Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-05-01 / 18. szám

10-ik oldal Május 1, 193' DRÁGA GYÖNGYE: KINCSES KOLOZSVÁR zéséből, a balkáni oláb bocs-ERDELY A “Verhovayak Lapja” 16-ik Számában “Messze, messze tőlünk van egy szép ország” cikkünknek kedvesen és mégis oly mélabusan csengő visszhangja támadt. Egyik Verhovay tagtársunk, akinek nevét —:saját kívánságá­ra— el kell hallgatnunk, — gyö­nyörű cikket küldött be. Székely szivének minden me­lege, — de egyúttal minden fáj­dalma is előcsil\an ebből a cikk­ből. A Bencze János központi titká­runk által vezetett Verhovay za­rándokokkal a nyáron ő is átrán­­dul szép Magyarországba s “a székesfővárosból,” — mint Írja, — “Körösfőy János alelnök-igaz­­gatónk további kalauzolása mel­lett, felkeresi végre, — 30 eszten­dő múltán, — szülőföldje szép ha­tárát— valahol a Szamosnál, — melynek szeszélyesen kanyargó sebes vize a százados tölgyek kö­zött épen ott rohan bele a domb­tetőkön sötétlő, komor fenyvesek útvesztőjébe . . . .” A jövő esztendőben huss? esztendeje lesz már annak, hogy az 1918. év karácso­nyának estéjén bevonultak a román csapatok Kolozs­várra, ahonnan röviddel az­előtt a székely csapatok, — felsőbb utasításra. — Bánffy- Hunyadra húzódtak vissza. Kolozsvár kardcsapás nélkül való megszállása jelentette Erdély tragédiájának utolsó felvonását. Kincses Kolozsvárral együtt elveszett Erdély: a magyar koronának egyik legértékésebb ékkőve, a ke­leti végeken a nyugati kultu-1 rának utolsó bástyája és bir­tokába került annak a ro­mán népnek, amely Erdély ezeréves kulturális és gazda­sági életében, mint a hava­sokon élő, pásztorkodással és állattenyésztéssel foglal­kozó kezdetleges kultúrájú népesség, jelentéktelen sze­repet játszott és amely a szá­zadok folyamán egyre na­gyobb tömegekben jófor­mán észrevétlenül szivárgott, és vándorolt be a biztonsá­got nyújtó Erdély erdőbori­­totta bérceire. Az összeomláskor sorra vesztettük el városainkat, nagy történelmi múltúnk emlékeit és a magyar műve­lődés, a nemzeti érzés, a gaz­dasági előrehaladás * virágzó gócpontjait. De talán mindennél kin­­zóbb fájdalmat, a legégetőbb veszteséget Kolozsvár miatt éreztünk. Hiszen lelkűnk­nek, székely szivünknek, igazi kincse volt az a szép­séges erdélyi város ott a Sza­mos vize mentén, a gyulai havasok alján, gazdag törté­nelmi emlékeivel, tiszta, e­­rős, öntudatos, gazdag ma­gyarságával és rendkívül fej­lett szellemi kultúrájával. Lehet-e tehát szomorúbb, szivet facsaróbb Karácsony estét elképzelni, mint ami­kor a szerencse vak kedve­kor taposhatott végig Er­dély fővárosnak, kincses Ko­lozsvárnak utcáin ? Mily szörnyű ellentmon­dás: a Megváltó születésé­nek estéjén: rabbilincsek fo­nódtak Erdély és Kolozsvár testére! Mi meg felvetjük ideát a gyötrelmes kérdést: “Vájjon maradhat-e ez igy?” Vájjon nem tiltakozik ez ellen a magyar faji erő, a földrajz természetes hatal­ma, az ezeréves magyar tör­ténelemnek minden emléke, minden köve és a nyugati kultúra felsőbbsége? Vaj­­átgyurhatja-e a magyar Kolozsvárt románná, a dur­va erőszak? Nem mi nem hisszük azt! Annak a gyönyörű szamos­­parti városnak szive, lelke, arculata mégis magyar ma­rad, — mint Erdély is az ma­radt évszázadok viharain és viszontagságain keresztül is. És várja hittel, teljes biza­lommal Kolozsvár népe egy uj Karácsony estéjének el­jövetelét, a megváltás fényes csillagának felragyogását! ~ * Lí£ -» * -■MWM Az ásatások nyomán nap­fényre került tárgyak és fal­romok tanúsítása szerint Kolozsvár mostani területe már a romaiak korában la­kott és megerősített hely volt. A magyarok bejövetele­kor