Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-12-02 / 49. szám
1937 ftecember 2 11-ik «Mal Verhovayokjopja JELIGÉS sejtelmünk e héten, hogy Magyarországon azért rendeznek jövőre KETTŐS szentévet, mert az egyiket a katolikusoknak, a másikat a reformátusoknak rendezik. — No, koma, hát összeírták mán a munkanélkülieket is! — Hát csak aszondom én neked, tesvér, hogy igennagyon jó iró vót az, aki négy nap alatt valamennyit össze tudta irni. ..mm KÉT POMPÁS VERHOVAY TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZÁGBA Az 1938-as Ünnepi Esztendő alkalmából A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KÉT NAGY TÁRSASUTAZÁSÁT a North German Lloyd uszópalotáin rendezi INDULÁSOK NEW YORKBÓL BREMEN MÁJUS 11-ÉN EUROPA JULIUS 27-ÉN A bremerhaveni kikötőből, közvetlenül a hajó mellől induló “Verhovay Gyorsvonat'* szállít ja majd az amerikai magyarság követeit Budapestre, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesülnek. Váltsa meg jegyét minél előbb a helyi hajójegyügynökségnél. HAMBCBG-&MERICAN LIRE IS] NORTH GERMAN LLOYD WORT* I [lloydJ Irta: SZENTIRMAI MÁRTHA A CIGÁNY BORA Egy kulacs nagyon jó bort kapott a cigány ajándékba. Ez időtájt épp vendége került. Sajnálta ugyan tőle a jó bort, 'de hogy ne mondhassák, hogy nem vendégszerető, ilyenformán kínálta a vendéget: — Nesze igyál! De ebbül a borbul sokat inni nem lehet. — Hát már miért ne lehetne? — kérdezte a vendég. — Mert nem adok.-----o----A találós kérdés Egy tudós utazik a vonaton és a hosszú ut már nagyon untatja. Egy úriember ül vele szemben és a tudós végül beszédbe elegyedik vele és azt mondja, hogy tegyen fel neki bármilyen kérdést, ő meg fog tudni rá felelni. Ha azonban olyan kérdést tesz fel, amelyre nem tud felelni, tiz dollárt ad neki. És mivel az illető úriember nem tudós, ha ő nem tud megfelelni a tudós kérdéseire, csak két dollárt fizet. Az úriember ráált az alkura és mindjárt élt is a kérdés jogával: — Mi az aminek, ha felrepül két lába van, ha leszáll, négy lájja van? A tudós gondolkozik egy darabig és végül megmondja, hogy nem tudja és át is ad az úriembernek tiz dollárt. Aztán megkérdezi: — Ha már kifezettem a fogadást, legalább legyen szives megmondani, hogy mi az, aminek két lába van, ha felrepül és négy, amikor leszáll ? Az úriember kivesz a zsebéből két dollárt, átadja a tudósnak : — Vesztettem. Mert ezt én sem tudom.-----o----A JÓ BARÁTNŐK I. nő: Mindent bevallottam az uramnak. II. nő: Csodálom a memóriádat !-----o----ÁZSIÁBAN — Mi van itt, háború? — Dehogy, kérem ! Japán most biztosítja a békét.-----Q----OROSZ VÁLASZTÁSOK — Miért engedélyezett Sztálin atynska kéthónapi kortesszabadságot ? — Hogy annak, aki nem a hivatalos listára akar szavazni, legyen ideje azt is meggondolni, hogy mi az utolsó kívánsága. HÁZIAS FÉRJEK Asszonyok beszélgetnek: — Az én férjem pompásan főz. Hát a tied? — Reggeltől estig egyebet se csinál. — Mit főz? — Terveket.---—o—— — Bevallom, kisasszony, hogy egész vagyonom az intelligenciám. — Nem baj. A szegénység nem szégyen . ——o----VENDÉGLŐBEN — Pincér! Mindennap benne van a levesben a szakácsnőnek néhány hajszála. . . . Nem vették még észre? — Nem, kérem, mert még mindig nagyon siirii a haja, nem ritkul.