Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-08-05 / 32. szám

v •' .TV , 10-ifc »Mal 'VerhovayQkJgpja-1937 augusztus 5 (Folyt, az előző oldalról*) káliig jóságos tekintetű bi­oit, akiről már annyi szépet hallottak. Andersen egy kicsit megriadt, mikor az e­­h'joarnokban meglátta, hogy mennyien várnak "á és ki' esit félve, kicsit ijedten igye­kezeti átjutni a gyermekek tömegén, be a terembe. lágy ajtónálló jegy szedő útját áll­ta. ■ -—• Van jegyed öcsém? kérdezte szigorúan a jegy­szedő. — Nincs — hebegte ijed­ten a fin, de azt hiszem, hogy nekem nem is kell. — Dehogynem. T alán azt hiszed, hogy te vagy az Andersen nr? — nevetett a jegyszetlő és elkergette a szegényesen öltözött fiút. Andersen nem tudta, mit csináljon. Pénze nem volt, hogy jegyet vegyen, igy az­tán kis gondolkozás után hátrasompolygott a kis be­járéihoz és a portás éles sze­mét kikerülve, felszökött az igazgató úrhoz. — In vagyok Andersen János — kezdte. Az igazgató nem akart hinni a szemének és a fülé­nek. 0 is mint mindenki, egy idősenb urat várt és e* Irelyett egy majdnem isko­lásgyerek áltt előtte. Nem ö hitte el, amit a fin mon­dott, hanem kivezettette az épületből. De Andersen nem hagyta magát. Vissza­ment az előcsarnokba a be­menetelre váró. gyermekek közé éjj beszélgetni kezdett ti mellette állókkal. Aztán anélkül, hogy azok észrevették volna, szépen be­lekezdett egy nagyszerű nie­selte. Mesélt, mesélt és egyre több gyerek gyűlt kö­ré, mind nagyobb és na­gyobb lett a csend körülötte, mert a gyermekek gyönyör ködve. elmerülve hallgatták. A teremben pedig a rende­zők egyre izgatottakban vár­ták a megérkezését. Ő pe­dig nem jött. A terem Is egyre üresebb lett, mert a gyermekek lassanként mind ki sompolyogtak és a sze­gény. kopott ruhájú fin me­séjét hallgatták. Véletlenül bejött az igaz­gató is és meglátta, hogy a gyermekek milyen nagy fi­gyelemmel állják körül An­dersent. Ö is végig hallgatta a fiú meséit, azután odalépett hoz­zá kezet fogott vele és azt mondta: — Bocsáss meg fiam, most már látom és elhiszem, hogy te vagy Andersen. Andersen nem is ment többé- haza falujába. Ott maradt Kopenhágában és ott is halt meg hetvenéves korában. Mig élt. mindég szívesen gondolt vissza első. érdekes kalandjára és egész életében ez a történet volt legkedve­sebb meséje. VÉDEKEZÉS AZ ÖREGSÉG ELLEN Az arc szépsége az izmok és a bőr állapotától, továb­bá ezeknek és a belső szervek működésének viszony áltól _ j függ. Ezért fontos, a bőr szépségének megőrzése ér­dekében, tisztában lenni az emésztés, a vérkeringés, a belső kiválasztásos mirigyek működésének és a helyes táplálkozásnak jelentőségé­vel. A kozmetikában a "lé­nyeg” tehát (a szépség és fiatalság konzerválásánál) nem az arc kikészítése, nem Is a felrakott festékek törne-, ge, hanem a bőrszövet és iz­mok kifogástalan működése.: az egészség. A test szépségének kon­zerválása és a fiatalság meg­őrzése .em képzelhető el rendszeresen v é g h e z v i t t "munka” nélkül, melyben tulajdonképpen nem is , a munka mibenléte, hanem az arra fordított energia a fon­tos. Mindegy, hogy ez a munka aktív, egy passzív mozgás, torna-e, vagy akár­milyen más sport, csupán az a fontos, hogy izzadságot idézzen elő, mert azok a gya­korlatok. melyek nem jár­nak izzadsággal, a felesleges zsírrétegképzödés szénvpónty jáből határtalanok és úgy az izmok edzése, miht az izii­­letek mozgékonyságának ni egőrz és esz em p ön t j á hói semmit sem jelentenek. A- melyik munka — akár torna, akár sport, akár háztartási ténykedés — izzadással jár, annak van fiatalító hatása, az megtartja a szövetek ru­galmasságát. az alak szépsé­gét, a légzés könnyedségét és az arcvonások derültsé­gét. Vannak hők, akik annak ellenére, hogy nagymamák lehetnének, vagy ténylege­sen is azok, sem megjelenés­ben, sem érzésben nem öreg­szenek s ezért fiatalosan is öltözködhetnek és semilyen vonatkozásban nem hanya­golják el a “szépséget”. Igaz viszont, hogy ezt hosszú é­­vek, sőt évtizedek óta teszik és következetesen “belső­leg" is ellenőriztetik egész­ségi állapotukat, “külsőleg” bőrük szépségét s a megfe­lelt) eljárásoknak alá is vetik magukat. Ennek a rend­szernek, állandó önfegye­lemnek és ellenőrzésnek kö­­vetkezményekép látszanak jelentős évekkel fiatalabbak­nak koruknál. Ezek csak általános szabá­lyok és tennivalók, melyek mindig célravezetők, de sab­lon volna minden szabály, mert hiszen részleteiben mindezeknek “egyénieknek”J kell lenniük. Sókan akkor fiatalosak, ha sokat alsza­nak, másoknak nem nagyon --------------------------------------( Magyar asszony Szép magyar asszonyok: Világ bokrétája, Felétek hajladoz Harmatos orcával Feltámadás-fának Sok virágos ága . . . Ha nap süt felettünk: Tiétek az érdem; Ha örö mél bennünk, Az okát sem kérdem: Ti vagytok a vigasz, A napsugár, élet. Becéző kezetek Bársonyának mentén Minden újraéled: Szomorú orcáknak első mosoly­gása, Kihűlt tűzhelyeken fellobog a láng S töretlen ugaron meleg nézés­­tekre, Izmos férfi karja uj barázdát szánt . . . Ti vagytok az élet Mélységes tengere . • . Törékeny hősei Isten világának . . . Tiétek, tiétek A legnagyobb kereszt Fájdalom és bánat! És sorsotok mégis Örökös mosoly, Sorsotok mégjs a forró szeretet: Szeretni a munkád szeretni a dalt. A magyar hazát És barna kenyerét... Szeretni mindent, mindent, ]Mit Isten kegyelme felétek dobott A kardhordó kart, A csatázó ifjút, A kürt riad ját S a pergő dobot. Mindent, mindent szeretni: Magyar mezők felett, Pacsirta énekét, A szép magyar ruhát, S magyar barázdákban A földbontó ekét. Szeretni, szeretni Az elesett magyar Földresujtott faját, Keservei ezrét És százezer baját, Mely gyűri, tapossa irgalmatlan kedvvel ... Ti vagytok az élet, Szép magyar anyák! Tiétek, tiétek Az apró hadsereg, melyben ott szendereg Már az uj magyarság, Szivetek hevétől Lobogva lángragynl Lelkünk kis mécsese, Aztán — vélünk Hadúr! — A kárpáti haza Már nem álom, mese. . . Bennetek a szikra Szép magyar Emesék, S igy válnak valóra Örök magyar álmok: Örök magyar mesék! Hiszem én ezt, vallom, É* e hitvallásom, Mindnyájunk lelkében Ily hitet fakasszon: “Magyar lesz a férfi, Magyar ez az ország, Magyar itt a világ, Ha magyar az asszony!.../' Erdélyi Tibor | Egyeárt az éjjelezés sem. seket a sport konzervál, má sokat viszont a kevesébl testmozgás tart üdén és fris­sen. Sablont csak egyben lehet követni: “egészségre törekedni,” tisztában lenni a szervezet igényeivel, a bőr konstrukciójával, rendes bőrápolást végezni, mert "rendszer” nélkül semmifé­le eljárás, kozmetikai szer és ápolás nem vezethet ered­ményre. Az öregség beálta ellen addig kell védekezni, amig fiatal a test! A fiatalságot megőrizni lehet, visszasze­rezni alig, viszont sohasem lehet elég jókor, hogy elkez­dődjék a védekezés! A szépség, egészséget, e­­rőt és fiatalságot mindenki kívánja, de kevesen akarják, a kettő között pedig az ered­mény szempontjából óriási a külömbséir. JAPÁNBAN a haditengerészetnek külö­nös zászlót ajándékoztak a japán asszonyszövetségek. Nyolcszáz japán asszony vá­gatta le a haját, ezt a hajtö­meget vegyileg szinteleni­­tettélc és azután újra megfes­tették, majd a karthagoi nők áldozatkészségére emlékez­tető anyagból megszőtték a világ legtartósabb hadizász­lóját. A zászló az ősrégi japán színekben, fehérben és pirosban készült el és a felkelő nap szimbólumát áb­rázolja, A zászló a japán haditengerészet admirálisá­nak hajóját fogja ékíteni és nagy nemzeti ünnep kereté­ben nyújtják át a vezérhajó­nak szánt zászlót a japán társadalmi egyesületek. ELMEBETEGEK SZABADLÁBON Az orvostudomány hatal­mas haladása, elméleti és technikai fejlődése folytán az utolsó évtizedekben az emberiség az egészség meg­óvása, betegség megelőzése és leküzdése terén szenzá­ciós eredményeket ért le. Gondoljunk csak a különbö­ző járványokra, amelyek milliós emberáldozatot kö­veteltek s amelyeknek ma már jóformán teljesen sike­rült útját állni. Az orvos­­tudomány három legna­gyobb megoldásra váró problémája mellett (rák, vérbaj. tuberkulózis), vagy még egy, amely bár a bete­gek számarányának alacsony voltánál fogva nem hasonlít­ható össze az előbb felsorolt három kórral, mégis rendkí­vüli fontossággal bir. Ez a probléma: az elmebetegek, elmebetegségre hajlamosak íelügyelése, kezelése, gyó­gyítása, elsősorban azonban: a társadalom megvédése a zárt intézetben el nem he­lyezhető, “szabadlábon” élő, degenerált egyénekkel szem­ben. Számtalan esetről hallunk minduntalan, amikor dege­nerált, beszámíthatatlan e­­gyének a legszörnyübb bűn­tetteket, gyilkosságokat kö­vetik, el. A. nyomozás .so- ■ rán kiderül róluk, hogy bár a mindennapi életben meg­állják helyüket, teljesen nor­málisan viselkednek, nem egy közülük kitűnő szakem­ber, munkás, magas pozíciót betöltő egyén, bizonyos i" rányban beszámithatatlanok és amikor- bűnös szenvedé­lyük kitör rajtuk, képtele­nek úrrá lénni magukon. A legtöbb kéjgyilkos degene­rált egyén s a bűnözők tár­sadalmának legkülönbözőbb rétegeiben találunk nagy százalékban elmebetegeket, beszámíthatatlan egyéneket.. A borzalmas Gedeon-hár­­masgyilkosság tetteséről is kiderült, hogy mániákus,.de­generált, beszámíthatatlan. Hosszú esztendőkön át állt orvosi megfigyelés -alatt, többször volt elmegyógyin­tézetek lakója s többnyire csak ideiglenesen bocsátották szabadon. Állapota viszont nem volt olyan súlyos, hogy életfogytiglan rabságban • tarthatták volna az orvosok; el kell tehát a szakértők ér­velését fogadnunk, amikor arra hivatkoznak, hogy a fra-‘ tál szobrázt legjobb lelkiis*’ méretük szerint engedték ki időről-időre az ^intézetből, abban a hitben, hogy sem ön­magában, -,em a társadalom­ban nem fog kárt tenni és nem volt joguk őt zárva tar­tani élethossziglan. A szakértőknek is igazuk' van, a társadalomnak is iga­za van, amikör követeli, hogy a degenerált, veszé­lyes, egyéneket éppoly szí- ‘ gorral kell lakat alatt tarta­ni, mint az elvetemült bűnö­zőket. A probléma kétség­kívül fennáll, de a megoldás sok reménnyel nem kecseg­tet. Amig az orvostudo­mány pontosan nem tud di­agnózist felállítani az elme­betegeknél s az agyvelő tit­kaiba mélyebbre be nem ha­tol, a társadalom ki van szol­gáltatva az őrültnek nem ne­vezhető, de születésétől fog­va degenerált, beteges haj­lamú. beszámíthatatlan em­bereknek. AZ UJ VERHOVAY JELVÉNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom