Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-07-03 / 27. szám
2*ik oldal 1937 julius 3 <$>Kerületi szervezőink Alberty Lajos, Box 12, Station B., Dayton, Ohio Barna Lajos, 3540 N. Fremonth, Chicago, 111 Cher, J. Ferenc, 652 So. 18th St., Newark, N. J. Cibolya József, 426 Main St., Dickson City, Pa. Cincel Lajos, 1215 West Street, Homestead, Pa. Fiilöp János, P. O. Box 1173, Pittsburgh, Pa. Gondos Sándor ifj. Box 2644, Firestone Station, Akron, O. Gyulai Sándor, 9051 Dearborn Ave., Detroit, Mich. Kovács Péter, Box 755, Pocahontas, Va. Molnár Lajos, 30---64---5th St., Astoria, L. I., N. Y. Takács Miklós, 129 Military Rd., Buffalo, N. Y. Tamás Sándor, 8637 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio. Toth György, 1436 Sunnymede Ave., South Bend, Ind. Simo Mihály, 647 South Webb St., Alliance, Ohio. AZ KERÜL BELJEBB AZ AJTÓN, AKI ELŐBB TESZI KEZÉT A KILINCSRE! (Folyt, az előző oldalról.) rolják fel a magyar paraszt sorsát, hogy azok a kapcsolatok, melyek minket hozzájuk fűznek még erősebbek legyenek és még több szimpátia ébredhessen fel Magyarország iránt itt Amerika szabad földjén. Ha mindezeket elérjük s az Ígéretek nemcsak a pusztába puffogó szavak lesznek, akkor felcsendül a költő szava ideát és odaát is: ‘‘Hisszük, hogy lesz még aratás s nem sorvad el a ma aszottan! Hiszünk a zendülő kalászban s az aranytitku asztagokban! A verejtéknek balzsamában, á rög és a vér erejében, Uj ezredév fogantatásában, a magyar anyák szent tejében!” DARAGÓ JÓZSEF Napsugár és felhő Miután * “Tótágas” mindig jeligézih, tehát ez néha itt is megengedhető. E heti rovat jeligéje: “Üsd, vágd nem apád, csak a fejét, hogy meg ne sántuljon!” Igen is kérem alásan, ez nem ígérkezik valami lélek emelő cikknek. De hát az lélek emelő, amikor az ember nem lát mást a lapokban, mint hogy milyen szépen püfölik egymást a munkások, mert a kapitalisták kizsarolják őket, nem adnak tisztességes munkabért ? “Haj, haj,” sóhajtottak fel a munkaadók,” hol vannak azok a régi szép idők, amikor igy sztrájkok alkalmával szépen belegázoltattunk rendőrökkel, gangszterekkel, lovas kozákokkal a “neveletlen” munkások tömegébe, amikor összezúzott testek halálhörgése elvette a munkások kedvét egy időre, hogy ellenünk, kegyes munkaadójuk ellen fellázadjanak.” Miközben keservesen lamentáltak ezen szép idők elmúlása fölött egyszer csak a homlokukra böktek* “Hopp, ni ni, hát az A. F. L. és a C. I. O. mire valók?” Nagyszerű taktikát eszeitek ki. Egyik fele elkezdett udvarolni Greennek a másik fel~ pedig Lewis-nek. A következményt nem kell ismertetnem, az újságokban mellékelt ábrák mutatják. Csülökre magyar, kié lesz a hatalom? Ekkurátosan igy szokták csinálni a háborúkat is. Amikor a népek már igen elkezdenék nemzetközizni, akkor mindig kieszelnek valamilyen jó hazafias ürügyet egymásra uszitani őket és olyan szépen összelövőldözik egymást, mint a pinty. És ti kedves öntudatos munkás felebarátaim olyan gyönyörűségesen püfölitek egymást most is, hogy a kapitalisták nyála kicsordul a kéjes látványtól. Hogyne, amikor ezt elintézik'most maguk a munkások ingyen, nem kell nekik drága pénzen gangsztereket importálni. Csodálatos azonban, hogy se Green, se Lewis, se ezek alvezéreik fejét nem verik be. Nekik több eszük van, mink pél-Verhovay testvéreink közül — főként az idősebbek — uton-utfélen azt hangoztatják, hogy egyesületünket meg kell tartani magyarnak s magyarságunkból ne engedjünk egy jottányit sem. A napokban kint voltam egy szép magyar pikniken s ott is erről folyt a szó s mint smaragdzöld pázsiton tovarohanó patak, úgy csobogott a beszélgetésük. Vitatkozna k, argumentáltak, már mint ez a fák hüs árnyékában a jó frissen csapolt sör mellett