ez a fontos közlekedési pont hamarosan megszállás alá kerülhetett. Szent István uralkodása alatt kialakultak a királyi földeket védő várok körül a várispánságok: a vármegyék elődei. Ilyen királyi vár volt Kolozsvár is, mely az erdélyi hét vármegyék egyikének, Kolozsnak székhelyévé emel­kedett. Kolozsvár -nevének erede­te, a- történelem szerint, — vitás. — Lehet, hogy nevét “KOLOS” ősmagyar nem­zetségtől vette, amely elő­ször szállta meg a'zt a terü­letet, de az sincs kizárva, hogy a latin “CLAUSA” szó után nevezték el, amely vár­beli erősséget, zárt őrhelyet jelent. A tatárjárás idején Ko­lozsvár is áldozatul esik, de IV. Béla utódja, V. István 1270-ben újra alapítja “CI­VIT A TUM CULUS­­WAR”-t és városi kiváltsá­gokban részesíti. Lakói kö­zé szászokat is telejit a ki­rály. 1316-ban Károly király­tól kiváltság-levelet kap, melyet Nagy Lajos is meg­erősít; Zsigmond király pe­dig 1409-ben a “kulcsos”-vá­­rosok közé emeli. Kolozsvár ipara és 'keres­kedelme, a széleskörű ki­váltságok nyomán, nagy vi­rágzásnak indul és a gyorsan .növekvő lakosságában a =VírhovQyQkJhpja — szomszédos magyar terüle­tekről beözönlő magyarság egyre nagyolrbarányu lesz. Mátyás király idejében Kolozsvár, mint a nagy ki­rály születésének és gyer­­nr ekkori tartózkodásának helye, különösképen élvezi a király kegyét és fénykorát éli. János Zsigmond alatt túlsúlyra kerül a magyarság és a hitújítás idején a XVI. században Kolozsvár telje­sen magyarrá válik. Az erdélyi nemzeti feje­delmek korában Kolozsvár jelentősége egyre növeke­dett. A fejedelmi udvar székhelye felváltva Kolozs­vár és Gyulafehérvár voltak. Kolzsvárt laktak — Bá­­thori István, Bethlen Gábor és i. Rákóczi György. Ko­lozsvár politikai fontosságát jellemzi, hogy az erdélyi fe­jedelmek közel száz ország­­gyűlést tartottak ott és szá­mos történeti esemény zaj­lott le falai között. 1690-ben megszűnt az ön­álló erdélyi nemzeti fejede­lemség és Erdély visszake­rült a magyar koronához. Épen száz évvel később 1790-ben, a kalapos király­nak: 11. Józsefnek halála u­­tán a királyi kormányszéket Kolozsvárra helyezték át. Ezzel nemcsak kormányzati szempontból vált ez a város Erdély székhelyévé, de egy­ben a megindult nemzeti mozgalmak és a magyar kul­turális törekvések igazi tűz­helye lett. Nagyszámú magyar isko­lái, különböző kulturális in­tézményei és az első, állandó magyar színház megalapítá­sa révén a magyar szellemi élet központjává emelkedett Kolozsvár, ahol 1848-ban a Magyarországgal való uniót kimondták. Nagy szerepet játszott a szabadságharcban is és megszenvedte az ab­­szolitizmus magyarellenes korszakát is. A 67-es kiegyezéssel egy­idejűleg megszűnt a külön Erdély és a Kolozsváron mű­ködő erdélyi kormányszék. De azért Kolozsvár tovább­ra is főhelye, székvárosa ma­radt Erdély politikai, szelle­mi és gazdasági életének egyaránt és 1867 utáni évti­zedekben nagyobb virágzás­nak indult, mint bármikor valaha. Kivételes jelentő­ségű szerepét a magyar kor­mány azzal juttatta kifeje­zésre, hogy 1872-ben az or­szág második magyar egye­temét Kolozsvárott állította fel. —És most e nagymultu, nagykulturáju igazi magyar város román uralom alatt éli keserves napjait. Máról­­hónapra mesterkélten ro­mán ruhába öltöztették ezt a várost, amelybe az okiratok és a román egyházi összeírá­sok egybehangzó tanúsítása szerint á “román elem” csak a legújabb időben szivár­gott be és hozzá még elenyé­­zően csekély számban és a város életében ezer éven át soha semmi szerepet nem játszott. A Micu (Klein) János erdélyi oláh püspök ál­tal 1733-ban eszközölt egy­házi összeírás (kétszáz évvel ezelőtt!)’csupán tiz oláh lel­ket talált és a környező húsz helységben is ezidőtájt az oláh lakosság összesen nem rúgott ezer lélekre. Kolozs­vár vidéke két évszázaddal ezelőtt még túlnyomóan ma­gyar volt. Az oláhság csak a legutóbbi évtizedekben hú­zódott le az erdőségektől megfosztott hegyekről a Ko­lozsvár melletti falvakba. Még 1802-ben is a román egyházi hivatalos összeírá­sok Kolozsvárott csupán 80 görög katholikus családfát és 34 görög keletit találtak; azok között is számos ma­gyar neviit; Kolozsvárnak a megbízhatatlan román sta­tisztika szerint kereken száz­ezer lakosa van ma. (Mint­egy M0,000-rel több, mint 1918-ban az uralomváltozás­kor) A román nyelvit lakos­ság kétségtelenül megnöve­kedett a román hivatalnokok beözönlése és az erőszakos betelepítések révén. De Ko­lozsvár törzsökös eleme, a polgárság, magyar maradt. Románná tették a magyar egyetemet, elvették az uj magyar színházépületet, a régit pedig lebontották, hogy teljesen hajléktalanná tegyék a magyar színészetet. A szentszéktől a gör£ig ka­­tholikusok részére kierősza­kolták a Minoriták temp­lomának átadását és a pia­risták templomában is ma már felváltva tartanak ma­gyar nyelvit romai katholi­kus és román nyelvű görög katholikus istentiszteletet. Immár közel két hosszú, keserves évtized óta, a ke­reskedők iparosok és gyáro­sok cégtáblái és az utca ne­vek mind románra vannak átváltoztatva, átfestve. 4 régi hires kolozsvári tente tőből a történelmi nevii ma­gyar halottakat is ki akartál telepíteni, hogy helyet esi náljanak a román halottak nak .... De mind e meghamisitot' külső színekkel. komorat néznek szembe: a Fő-tér kö­zepén emelkedő hatalma: Szent Mihály templom és mellette a dél felé tekintő részben megcsonkított Má­tyás király szobra . . . Nekünk amerikai magya­roknak, (főként a régibbfaj­­ta embereknek) elszorul a sziviink, ha minezekre gon­dolunk. mert mi még ismer­tük azt a gyönyörű, kerekre kerekített országot, melynek ezeréves határait remekbe faragta a magyarok Istene s bizony a világ Építőmes­terének számításaiba annál az alkotásnál nem csúszott bele egy parányi hiba sem. A mi sziveinkben él még a csonkitatlan, az igazi, a tör­­t é n e 1 m i Nagy-Magyaror­­szág ... Mi hisszük, hogy a miénk lesz még Kolozsvár, Erdély drága gyöngye, melyhez, a jog örök törvé­nyei szerint, nekünk jussunk is van! ... És jussunk is.lesz! ORSZÁGOS MEZŐGAZ­DASÁGI KIÁLLÍTÁS volt Budapesten az elmúlt hó közepén. — Rég nem zaj" lőtt le olyan látványos és ér­tékes kiállítás, mely össze­kötötte a vidéket a magyar fővárossal, azt a vidéket, amely most értékeit, kincse­it, fáradságos munkájának eredményét vitte'fel Buda­pestre igazolásul és bizonyí­tékául annak, hogy a magyar föld népe ernyedetlen kitar­tással és szorgalommal dol­gozik és munkálkodik Ez a dátum nagyon fon­tos napja az amerikai magyarságnak, — mert ezen a napon indul New Yorkból a VERHOVAY SEGÉLY EGYLET Nagy t ár sasutazása MAGYARORSZÁGBA ÉS AZ AMERIKAKI MAGYAR UJ NEMZEDÉK ZARÁNDOKLATA BANDHOLTZ TÁBORNOK SZOBRÁHOZ a North German Lloyd EUROPA nevii gyorshajóján A bremerhaveni kikötőben, közvetlenül a hajó mellől induló “Verhovay Gyorsvonat” szállitja majd az amerikai magyarság követeit Budapestre, aho\ ünnepélyes fogadtatásban részesülnek AMERIKAI POLGÁROKNAK NEM KELL MAGYAR VIZŰM. Minden amerikai magyar részt vehet a kirándulásban. Tegye meg az előkészületeket már most és lépjen érintkezésbe a helyi hajóügynökséggel. HAMBURG-AMERICAN LINE NORTH GERMAN LLOYD "407 Wood Street — Pittsburgh, Pa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom