Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-02 / 1. szám

JANUÁR 2. 5-1K OLDAL. ^DfrhovQ\QkjQpJoz A PÁN-AMERIKAI KONFERENCIA SIKERE Az elmúlt hét szerdáján véget ért Buenos Airesben a pán-amerikaí nagy konfe­rencia, mely Roosevelt elnö­künk elgondolása volt s minden úgy is sikerült, a­­hogy azt ő elgondolta. — Műszónkét rendkívüli jelen töségii döntést, illetve hatá­rozatot hoztak, melyek kö ziil kiemeljük a következő­ket: — Amerikai Népszövet­ség alakult, melyet bár elv­ben végleg elhatároztak, de a terv részleteit végérvé­nyesen csak 1938-ban, Peru fővárosában: Limában meg­tartandó nagy konferencián szögezik le. — Tanárokat és diákokat fognak "kicserélni” egymás között az amerikai köztársaságok a kulturális együttműködés biztositásá ra és előmozditására. A közkönyvtárakat mind a 21 köztársaságban felszerelik egymást érintő anyaggal. — Filmforgalmat teremtenek egymás között közgazdasági történeti és önvédelmi vo­natkozókat illetőleg; — vég­re : az amerikai földrész köztársaságai, számszer int 21-en, semleges álláspontot foglalnak el más világrészek­ben kirobbanó háborúkkal szemben olyan értelemben, hogy ha valamelyik ameri­kai nemzetét támadás érné, az egész földrész egysége­sen száll sikra, hogy meg­védje békéjét. — Ez volna az igazi csattanója az ösz­­szes döntéseknek. ;}c í|c ;j< TROTZKIJ MEXICOBAN Amikor két év előtt Trotzkij Leót, a száműzetés­ben élő orosz forradalmárt eltávolították Franciaor­szágból, ahol visszaélt a ven­dégjoggal és Ígérete ellenére politikai tevékenységet fej­tett ki, 1— a norvég kormány adott számára beutazási en-l gedélyt azzal a kikötéssel, — hogy tartózkodnia kell a po-| litikától. TBotzkij azonban; ott sem tartotta meg igére- j tét. Összeesküvéseket szőtt és irányította a legnagyobb buzgalommal az általa alapí­tott ló*, internacionálét, úgy hogy a szocialista norvég kormány kénytelen volt őt Norvégiában is internálni. — Kiutasítása csak azért ma­radt el, mert nem maradt egyetlen ország sem Euró­pában. amely befogadta vol­na. — Végre Mexico kor­mánya biztosította arról, hogy beengedi. Beengedi a niexicoi kommunisták tilta­kozása ellenére is — és me­nedék jogot' adott Trotzkij­­nak akinek a kormány dön­tése szerint ott is a mexicoi j törvényeket tiszteletben kell tartania. Mexico bel- vágyj külpolitikájában beavatkoz-! nia nem szabad és éreznie kell. hogy csak vendég lesz, — de hogy meddig fogja magát ott is vendégnek érez­ni, azt talán ő sem tudná megmondani. í|í íjc A SPANYOL FORRADALOM A karácsony mintha egy kis szünetet jelentett volna a spanyol vérmezőkön, — de csak látszólag, mert a diplomácia pokolkonyháján kegyetlen bajokat kotyvasz­tottak ismét épen karácsony­ra. — A loyalisták uj erőre kaptak és kétségbeesetten tartják állásaikat s irgalmat­lan, elkeseredett támadáso­kat intéztek Franco tábor­nok ellen aki karácsony előtt közvetlenül több, mint 14.000 embert veszített egy hét alatt. — Ennek dacára Madridban — a jelentések szerint, — zűrzavar és nagy rémület uralkodik még min­dig, mert a lakosság feldúlt és letört idegekkel látja, — hogy a véres polgárháború megszüntetésére semmi ki­látás, bár egyes vidékeken, ahol megkezdődött a hóesés, a harc teljesen elcsendesült. — Ezzel szemben épen a szent Karácsony végleg élé­re állította most a háború és a béke világrenditő problé­máját. — Franco tábornok, a spanyol felkelők vezére, üzenetet küldött Hitlernek, mely egyúttal elkeseredett végső kérelme is. Karácso­nyi üzenetében kijelentette ugyanis, ha legalább 60,000 jól felszerelt német katonát és 2(X) hajórakömány muní­ciót nem kap. elbukott és veresége elhárithatatlan. — Hitler tehát most választhat béke és háború között. — Azt is megértheti mindenki, hogy ha Hitler beavatkozik a spanyol forradalomba, tét­lenül nem marad egyetlen egy európai sem. * * nagyhatalom A KÍNAI BONYODALOM Már három hét óta a kínai események közérdeklődést keltenek főként itt Ameriká­ban; ( hang tábornok, Mand­zsúria kormányzója, illetve kiskirálya, akit a japánok ki­szorítottak szülőföldjéről, fellázadt a nankingi kor­mául- ellen s elfogatta a kor­mány fejét: Chiang táborno­kot. Chang tábornok azt kö­veteli, hogy a nankingi kor­mány kezdjen azonnal hábo­rút Japán ellen szorítsa ki csapatait a régi kínai biroda­lom területéről- s ennek a-cél­nak érdekében fogjon össze a kínai kommunistákkal is. Changnak ugylátszik sike­rült felébreszteni a kinai nemzeti szellemet, de véres háborúra talán mégsem ke­rül a dolog, dacára annak, hogy sok napilap azt han­goztatja, hogy a japán-kínai háború immár elkerülhelet j lenné vált, mert a japán mi­litaristák nem hajlandók le-j mondani az eddig szerzett területekről Kínában. SZOMORÚ VOLT A NÉMETEK KARÁCSONYA Óriási élelmiszer hiány vált érezhetővé Németor­szágban az elmúlt hónapban, mely a karácsonyra is szo­morú árnyékot vetett s igy a német nép nyugtalanul te­kint a jövő elé. Vaj és zsir­­íéle már csak a legkisebb adagokban és csakis zsir­­j egy re kapható. Hatalmas, vörös plakátok hirdették épen karácsony előtt a kor­mány rendeletéit, hogy a kö­zönség ne fogyasszon húst, hanem egyék halat és ne gyűjtsön össze otthon elel miszert, mert az súlyos bün­tetéssel sőt egyes esetekben halálbüntetéssel is jár. Kül­földről nem lehet semmit hozatni, mert német márkát nem küldhetnek ki a néme­tek. Mindezek tetejében az uj esztendő uj meglepetést is hozott. A német pékeknek J037 jan. 1-től kezdve nem szabad friss kenyeret árulni­uk, csakis olyant, mely lega­lább 24 órával előbb került ki a sütőkemencéből. A ren­deletnek a magyarázata, — hogy a száraz kenyérből mindig több szelet kerül ki. mint a frissből s kevesebbet is fogyasztanak belőle. — \ I ind ezen állapotoknak az igazi magyarazata egeszen más. -— Emlékezzünk csak vissza a világháború rettene­tes napjaira: a liszt. zsir. cukor és a többi jegyekre. —Hadi helyzetet, háborús állapotot jelentenek már azok, hasztalan a hivatalos német magyarázat! A BETEG PÁPA XI. Pius súlyos beteg. Az utolsó hírek szerint: állapota remény­telen. Dr. Miinai, a szentatya orvosa, azt mondja, hogy minden pillanatban bekövetkezhet a ka tasztrofa. A pápát, néhány héttel ezelőtt, szélhüdés érte. Nagy kuíturünnep Pittsburghban A híres pittsburghi egye-, tem 1937 júniusában ünnep-j li százötven éves fennállását, | mely egész Amerika kultur­­életének kimagasló ünnepe lesz. Ugyanakkor nyitják meg ünnepélyesen a MA­GYAR TERMET is, mely­hez szükséges anyagot Bu­dapesten épen most állítja | össze Mrs. Ruth Crawford Mitchel, az egyetem előadó­ja és társadalmi munkása, aki hosszabb európai látoga­tása során, most Magvaror-j szágot is felkereste. A 150 éves pittsburghi fő­iskola Amerikának legna-' gyobb és legrégibb egyete­me. A mai 42 emelet ma­gas uj felhőkarcoló épületé­ben, a hatalmas- központi; csarnokban állították fel az európai kulturnemzetek szó-: 1 iáit. Tizenhét nemzetnek van külön terme és Mrs. Ruth Cawford Mitchell asz-, szony lelkes munkájának kö- j szönhető, hogy Csonkama-; gyarország is Amerikának ej nagyjelentőségű ku borköz­pontjában előkelő helyet ka­pott. — A magyar teremnek falait végig tölgyfaburkolat borít­ja, amelyet fába vésve ma­gyar és angol nyelven a Ma­gyar Himnusznak verssorai öveznek. Ugyanitt helye­zik el Magyarország egyete­meinek címereit. A teremi egész berendezése a magyar művészet és tudomány re­meke. 4'vegszekrén vekbenl különböző iparművészeti és nemzeti vonatkozású tárgvaj kát helyeznek el. Az amerikai magyar kul­túrtermet a pittsburghi ma­gyarság saját költségén lé­tesítette. Gyönyörű elgon­dolás volt egy évtizeddel ezelőtt s most hogy már csak egy fél esztendő \ á­­laszt el bennünket a szép magyar terem megnyitása-, tói, valóban meg kell hajta­nunk az elismerés pálmáját mindazok előtt, akik a moz­galmat megindították, előbbi revitték és a szép eszmét meg is valósították,— Aki nem nézte jó szemmel a missziónárusokat . . . Menelik négusról, i Ethiopia egykori császáráról . E . . , . i es egy svéd misszionárius­ról jegyezték fel az alábbi j történetet: A hittérítőt az a kellemet j lenség érte, hogy elfogták | mindjárt a határon, niégj mielőtt Ethio piában téritői i munkásságát elkezdette vol­na. A tisztviselő, aki ki­hallgatta, gyanúsnak találta az idegent, de különösen gyanús volt neki az, hogy a hittérítő “svéd”-riek vallotta magát. — Svéd, — mondotta a derék ember, ki nem lehe­tett valami nagy földrajztu­dós, —. mi az a svéd? . . . Azt tudom, hogy van An­golország, van Franciaor­szág, van Németország, — sőt Olaszország is, de hogy Svédország is, lenne a vilá­­(m, azt még sohasem hal­lottam. De nem is hiszem. Azt tette tehát, hogy a jámbor férfiút szigorú őri­zet alatt elküldötte Mene­­likhez. A négus mindent tud, az bizonyosan tudja azt is, hogy van-e svéd és Svéd­ország, vagy csak kieszelés az eg’ész . . . Négy napi utazás után a hittérítő végre az uralkodó elé jutott. Menelik épen! rosszkedvében volt s borús tekintettel nézett a jámbor emberre és komoran kérdez- j te : — Mely országbeli jöttél, I idegen ? — Svédországból, felség. — És miért jöttél ide? — Hogy az abessziniai zsidókat megtérítsem. Tudniillik, Abesszíniában (Ethopiában) akkoriban csak a zsidókat volt szabad megtéríteni. Más hitüeket téríteni halálbüntetés terhe alatt tilos volt. A négus erősen a szeme közé nézett a hittérítőnek. — Mondd csak idegen, mely országokon jöttél ke­resztül, amíg ideérkeztél —- Németországon. Egyip tömön, Szudánon. Menelik a, fejével bólint­­gatott. — Helyes, mondotta, —• de mondd meg nekem, pél­dául Németországban nem! találtál zsidót, akit megtérit hétnél? Se Egyiptomban, se: Szudánban? A misszionárius zavartan hallhatott, Menelik pedig az őrökhöz fordult: ■— Vigyétek ezt a de rétó embert a határra és ott l>o­­csássátok szabadon! — l e pedig idegen, jegyezd meg, hogy ide csak akkor jöhetsz megint, ha előbb megtérítet­tél minden zsidót, akit addig találsz, amíg hazádból ide­érsz.— A LEGTÖKÉLETESEBB SKÓT VICC Két angol és egv skót hi­vatalosak egy esküvőre. Az első angol dicsekszik: — Tizenkétsz emélyes ezüst kávészervizt vásároltam a fiatal párnak! A másik angol rálicitál:-— Én egv huszonnégy­­szemólyes gyönyörű porcel­­lánszervizt vettem. Ks Ön? — kérdi a skótot. A skót diadalmasan vála­szol : — En egy nyolcvanszemé­lyes ezüst teaszürőt vettem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom