélkül azonban nem úszhatja meg a lojális gyomor, ezt a fönséges ünnepet. Hires étel a magyar gulyás, az olasz macaróni, az angol pie, de olyan távol vannak jelentőségben a Glorious Fourthnak ice cream kívánatosságától, mint Makó Jeruzsálemtől. Ennek az évnek julius negyediké ötödikére esik, de ennek a furcsaságnak természetes magyarázatát mindenki megérti, csak éppen azok álmélkodhatnak rajta, akik a számsorok egymásutánját amerikai szemmel olvasni meg nem tanulták. Számokkal ismerős, matematikát értő emberek ott maradnak el a mennyiség tudománnyal biró amerikaiak mellett, mikor megmásithatlan szigorral ragaszkodnak az arabusok tantételeihez. Lám az amerikai minden tétovázás nélkül lök egyet a négyes számon s mivel szükség van rá, a számsor rendjében hátrább curukkoltatja. — Nem lehet azonban az amerikai élet sajátságait csak úgy kapásból megismerni ,s az itt nem született embernek szemenkint kell azt beszedni, mint ahogy a hideglelős a pirulát. Nagyon emlékszem én egy ilyen ismerettségkötésre, éppen julius negyedikével egybekapcsolódva. Jobbnak is tartom elmondani, legalább azzal is többet tudtok ha meglátjátok, hogy miként élte át egy igazi “greenhorn” az első Glorious Fourth-ot. Alig hagytam el a new yorki kikötő Castle Guardáját, már is megismerkedtem a “Fehér Kert”-nek vendégszerető alkalmaival. A helyiség többi vendégeit utánozva, már egész pontossággal tudtam az ujság-papirokat — derekaljjá, vánkossá s takaróvá idomítani és nem is igen dideregtem az ágyneműimet befedő zúzmarától. Talán én lettem volna legállandóbb vendége a Fehér Kertnek, ha el nem rontja a közöttünk szerzett egyezséget a zseb. Mikor már annyi sem volt benne, hogy a disznófej ebédhez vezető ingyen utat, három centes pohár sör képiben megnyithassa, én is felmondtam a Fehér Kertben bérelt Szállást s beálltam szántó, ető szolgalegénynek. így az ősfoglalkozás adta meg az első darab kenyeret, amelyet nagyon is megérdemeltem. Sok mással együtt ugyanis, ehez az ősfoglalkozáshoz sem értettem s igy dupla fáradsággal keltett azt megkeresnem. A fiatal erővel párosult akarat azonban rövididőnbeliil egyenesebbre szántotta az én barázdámat mint a mellettem dolgozókét, akik pedig egyebet sem ösmertek az ekszarvánál, a balta nyelénél. (Azt sem tudták mi az a Fehér Kert). Fel is ment a becsület s különös kegyében voltam vállveregető gazdámnak, ha faderekat, tuskót, vagy ezekhez hasonló súlyos emeléseket igénylő munkák próbálták meg izmaink erejét. Nem volt nagy távolságra tőlünk egy puskapor malom, ahová több esetekben szállítottunk különféle anyagokat s a lassú mozgásban élő svéd munkások között, hamar feltűnt az arasztnyi magyarnak ügyessége. Ki is vette óráját zsebéből a munkavezető s atyai jó indulattal mutogatta rajta a tizenkét órás rövid munkanapot s ugyanakkor leirt a porba egy kettes számot, elejébe rajzolva a dollárt jelentő, kétszer vonalozott nagy “S” betűt. Szóval munkát kínált rövid idővel, nagy fizetéssel. A mi munkánk ideje látástól vakulásig tartott kétszeri evéssel (estére nem hizlaltak) s $10.00 havi fizetéssel. Nagy csábitás volt az, de szénakaszálás ideje lévén, nem engedte a “paraszt becsület,” hogy a nagy dologtól elretiráljak. Mások ráfognák, hogy a Gondviselésnek is köze volt hozzá, hogy benne maradtam a szénatakaritásban, mert egy csöndes nyári éjszakán úgy vágott ki valami iszonyú erő az ágyamból, hogy a padlón huzódszkodva Gábriel arkangyal kürtjét véltem abban a hangzavarban hallani, amely közé bele csillingelt aszertezuzott ablaküvegeknek itt ott leperegő darabja. Minek irkálnám tovább, hisz úgy is kitalálhatjátok, hogy a puskapor-malom tanult repülni azon az éjszakán s képzelhetitek, hogy a benne dolgozókat darabokra tépte az az iszonyú robbanás, amely bennünket hatmértföldnyire onnan á* gyainkból röpített ki. Nem volt ott menteni való s akik azzal az akarattal rohantunk a hely felé, hogy másokat bajukban segítsünk, senkinek nem használhattunk, magunkat pedig elfogott az az iszonyat, amely megcsonkult tetemek látásán elfogja az emberfiát. Tisztán emlékszem, hogv julius elsején történt ez a katasztrófa s még javában jelentek meg álmaimban a fagalyakon csüngő karok és lábfejek, mikor újabb durro gás-ropogás ijesztett fel a* mugy is nyugtalan pihenésemből. Nyílnál gyorsabban termettem az udvaron, hogy valamit tehessek egy újabb szerencsétlenség esetén, ami most már a saját portánkon kezdődött s amint hallani véltem, elharapódzik az egész világon. Rettenetes meglepetésemre ott találtam a háznál levő férfi népet mind, akik angyali ártatlansággal arcukon sütögették el puskáikat s gyújtogatták "fire crackerszei* ket.” Megvallom, Gyöngyfüzők, "hogy nem értve a dolgot, többször csíptem magamon egyet-egyet, hogy vájjon nem-e álmodom s iszonyú fejtörések között fejtegettem azt az én előttem elrejtett talányt, hogy nem őrült-e meg valaki, már tudniillik, hogy én, avagy mindenki más? Két öt gallonos vederrel kavartunk azon a napon ice creamet s nyalogatás közben szopogattam be julius negyedikének első leczkéjét Amerikában s bizony mondom, hogy minden szemmel és kézzel fogható kitűnőségeit mégis tartottam ennek a leczkének, de ma sem tudom, hogy miért is vagyon az úgy, amint van. ♦ * * A múlt hónap feladatának elvégzése aránylag helyesen történt, sőt nagyobb részben kitűnők voltak a kérdésekre adott feleletek. Tekintve julius negyedikének jelentőségét, ennek a hónapnak leckéjébe amerikai tárgyú kérdéseket adok fel nektek. 1. —Milyen nemzeti eseménynek ünnepe a julius negyediki nap? 2. —Mi a neve az Egyesült Államok fővárosának? 3. —Hány államból áll az I Egyesült Államok szövetséjge?r j Nagyon kedves és helyes - kérdést intézett hozzám Vo* losin Graef Erzsiké, mikor feleleteit beküldve azt is tudakolja tőlem, vajon szívesen venném-e, ha, — tekintve a szünidőnek bőséges alkalmát. — hetenként keresne fel engem leveleivel? Amit most Erzsikének irok, az mindnyátoknak is szól. Kedves. Gyöngyfüzők. Nagyobb örömet nem okozhattok nekem mással, mint azzal, ha bármiről és bármikor irtok hozzám. Ha más alkalmam nem is volna rá mint a csillagok fénye, még azok mellett, éjfélkor, is megírnám az azokra dukáló válaszokat. Azért Kedves Erzsikéin és Ti mind, Drága Gyöngyfüzők ! Bátran és bizalommal írjatok tetszéstek szerint s nemhogy kellemetlen volna az nekem, hanem boldoggá tennétek saját szorgalmatok kifejtése által JÓZSI BÁCSIT RRRRRRRRRRKMRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRM ti Jl East Pittsburgh, Pa. Verhovay Branch No. 152 Cordially Invites You and Your Friends to Attend its Annual PICNIC to be held on Sunday, July 11, 1937. at the grounds of the I Traf ford Gun Club £ ON HARRISON ROAD, TRAFFORD CITY, PA. te te Busses will leave from the meeting room building of J the branch (307 Electric Ave., East Pittsburgh, Pa.) * at 1 and 2 o’clock P. M. * te .__ Donation charge: 50c. including transportation. I MUSIC BY: NAGY and VIRÁG ORCHESTRA. 5 All recent new members are requested to attend ao as to get acquainted with each other.
