Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-10-07 / 41. szám

4-íic oldal 1937 október 9, Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. Printed by STATE PRESS, 7 E. Buchtel Are., Akron, Ohio PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Editors: BENCZE JANOS és RÉVÉSZ KALMAN, Szerkesztők ~ EDITOR’S OFFICE — SZERKESZTŐSÉG: 345 FOURTH AVENUE, ROOM 805, PITTSBURGH, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH, PA. MINDEN, A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁL­TOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSO­CIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH PA. küldendő SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda): P. O. Box 7.— Woolsey* Station — Long Island City, N. Y. Entered as second class matter January 2, 1937 at the Post Office at Akron, Ohio, under the act of March 3, 1879. MIT MUTAT A JÖVENDELŐ VIRÁG? VAN EGY gyönyörüszép Andersen mese, olyan mese ez, amit gyerekeknek irt a nagy mesemondó, de felnőt­tek is olvashatják. Arról szól a mese, hogy egy sze­gény asszony gyerekét elra­gadja a halál. Az asszony elmegy a halál bii-odalmába és szivettépően könyörög a halálnak, hogy adja vissza a gyerekét. A halál meghall­gatja az anya könyörgését s aztán azt mondja: itt van két virág. Nézz bele mindakét virág kelyhébe és ezekben meglátod két gyerek jöven­dőjét. Az egyik virág a fiad jövendő életét mutatja, de azt nem mondhatom meg, hogy melyik virág jelképezi a fiadat. Az anya belenéz a két vi­rágba és látja, hogy az egyik gyerekből nagyszerű, rendes ember lesz, anyjának büsz­kesége, a másik gyerek go­nosztevő lesz, akit egész se­reg bűnért kivégeznek. Miután a halál könyörte­len és nem árulja el az anyá­nak, hogy melyik virág kép­viseli a fiát, az anya inkább belenyugszik abba, bogy a fia meghaljon, semhogy vál­lalja a szörnyű kockázafot, hogy az ő fiából lesz a go­nosztevő. Mese ez, mert hiszen az életben igazán nem tudhat­juk, hogy mi lesz abból az aranyos, selyemhaju gügyö­gő kibabából, akit minden­ki megcsodál, megsimogat és mindenki csücsörített szájjal mondja neki: jaj, de édes vagy, te kisangyal . . . Mert nem tudhatjuk, hogy az édes, simogató kisangyal­­ból nem lesz-e bandita, aki szemrebbenés nélkül gyil­kol, nem lesz-e gyerekgyil­kos, s nem végzi-e életét a siralomházban. Mert hi­szen ha tudni lehetne . . . — Mivel érdemeltem én ezt meg? — kérdezik aztán a szerencsétlen anyák, akik szégyent és bánatot hoznak az anyák őszülő fejére . . . — Nem vétettem senkinek, mindig a jóra, szépre tanítot­tam a gyermeket . . . tőlem nein látott soha rosszat . . . Nem akarom én azt mon­dani, hogy minden anyának igazságosan jut ki abból az örömből, bánatból, amit gyermekei szereznek neki. Ámbár az is lehet, hogy egy magasabb igazság szerint mérik ezeket a dolgokat, úgy, hogy az ember véges eszé­vel és nagy elfogultságával talán meg sem tudja érteni. De nagyon sok olyan szülő van, aki sopánkodva mond­ja : hiszen én mindig a jóra, szépre tanítottam! — és e­­szébe sem jut, hogy bizony épen elég rosszra és csúnya dologra tanította a gyerekét. Mert nem elég a gyerek­nek megtiltani azt például, hogy káromkodjék. Az is fontos, hogy ne halljon a gyerek káromkodást szülei­től. Hány szülő átkozza például szomszédját és nem is törődik azzal, hogy a gye­rek hallja ezt és megtanulja, ha nem is tanitjálc meg rá. Mert a gyerek utánozza a szüleit. Hiába mondják neki, hogy amit szabad a fel­nőttnek, azt nem szabad a gyereknek. Ezt ő nem igen érti meg. Nincs a világon ragyo­góbb öröm és súlyosabb bá­nat, mint az, ami az anyának jut osztályrészül. Mindig elnézem a lapok­ban Roösevelt elnök édes­anyját. Szép »asszony, nyu­godt, kedves arcvonásokkal. Bizonyos, hogy a világon a legboldogabb anya. Pedig az is bizonyos, hogy sok könnyet sirt el'fia betegágya mellett, sok éjszakát virasz­tott át, amíg Franklin súlyos betegen feküdt. De most fia Amerika első embere. Olyan ember, aki nem él lil­ában. Aki szivével segíti országának sokmillió embe­rét. Természetesen nemcsak hires emberek szülei tudnak ilyen nagyon boldogok len­ni. Névtelen, egyszerű em­bereknek is kijut ebből a boldogságból, mert a sors a szülői boldogságot igazán nem osztja rang és vagyon szerint. New Yorkban is­merek egy asszonyt, aki köny­­nyes szemekkel szokta mon­dani : én vagyok a legboldo­gabb anya a világon ... Egy­szerű asszony, munkás-em­ber felesége, de annyi örö­met talál a gyerekében, hogy ezt a boldogságot bizonyo­san nem adná oda millió dol­lárért. És igaza is van, mert rossz vásárt csinálna a millióval. Norman Montague cali­­forniai golf championt is lát­tam lefényképezve az édes­anyjával. Montague mele­gen öleli magához az édes­anyját. Néztem a képet és gondoltam: hiába ez az öle­lés, mert hiszen az anyja mégis csak szenved és sze­rencsétlen. Igaz, hires golfjátékos a fia, barátja a mozicsillagoknak, de közben azzal vádolják, hogy néhány évvel ezelőtt revolverrel ke­zében kirabolt egy embert. Nincs az a híresség, aminek az öröme felérne azzal a szörnyű bánattal, amit a rablással vádolt anya érez. És amikor kivégzésre visz­nek embereket, gyakran e­­gészen fiatal sihedereket! Azoknak is van anyjuk. Ki tudja elképzelni, elmondani, vágj' leírni, hogy mit érez azon a napon egy anya, ami­kor a fiát kivégzik . . . Olyan virágr aminek a kelybében meg lehet látni az anyának a fia jövendőjét, csak a mesében van. De azért belenézhetnek a szülők a saját lelkűkbe, ott is lát­hatnak valami keveset, de fontosat, a gyermekük jö­vendőjéből. Az a szülő, aki idegességből ok nélkül po­foncsapja a gyereket csak a­­zért, mert a gyerek a keze­­ügyébe esik és nem tud visz­­szaiitni, az nem csodálkoz­hat aztán azon, ha a gyereke is megtanulja az erőszak ha­talmát és ő is ilyen alapokra rendezi be életét. Bizonyos, hogy a banditákat gyerek­korukban nem nevelték sze­retettel, megértéssel, türe­lemmel, mert hiszen ezeket az érzéseket a bandita nem ismeri. Nem tanulta meg, nem találkozott ezekkel a tulajdonságokkal. — Mit vétettem? ... — zokogja a kivégzésre induló bandita anyja és nagy bána­tában eszébe sem jut, hogy gyermeke jövendőjének nagy része előre meg volt írva a — saját lelkében. FÜLÖP ILONA---------o--------­MEGRENDSZABÁLYOZ­­TÁK A NARODNA ODBRANÁT A jugoszláviai belügymi­nisztérium rendeletére fel­oszlatták a Narodna Odbra­­na nevű nemzeti szervezet választmányát és a szerve­zet élére Mihailovics nyu­galmazott tábornok szemé­lyében kormánybiztost állí­tottak. A Narodna Odbrana elnö­két, Birkanics llia egykori komitácsi vajdát nemrég le­tartóztatták és rendőri fel­ügyelet alá helyezték, mert Várnává pátriárka temeté­sekor lázitól beszédet mon­dott. A Narodna Odbrana a háboruelőfti időben Szer­biában fontos szerepet ját­szott, mint a mai Jugoszlá­via előkészitője. A diktatúra éveiben a szervezet gyűjtőhelye volt a diktatúrával rokonszenve­ző elemeknek. Az utóbbi időben a szervezet támogat­ta az óhitű egyháznak a Sztojadinovies-kormány el­len folyó harcát a konkordá­tum ügyében. Hir szerint más nemzeti irányú egyesületek élére is kormánybiztost fognak ki­nevezni. A belgrádi rendőrfőnök­­ség megállapította, hogy a Narodna Odbrana az egye­sület célkitűzéseivel ellenté­tes tevékenységet fejtett ki. Ezért a rendőrfőnökség a ráruházott ellenőrző jogánál fogva ez egyesület vezetőit elmozdította tisztüktől.-------e------­VÍZUMMENTESEK az AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYAR ÚTLEVELEI A clevelandi m. kir. konzulá­tustól e héten vettük az alábbi értesítést, melyet ez utón olvasó­ink szives tudomására hozzuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Folyó évi március 25-én kelt levelemben arról értesítettem Szerkesztő urat, hogy az Egye­sült Államok állampolgárai szá­mára kiállított útlevéllel rendel­kező utasok 1936 május 1-től 1937 szeptember 30-ig a magyar határt magyar láttamozás (vi­zűm) nélkül léphetik át. A felet­tes hatóságomtól kapott utasítás értelmében értesítem Szerkesztő Urat, hogy a fenti kedvezmény folytatólagosan határidő megjelö­lése nélkül lett meghosszabbítva. Fentiekről azzal a kéréssel ér­tesítem, hogy arra olvasói figyel­mét nagybecsű lapjában felhívni szíveskedjék. Hálás köszönetem kifejezésé­vel maradok Tisztelettel: SZTANKAY ZOLTÁN hivatalvezető m. kir. alkonzul A NAGY VERSENY TUDNIVALÓK A HAJÓJEGYES TAGSZERZÉSI VERSENYRŐL 1. ) Versenyünk 1937. október 1-én kezdődött meg s abban részt­­▼ehet minden Verhovay tag, azok is akik csak most lesznek felvéve. 2. ) Aki a versenyben részt akar venni, az haladéktalanul jelentse ezt be, hogy a hivatalos BENE­VEZÉSI FORMÁT megküldhes­­sük a szükséges tudnivalókkal. 3. ) Összesen ötven New York­tól—Budapestig és Budapesttől-— New Yorkig szóló vasúti és hajó­jegy képezi a versenyzők jutal­mát. 4. ) A versenyzők két csoportba vannak osztva s igy a verseny két időszakban záródik. Az időseb­bek csoportjába tartoznak azok & versenyzők akik 36 évesek vagy ennél idősebbek. Ennek a csoport­nak a résztvevői között 25 bajó és vasúti Jegy van kitűzve mint jutalom dij. Az idősebbek csoport­jának versenye tavasszal záródik s a 25 nyertes a tavaszi-Verhovay Társasutazással látogat el az óha­zába. A fiatalabbak csoportjába tar­toznak azok a versenyzők, akik 35 évesek vagy fiatalabbak. Ezek között is 25 hajó és vasúti jegy kerül kiosztásra jutalomként. A fiatalabbak csoportjának verse­nye kb. kettő hónappal tovább tart s a nyertesek a nyári Verho­­vay Társasutazással indulnak az óhazába. 5. ) Minden versenyzőnek azon kell igyekezni, hogy mennél több uj tagot szerezzenek egyletünk­nek s ezek az uj tagok legalább 6 vagy 12 havi dijat fizessenek be a verseny tartalma alatt. Minden egyes uj tagért bizonyos pont­számot kap a versenyző, ba az uj tag legalább hat bavidiját befizeti a verseny tartama alatt. 6. ) A verseny szempontjából, nemcsak á versenyző által szer­zett uj tagok számítanak, hanem azok is, akiket ugyan nem a ver­senyző szerzett, de az uj tag után járó versenypontokat, a ta­got felvevő átengedi a versenyző javára. / 7. ) Minden egyes - a verseny­ző által fel vett vagy neki áten­gedett uj tagról, a versenyző kö­teles beküldeni az u. n. verseny­szelvényt, lehetőleg a felvételi ív­vel. Külön versenyszelvények vannak a felnőtt s külön verseny­szelvények a gyermek osztály tag­jai részére. 8. ) Mindkét csoportban a ver­seny zárónapja később lesz meg­állapítva s közhírré téve* de már most tudamásul adjuk, hogy a verseny nyerteseinek a hajóje­gyet sem átadni, sem eladni nem szabad s amennyiben azt nem veszik igénybe, úgy azt a pont­számok sorrendjében következő kapja majd meg. 9. ) Minél előbb kezd hozzá va­laki a munkához, annál inkább van lehetősége arra, hogy a nyer­tesek között legyén. Akik tehát komolyan szándékoznak a jövő esztendőben Magyarországra utaz­ni, jól teszik, ba azonnal hozzá­kezdenek a munkához. 10. ) A versenyből esetleg visz­­szalépő versenyzők, pontszámai­kat nem engedhetik át más ver­senyzőnek. HOW DO YOU KNOW? Your death may be SUDDEN, SOON, & ACCIDENTAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom