Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-07-03 / 27. szám
1937 július 3 3-ilc oldal VerhouayakJa^— AMERIKAI MAGYAR EGYLETEINK NAGY PROBLÉMÁJA Nagy napilapjaink: a SZABADSÁG és az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA — az elmúlt napokban gyönyörű cikkekben világítottak rá amerikai magyar egyleteink sorsára és jövőjére. A \ erltovayak Lapjában ezen problémákra mi is felhívtuk már olvasóink figyelmét, de sohasem hangoztathatjuk e 1 é g g é, hogy mindenkor ismételten fel kell azt hoznunk, mert magyar napilapjaink egybehangzóan és nagy komolysággal állapítják meg azt a megdönthetetlen tényt, hogy minden olyan kérdés, mely általában az amerikai magyar egyletek jövőjére vonatkozik, kell, hogy valamennyiünket érdekeljen, miután közelről érinti egész ameríkai magyar életünket! Ma már nemcsak az amerikai magyar élet összes vezetői, de mindenki, aki köztünk él és dolgozik, jól tudja, milyen nagy kérdések e* lőtt állunk. A bevándorlás szünetel; az a rendkívül csekély bevándorlás, mely még lehetséges, tekintetbe sem vehető. Az amerikai magyarságHagy tömegei tehát utánpótlás nélkül állnak. Ez a létprobléma egyik vége; a másik vége ott van, hogy gyermekeink lassan, majdn e m teljesen amerikaiak lesznek, fogadott hazánknak ők már benszülött polgárai. Tőlük már nem igen várható, hogy uj hazánkban magyar társadalmi életet teremtsenek és folytassák a mi törekvéseinket. így állunk tehát, magunkra hagyatva. Rengeteg szó esik az amerikai magyarság jövőjének bizony ta lan ságáról, a veszedelmekről, a szomorú kilátásokról. Megoldást találni nem könnyű, de annyit mindenki tud és érez, hogy SÜRGŐSEN CSELEKEDNI KELL! És hogy kin, vagy min keresztül, arra csak azt felelhetjük: EGY LÉTEINKEN KERESZTÜL. Az amerikai magyar élet tulajdonképpen teljesen egyet jelent egyleteink életével. Az egyletekben van erő. Az egyletek az amerikai magyarság végvárai. Egyház, egylet sajtó ezekre épült az amerikai magyar élet, amely annyi időn át oly nagyszerű eredményeket tudott felmutatni és úgy meg tudta tartani a lelki szálakat szülőhazánk és fogadott hazánk között. Nincs és nem lehet tehát nagyobi» fontosságú feladata az amerikai magyar társadalomnak. mint az egyletek támogatása, megtartása, védelmezése. Egyletek nélkül szélthullunk, nem lehet súlyúnk, szavunk, tetterőnk. Midőn két nagy napilapunk felvetette és hasábjain most ismertetik álláspontjukat és feltárják olvasóik előtt azt a sok reális valóságot, nekünk még nagyobb buzgalommal, őszinteséggel és állandó kitartással kell foglalkoznunk ezekkel az amerikai magyarság szempontjából legégetőbb problémákkal! Foglalkozzanak velők fiókjaink gyűléseiken, nyári mulatságaikon, a Vérit óva y Otthonokban és családi tűzhelyük körül is, mert nagy . figyelmet érdemelnek ezek most és nagyon helyesen állapítja meg az Amerikai Magyar Népszava, hogy “itt az ideje annak, hogy GYAKORLATILAG, TETTEL, CSELEKVÉSSEL lépjünk fel összes egyleteink létérdekeinek megóvására — mindnyájan, amerikai magyarok, akik fennmaradásunkat akarjuk biztosítani.” — A fennmaradásnak a biztositása alatt napilapjaink a “CSATLAKOZ \S”-t értik. melytől eddig kis egyleteink folyton- húzódtak, idegenkedtek és’ ellene beszéltek. Mi nem akarjuk annak okait sem kutatni, sem feltárni, hogy miért tették ezt, hanem csak a szomorú valóságra akarunk rámutatni. Az óra üt. — Most a törvény beleszólt a betegsegélyezésbe. biztosításba, egyleti életbe, mert hiszen már csak a vak nem látja, hogy kis egyleteink a kívánt fejlődés helyett a visszafejlődés szomorú képét mutatják és a sok akadályt képtelenek legyőzni, bármliy erőteljesen akarnak is továbbdolgozni. Részükre tehát nagyon jól állapítja meg a SZABADSÁG, hogy nincs más ut, csak csak MENTENI, AMI MÉG MEGMENTHETŐ és "hecsatlakozni az erős, országos nagyegyletek körébe, MERT OTT VAN A BIZTONSÁG!” Amerikában a legelső és legnagyobb magyar egyesületünket : a Verhovay Segély j Egyletet éppúgy, mint kisebb helyi egyleteinket, minj dig közös cél vezette. Őrizni az amerikai magyarság hagyományait, összehozni és együttartani a magyarokat, biztosítani jövőnket, fennmaradásunkat, ápolni nemes tradícióinkat s az óhazához fűződő kapcsolatokat, és igy tovább. Most már tehát természetes is, hogy uyanazon elvi alapokon működő s csak méretekben különböző szervezetek közt nem állhat fenn soha óriási különbség semmiféle elvi kérdésben. — Ezeket állapítja meg a SZABADSÁG és hozzáteszi még a következőket is: “A becsatlakozás kérdése, értsük meg, nem “business” kérdés elsősorban. . Itt áll az amerikai magyarság s kétségbeesve látja, hogy a körülmények ö s s z e j á tszása folytán a helyi egyletekre s‘zoniQrj.1 sors vár előbtr utóbb, sőt a jelek szerint s a, .tőrvény sürgetése miatt nem is utóbb, de előbb. Itt állunk, féltve amerikai magyar létünk magmaradását, az egyleteket, melyek erőnket képezik. Az amerikai magyarság, az egyletét féltő amerikai magyar néz jobbra, néz balra: keresi a megoldást , VAGY — már meg is találta.” . . . És ha még nem találta volna meg, ne felejtsék és gondoljanak mindenkor arra, hogy a Verhovay Segély Egylet kinyújtja testvérsegitő kezét magyar szeretettel, őszinte barátsággal és honfitársi örömmel nyitja meg kapuit a közeledő egyletek előtt! Minden lehető előnyt minden biztonságot és kedvezményt nyújt, mert hiszen most magasabb szempontokról és nem kisebb dologról van szó. mint arról, hogy a nagy Verhovay Segély Egyletnek meg kell fognia a kisebb magyar egyletek kezét és erősen kell tartania azt különösen jön a szakadás, a tönkremenés. Ez tisztán áll valamennyiünk előtt. A helyzet olyan ijesztő, hogy, merjük mondani, még akkor is a csatlakozást kellene legalább az egyik megoldásnak találni, ha ez a helyi egyletek önállóságából való vesztést jelentené. De hát még mennyire ezt kell találni az EGYETLEN megoldásnak, amikor — a helyi egylet önálló működése továbbra is biztosítva van. sőt uj virágzásnak indulhat, hiszen nagy gondját levesszük válláról s minden erejét az uj belső élet erősítésére fordíthatja ! íme, ezek azok a tények, ezek azok az argumentumok, melyeket most olvasóink szives figyelmébe ajánljuk! Legyen minden egyes tagtársunk apostola nagy Egyesületünknek, mert hiszen Verhovay nagy Családunk szives örömmel és megértéssel várja a közeledőket, hogy vállvetve, kéz a kézben s egy szívvel és eg)' lélekkel együtt dolgozhassunk tovább és erős munkánkkal váljék lehetővé a a közös amerikai magyar jövő biztositása, szebb, impozánsabb, testvéribb motion, mint valaha! PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! Akik benünket pártolnak, mi is igyekezzünk azokat támogatni. MAGYARORSZAGBA CZECH OSLO VÁKIÁBA és ROMÁNIÁBA Indulás New Yorkból GDYNIÁN a hatalmas, uj .lengyel kikötőn át — uj, gvors motorhajókon "PILSUDSKI” — Jul. 17. Aug. 22, Sept. 15 “BATORY” — Aug. 10, Sept. 9. Oct. 2 Direkt gyorsvonat indul Varsóból reggel 7:35 órakor és megérkesik Budapestre még az nap este 10:32 órakor CSAK TURISTA ÉS HARMADOSZTÁLY Forduljon helyi ügynökéhez, vagy GDYNIA-AMERICA LINE Union Trust Bldg. Pittsburgh, Pa. 32 Pearl Street New York 135 W. Jackson Blvd. Chicago, 111. A KÜLFÖLDI MAGYARSÁG ÜGYE A MAGYAR PARLAMENTBEN Jövő esztendőben feltétlenül összeül a magyarok második világkongresszusa. A szervezőbizotttság már meg is tartotta első ülését és a külföldi lapok közül eddig 30 közölte már a budapesti iroda felhívását a külföldi magyarsághoz. A Verhovay Lapja- volt a legelső, mely azt megtette! A kérdés szóbakerült a parlamentben is. Magyarország miniszterelnöke is foglalkozott a külföldi magyarság kérdésével és többek között a következőket mondotta: — Az idegenben élő magyar állampolgárok gondozása igen nagy és súlyos feladat. Megnyugtatóan hat az, hogy igen sok jelenségből következtethetünk arra is hogy a külföldön élő magyarokat hazai közviszonyaink megelégedéssel tölthetik el. Szükséges azonban az is, hogy itt bent az országban olyan kormányzás, olyan közszellem és olyan gazdasági bizottság legyen, amely vonz és megbecsülést szerez. A miniszterelnök ezen szavait mindenki aláírja. A ni i n i sz terelnök é r i n t k ezé s t keresett az amerikai magyarokkal és beszédében erre a kísérletre is kitért. — Az elmúlt évben — mondotta — alkalmam volt az amerikai fiatalabb magyar generációhoz tartozó leányokkal 6 ; fiukkal beszélgetni és azt láttam, hogy valósággal lelkileg megtűröd' ve és feliicli.ilve távoznak'el a mi körünkből vissza Amerikába, második hazájukba, amelynek hit polgárai kívánnak lenni, de amellett azt a kapcsolatot, amely őket hozzánk, régi hazájukhoz kötötte, változatlan erővel kívánják továbbra is fenntartani. A külföldi magyarok szerepére kívántam rámutatni s arra, hogy nemzeti igazságunk és céljaink megismertetése szempontjából, hogy úgy mondjam, bizonyos kérdésekben rájuk hárul a feladat, hogy felvilágosítsák a külföldet nemzetünk igazságáról. A miniszterelnök ezzel megjelölte a külföldi magyarság feladatát, nemzeti szempontból, de hozzá tehetjük azonnal, hogy a kiilíöldi magyarok valóban ennek az eddig ki nem mondott kívánságnak mindig eleget is tettek és abban, hogy külföldön a magyarok iránt a hangulat nagyon megváltozott és a magyar igazságot már kezdik mindenütt felismerni, a külföldi magyarságnak nagyon nagy része van. A költséges tárgvalásakon két képviselő is foglalkozott a külföldi magyarok ügyével és rámutatott arra, hogy a jövő esztendei világkongresszust megfelelő keretek között nagyszabásuan kell megrendezni. Először talán vitéz Somogyváry Gyula képviselő felszólalásával foglalkozunk. Somogyváry beszédét azzal kezdte, hogy az összeomlás óta minden magyar lélekben számtalanszor felvetődött a külföldön élő magyarság problémája mert hiszen igazán csak akkor kezdtük érezni, hogy milyen riasztóan kevesen vagyunk, mi, magyarok, igazában csak akkor kezdtünk körülnézni, segítő, támogató kéz után kutatni. Somogyváry szerint arra kell törekednünk, hogy a külföldre szakadt magyarok, bármilyen ujhaza gyermekeivé is lettek, azért lelkűkben őrizzék meg a régi haza képét, rá kell mutatni, hogy dolgozzanak szülőhazájuk érdekében. Somogyváry azután - igy folytatta: — Legyen szabad erre nézve éppen egv kanadai an(Folyt. az 5'ik oldalon.)