-----o-----• ÓVATOSSÁG NEM ÁRT — Hallom, hogy már repülőgépet is lehet részletre vásárolni. ■— Sajnos, a gyáros csak az utolsó részlet lefizetése után engedi a vevőt a gépbe ülni. — Miért? — Mert a gyáros szereti látni a részleteket. De nem szereti látni részletekben a vevőt.-----o----Egy vidéki templomban feltűnt a papnak, hogy valahányszor felment a szószékre és belekezdett prédikációjába, Fekete sarkonfordult és kiment a templomból. Egy ideig tűrte ezt, de végül mégis odament hozzá és megkérdezte tőle: — Mondja csak, Fekete ur, miért megy maga ki a templomból, valahányszor én prédikálni kezdek? — Azért, kérem, — feleli Fekete — mert nem akartam zavarni. Én tudniillik egy kicsit hortyogok.-----o----A fiatal Fekete felhívja telefonon a Fehér Ilonkát: — Édes Ilonka, csak arra emlékszem, hogy a tegnapi bálon megkértem a maga kezét, de rao?t nem tudom, hogy igent mondott-e, vagy nem-et ? — Jó, hogy szól Fekete ur, — mondja Ilonka — emlékeztem, hogy tegnap este valakinek igent mondtam, de nem tudtam, hogy kinek.-----o----DOKTORNÁL — Nem, fiatalember, az ön esete nem súlyos. De ha hosszú életű akar lenni, íiyelmeztetem, hogy kerülje a betegségeket és a baleseteket . . . Minden férfi talán ugyanazt érzi a nászuton, mint a barlanglakó ősember, aki az erdőben elragadta az először látott nőt s zsákmányként cipelte barlangjába. Csak akkor engedte el karjaiból, mikor a határra érte.k Az átszállás, útlevélvizsgálat éjjel, álmos fővel még kellemetlenebb, izgatóbb — mint nappal. György álmos asszonykájára úgy vigyázott, mint a kétszemére. Vilma azon az éjszakán úgy odaszokott György karjaiba, mint a madárfiók a fészkébe. II. RÉSZ OTTHON-AMERIKÄBAN NÁSZÚT Az utazás, mely kiragadja az utazót megszokott környezetéből s előre nem látó élményekkel leköti figyelmét, többnyire jót tesz mindenkinek, azért küldik az orvosok hosszm utakra a bá-_ natos jómódú embereket. — Boldog párok, fiatalok mindig szívesen utaznak, de legjobban azok a falusi vagy tanyai gyermekek örülnek akiknek egy távirdapóznától kezdve minden újság. Vilma kissé hasonlított az ilyen apróságokhoz, mert a fővárosban nőtt fel s vidéki várost, falut még nem látott. Ha csinos falu vagy tanya mellett száguldott el a vonat, vagy dombon fák közt pillantott meg magános épületet, mutatta Györgynek: — De jó lenne ott lakni egy pár napig! — Akkor, ha mindenütt időznénk, soha se jutnánk el Amerikába! — mosolygott György. — Az se volna baj, ha mienk lenne a mesebeli erszény, amelyikből soha se fogy ki a pénz. — Megunja az ember akkor is a vándorlást, hiszen a legtöbb bányásznak több része van benne, mint óhajtaná. — Miért? — Mennie kell munka után. Vilma esküvőjéig csak annyit tudott a bún vászéletrői, hogy György szépen szerzett s még szándékszik szerezni. Bányák lezárásáról kegyetlen bánásmódról, bérmozgalmakról, sztrájktanyákról s sztrájktörőkről mit sem hallott. Az utón beszélt neki György ezekről. Izgatottan figyelt rá. — Akkor hát nemcsak a bányász forog örök veszedelemben, hanem a kenyere is! — Sajnos, úgy igaz. De hát ez nemcsak bányászsors! Biztos kenyerük csak a gazdagoknak van. A farmer kenyere az időjárástól meg a piaci áraktól függ, a doktoré (Folytatás a következő előalo»)