szokás minálunk, de alig akadt valaki, aki az elmondott dolognak a mélyére tekintett volna. -— Mert hát ne felejtsük el, hogy nagy különbség van e két fogalom dául Hunyadinak volt, aki a serege élére állva “Utánam” kiáltással vezette katonáit a pogányok ellen. A mai vezérek sokkal okosabbak, ők az egységfront hátulját egészségesebb vidéknek tartják, azért azt kiáltják, hogy “Előre,” nem utánam. Ha én ilyenkor oda állnék elébetek és szeretettel kérnélek titeket, hogy gondoljátok meg, Isten képére teremtett emberek vagyunk, akiknek észt és gondolkozó tehetséget adott teremtőjük, :sak használni kell, hogy ezt a kérdést el lehetne intézni emberekhez illő komoly módon fejbeverés nélkül is, ne ilusztráljuk ilyen utálatos képekkel gyermekeinknek az “öszszetartás” és egy jobb jövőért való küzdelem szent eszméjét, akkor biztosan volna köztetek, aki oda kiáltaná hogy “Mi az anyja kinját papol az ottan”. Azért, ha a kapitalisták kutyaszámba se vesznek titeket, hanem nyomorban tartanak munkátok mellett, amikor ők meg 30-40 ezer dollárt elkölthetnek egy estélyre, nektek meg néha nincs egy pár dollárotok orvost hivni beteg családtagotokhoz, akkor csak üssétek egymást, csak néha ne feledkezzetek meg a vezérekről sem, adjátok ki nekik is az őket megillető részt meglátjátok mindjárt kevesebb vezér uszítana titeket egymásra, mert a dolog most már oda fajult, hogy nem is a kapitalista és a munkás közötti kérdés a harc, hanem az, hogy hova fizessétek a hávidijakat, amit a dolgozási jogért kell leszurkolni. Csúf egy cikk ez, de az igazság mindig sértette a füleket! között: “megtartani egy' intézményt, egy egyesületet magyarnak nyelvében és szokásaiban,” — vagy pedig “megőrizni magyar szellemét, magyar jellegét, magyár egyszerűségét és magyar becsületességét!” Mig az előbbi ma itt Amerikában megvalósithatlan, — addig az utóbbi nemcsak hogy megvalósitható, hanem mindnyájunk főtörekvése, s létcélunk és jövőnk minden reménysége öszpom tosul abban, hogy őrizzük meg a Verhovay magyar* szellemét, jellegét — s minden sallangoktól mentes magyaros egyszerűségét és becsületességét. Ne őröljünk mi más malomban csak abban, amelyik a miénk s amelynek gazdáit jól ismerjük, tiszteljük és becsüljük ! És akik viszont ismernek minket is, akik a Verhovayt képviseljük, a Verhovay várat erősítjük, a Verhovay uj generációt óhajtjuk belevonni, belehozni egyesületünk sziklaszilárd várába. Alidon azonban erről beszélünk, n'e álljunk meg a szónál. — Mióta a Verhovayak kerületi szervezője vagyok, azt veszem észre, hogy sokan, igen sokan éppen azok közül akik a leghangosabban hirdetik magyarságunk létjogosultságát, a magyar nyelv és szokások megőrzését, gyakorlását, — gyermekeik részére angol biztosító társaságnál vesznek ki biztosítást, pedig tudják, hogy a mi Verhovay kötvényeink nemcsak hogy éppen olyan jók, hanem sok tekintetben még jobbak. Mi kerületi szervezők ép úgy mint egyesületünknek többi képviselői és tagtársai, tudjuk nagyon jól, hogy mit kínálunk a Verhovay kötvények révén a biztosításra hajlandók számára. Édes anyanyelvűnkön s ha kell angol nyelven is ép úgy megmagyarázzuk kötvényeink jóságát, erősségét és biztonságát, hogy mindenki megérti. De tisztelettel kérdem, igy állunk-e az angol biztositó társaságok ügynökeivel is? — Nem kell azt sem külön megemlítenem, sem külön bizonyítanom, hogy igen sokszor — nem! A minap három helyen is hallottam, hogy más kötvényt kaptak, mint amit vettek, sőt egy helyen maga az angol biztositó társaság ügynöke sem tudta, hogy mit adott el. — El is mondtam erre a mi falunkból származó kis adomát a mi grófunkról és a házizsidójáról. Még a régi jó időkben ugyanis egy szép napon magához hivatta a gróf a falu zsidaját. — Samu, fontos dologban akarok veled beszélni. — Méltóztassék velem parancsolni!, — Két borzebre lenne szükségem. — Ali sem könnyebb. — Van éppen két eladó. — Mennyit méltóztatik érte fizetni ? — Száz koronát. — Száz koronát? Ne méltóztassék tréfálni. Hiszen az lehetetlen. Akkor inkább megyek. — Na jó. Hát mit akarsz értük ? •— Legalább a dupláját. —’Nem bánom. És szépek a te borzebeid? — Nagyszerűek! — Mikor hozod őket? ■— Pár nap múlva. — Helyes. Feltétlenül számitok rájuk. A házizsidó kimegy a gróf kastélyából s az utcán találkozik egy barátjával. Megszólítja: — Mondd Móric kérlek, nem tudod, mi az a borzeb? . . . — így járnak a mi véreink is az angol agentekkel, akiknél nem az a fő, hogy mit adnak el s hogy milyen is az amit eladnak, vagy kínálnak, jóságban, erősségben és biztonságban, — hanem a fő, hogy eladják s a dijakat kollektálhassák. Egyet azonban meg kell tartanunk ebből az adomából. Nekünk egyetlen egy irányban azonban mégis a házizsidók példáját" kell követnünk. Mindenkit fel kell keresnünk a saját otthonában. Sokan abban a téves hitben élnek, hogy ha valaki Verhovay tag akar lenni, az majd eljön hozzánk beiratkozni. Rég elmúltak már azok a szép idők. Áfa nekünk személyesen kell azokhoz elmenni és többször is be kell kopogtatnunk ajtaján, ha azt akarjuk, hogy célt is érjünk és megnyerjük az illetőt Egyesületünk tagjának. A biztosítandó alanyokban sem szabad válogatnunk. Feli kell vennniink a Verhovayba angolt, németet, tótot, szerbet, románt vagy bármilyen — nemzetiségűt. Mert ma már a legnagyobb fokú rövidlátás válogatni, —• főként az uj generáció körében. Az itt született ifjúságunk az életbiztosítást is más szemszögből nézi s ha ifjúink belépnek egy klubba, vagy társaságba, — azt nézik elsősorban is, hogy jól érezzék magukat, fesztelenül és kellemesen szórakozhassanak a tagtársakkal, akik ha magyar szülők gyermekei is, — de nyelvben és szokásokban vérbeli amerikaiak s az angol nyelv a kenyerük. -— Mindezeket szervező és tagszerző társainknak is szem előtt kell tartaniok. — Modem, ügyes eszközöket; több fürgeséget és előrelátást alkalmazzunk a tagszerzésnél, melynél ezen felül ne felejtsük el azt sem, hogy — az kerül beljebb az ajtón hamarább, aki előbb teszi kezét a kilincsre! SIMÓ MIHÁLY a 22-ik kerület szervezője MRS. HERBST Egyedüli magyar RÉTES és CUKRÁSZ üzlete 1443—3rd Ave. (at 81st St.) New York, N. Y. Rétes és cukrász sütemények, dobos és punch torták. Piknikre és vidékre szállítunk. A Verhovay Egylet tagja. MAGYAR ÜGYVÉD J. I. HOROWITZ 231 East 86th Street (2—3 Ave. között) NEW YORK CITY 17 évi gyakorlat mindenféle ügyben. Ingyen tanács. Levelekre yorsan válaszolok Nyitva este 9-ig GARTNER LAJOS Utazási, pénzküldési és közjegyzői irodája: 207 E. 84th ST. NEW YORK Minden ügyben a Verhovay Tagság rendelkezésére áll. Különleges Pénzküldési árakért forduljon hozzá. 26 éve szolgálja a Magyarságot. — A Verhovay Egylet tagja. — Szabó János (Adriatic Exchange) UTAZÁSI IRODÁJA 226 East 86th Street New York, N. Y. PÉNZKÜLDÉS, HAZAUTAZÁS, KIHOZATAL, KÖZJEGYZŐI ÜGYEK Pengő, Lei, Dinár, Csekorona és Dollár átutalás, postán vagy sürgönyileg Telefon: REgent 4-1171 SZENTMARIAY & HILPERT Magyar hentesek Hazai módra készített hurka, disznó sajt és debreceni kolbász frissen kapható. 1540 Second Ave., New York (801 h ,St. “I/’ állomásnál) Telefon: REgent 4-3713 A Verhovay Egylet tagja. PAN AMERICAN TRUST COMPANY HARBOR STATE BRANCH Alapította: KISS EMIL FOURTH AVE. AT 9th ST., NEW YORK Több mint 30 éve szolgáljuk az amerikai magyarságot PÉNZKÜLDÉS BÁRHOVÁ A LEGOLCSÓBB ÁRAKON HAJÓJEGYEK - BETÉTEK KÖZJEGYZŐI ÜGYEK Forduljon hozzánk bizalommal MemberFederol Deposit InsuronceCorporation
