Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-05-01 / 18. szám
10-ik oldal Május 1, 193' DRÁGA GYÖNGYE: KINCSES KOLOZSVÁR zéséből, a balkáni oláb bocs-ERDELY A “Verhovayak Lapja” 16-ik Számában “Messze, messze tőlünk van egy szép ország” cikkünknek kedvesen és mégis oly mélabusan csengő visszhangja támadt. Egyik Verhovay tagtársunk, akinek nevét —:saját kívánságára— el kell hallgatnunk, — gyönyörű cikket küldött be. Székely szivének minden melege, — de egyúttal minden fájdalma is előcsil\an ebből a cikkből. A Bencze János központi titkárunk által vezetett Verhovay zarándokokkal a nyáron ő is átrándul szép Magyarországba s “a székesfővárosból,” — mint Írja, — “Körösfőy János alelnök-igazgatónk további kalauzolása mellett, felkeresi végre, — 30 esztendő múltán, — szülőföldje szép határát— valahol a Szamosnál, — melynek szeszélyesen kanyargó sebes vize a százados tölgyek között épen ott rohan bele a dombtetőkön sötétlő, komor fenyvesek útvesztőjébe . . . .” A jövő esztendőben huss? esztendeje lesz már annak, hogy az 1918. év karácsonyának estéjén bevonultak a román csapatok Kolozsvárra, ahonnan röviddel azelőtt a székely csapatok, — felsőbb utasításra. — Bánffy- Hunyadra húzódtak vissza. Kolozsvár kardcsapás nélkül való megszállása jelentette Erdély tragédiájának utolsó felvonását. Kincses Kolozsvárral együtt elveszett Erdély: a magyar koronának egyik legértékésebb ékkőve, a keleti végeken a nyugati kultu-1 rának utolsó bástyája és birtokába került annak a román népnek, amely Erdély ezeréves kulturális és gazdasági életében, mint a havasokon élő, pásztorkodással és állattenyésztéssel foglalkozó kezdetleges kultúrájú népesség, jelentéktelen szerepet játszott és amely a századok folyamán egyre nagyobb tömegekben jóformán észrevétlenül szivárgott, és vándorolt be a biztonságot nyújtó Erdély erdőboritotta bérceire. Az összeomláskor sorra vesztettük el városainkat, nagy történelmi múltúnk emlékeit és a magyar művelődés, a nemzeti érzés, a gazdasági előrehaladás * virágzó gócpontjait. De talán mindennél kinzóbb fájdalmat, a legégetőbb veszteséget Kolozsvár miatt éreztünk. Hiszen lelkűnknek, székely szivünknek, igazi kincse volt az a szépséges erdélyi város ott a Szamos vize mentén, a gyulai havasok alján, gazdag történelmi emlékeivel, tiszta, erős, öntudatos, gazdag magyarságával és rendkívül fejlett szellemi kultúrájával. Lehet-e tehát szomorúbb, szivet facsaróbb Karácsony estét elképzelni, mint amikor a szerencse vak kedvekor taposhatott végig Erdély fővárosnak, kincses Kolozsvárnak utcáin ? Mily szörnyű ellentmondás: a Megváltó születésének estéjén: rabbilincsek fonódtak Erdély és Kolozsvár testére! Mi meg felvetjük ideát a gyötrelmes kérdést: “Vájjon maradhat-e ez igy?” Vájjon nem tiltakozik ez ellen a magyar faji erő, a földrajz természetes hatalma, az ezeréves magyar történelemnek minden emléke, minden köve és a nyugati kultúra felsőbbsége? Vajátgyurhatja-e a magyar Kolozsvárt románná, a durva erőszak? Nem mi nem hisszük azt! Annak a gyönyörű szamosparti városnak szive, lelke, arculata mégis magyar marad, — mint Erdély is az maradt évszázadok viharain és viszontagságain keresztül is. És várja hittel, teljes bizalommal Kolozsvár népe egy uj Karácsony estéjének eljövetelét, a megváltás fényes csillagának felragyogását! ~ * Lí£ -» * -■MWM Az ásatások nyomán napfényre került tárgyak és falromok tanúsítása szerint Kolozsvár mostani területe már a romaiak korában lakott és megerősített hely volt. A magyarok bejövetelekor ez a fontos közlekedési pont hamarosan megszállás alá kerülhetett. Szent István uralkodása alatt kialakultak a királyi földeket védő várok körül a várispánságok: a vármegyék elődei. Ilyen királyi vár volt Kolozsvár is, mely az erdélyi hét vármegyék egyikének, Kolozsnak székhelyévé emelkedett. Kolozsvár -nevének eredete, a- történelem szerint, — vitás. — Lehet, hogy nevét “KOLOS” ősmagyar nemzetségtől vette, amely először szállta meg a'zt a területet, de az sincs kizárva, hogy a latin “CLAUSA” szó után nevezték el, amely várbeli erősséget, zárt őrhelyet jelent. A tatárjárás idején Kolozsvár is áldozatul esik, de IV. Béla utódja, V. István 1270-ben újra alapítja “CIVIT A TUM CULUSWAR”-t és városi kiváltságokban részesíti. Lakói közé szászokat is telejit a király. 1316-ban Károly királytól kiváltság-levelet kap, melyet Nagy Lajos is megerősít; Zsigmond király pedig 1409-ben a “kulcsos”-városok közé emeli. Kolozsvár ipara és 'kereskedelme, a széleskörű kiváltságok nyomán, nagy virágzásnak indul és a gyorsan .növekvő lakosságában a =VírhovQyQkJhpja — szomszédos magyar területekről beözönlő magyarság egyre nagyolrbarányu lesz. Mátyás király idejében Kolozsvár, mint a nagy király születésének és gyernr ekkori tartózkodásának helye, különösképen élvezi a király kegyét és fénykorát éli. János Zsigmond alatt túlsúlyra kerül a magyarság és a hitújítás idején a XVI. században Kolozsvár teljesen magyarrá válik. Az erdélyi nemzeti fejedelmek korában Kolozsvár jelentősége egyre növekedett. A fejedelmi udvar székhelye felváltva Kolozsvár és Gyulafehérvár voltak. Kolzsvárt laktak — Báthori István, Bethlen Gábor és i. Rákóczi György. Kolozsvár politikai fontosságát jellemzi, hogy az erdélyi fejedelmek közel száz országgyűlést tartottak ott és számos történeti esemény zajlott le falai között. 1690-ben megszűnt az önálló erdélyi nemzeti fejedelemség és Erdély visszakerült a magyar koronához. Épen száz évvel később 1790-ben, a kalapos királynak: 11. Józsefnek halála után a királyi kormányszéket Kolozsvárra helyezték át. Ezzel nemcsak kormányzati szempontból vált ez a város Erdély székhelyévé, de egyben a megindult nemzeti mozgalmak és a magyar kulturális törekvések igazi tűzhelye lett. Nagyszámú magyar iskolái, különböző kulturális intézményei és az első, állandó magyar színház megalapítása révén a magyar szellemi élet központjává emelkedett Kolozsvár, ahol 1848-ban a Magyarországgal való uniót kimondták. Nagy szerepet játszott a szabadságharcban is és megszenvedte az abszolitizmus magyarellenes korszakát is. A 67-es kiegyezéssel egyidejűleg megszűnt a külön Erdély és a Kolozsváron működő erdélyi kormányszék. De azért Kolozsvár továbbra is főhelye, székvárosa maradt Erdély politikai, szellemi és gazdasági életének egyaránt és 1867 utáni évtizedekben nagyobb virágzásnak indult, mint bármikor valaha. Kivételes jelentőségű szerepét a magyar kormány azzal juttatta kifejezésre, hogy 1872-ben az ország második magyar egyetemét Kolozsvárott állította fel. —És most e nagymultu, nagykulturáju igazi magyar város román uralom alatt éli keserves napjait. Márólhónapra mesterkélten román ruhába öltöztették ezt a várost, amelybe az okiratok és a román egyházi összeírások egybehangzó tanúsítása szerint á “román elem” csak a legújabb időben szivárgott be és hozzá még elenyézően csekély számban és a város életében ezer éven át soha semmi szerepet nem játszott. A Micu (Klein) János erdélyi oláh püspök által 1733-ban eszközölt egyházi összeírás (kétszáz évvel ezelőtt!)’csupán tiz oláh lelket talált és a környező húsz helységben is ezidőtájt az oláh lakosság összesen nem rúgott ezer lélekre. Kolozsvár vidéke két évszázaddal ezelőtt még túlnyomóan magyar volt. Az oláhság csak a legutóbbi évtizedekben húzódott le az erdőségektől megfosztott hegyekről a Kolozsvár melletti falvakba. Még 1802-ben is a román egyházi hivatalos összeírások Kolozsvárott csupán 80 görög katholikus családfát és 34 görög keletit találtak; azok között is számos magyar neviit; Kolozsvárnak a megbízhatatlan román statisztika szerint kereken százezer lakosa van ma. (Mintegy M0,000-rel több, mint 1918-ban az uralomváltozáskor) A román nyelvit lakosság kétségtelenül megnövekedett a román hivatalnokok beözönlése és az erőszakos betelepítések révén. De Kolozsvár törzsökös eleme, a polgárság, magyar maradt. Románná tették a magyar egyetemet, elvették az uj magyar színházépületet, a régit pedig lebontották, hogy teljesen hajléktalanná tegyék a magyar színészetet. A szentszéktől a gör£ig katholikusok részére kierőszakolták a Minoriták templomának átadását és a piaristák templomában is ma már felváltva tartanak magyar nyelvit romai katholikus és román nyelvű görög katholikus istentiszteletet. Immár közel két hosszú, keserves évtized óta, a kereskedők iparosok és gyárosok cégtáblái és az utca nevek mind románra vannak átváltoztatva, átfestve. 4 régi hires kolozsvári tente tőből a történelmi nevii magyar halottakat is ki akartál telepíteni, hogy helyet esi náljanak a román halottak nak .... De mind e meghamisitot' külső színekkel. komorat néznek szembe: a Fő-tér közepén emelkedő hatalma: Szent Mihály templom és mellette a dél felé tekintő részben megcsonkított Mátyás király szobra . . . Nekünk amerikai magyaroknak, (főként a régibbfajta embereknek) elszorul a sziviink, ha minezekre gondolunk. mert mi még ismertük azt a gyönyörű, kerekre kerekített országot, melynek ezeréves határait remekbe faragta a magyarok Istene s bizony a világ Építőmesterének számításaiba annál az alkotásnál nem csúszott bele egy parányi hiba sem. A mi sziveinkben él még a csonkitatlan, az igazi, a tört é n e 1 m i Nagy-Magyarország ... Mi hisszük, hogy a miénk lesz még Kolozsvár, Erdély drága gyöngye, melyhez, a jog örök törvényei szerint, nekünk jussunk is van! ... És jussunk is.lesz! ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS volt Budapesten az elmúlt hó közepén. — Rég nem zaj" lőtt le olyan látványos és értékes kiállítás, mely összekötötte a vidéket a magyar fővárossal, azt a vidéket, amely most értékeit, kincseit, fáradságos munkájának eredményét vitte'fel Budapestre igazolásul és bizonyítékául annak, hogy a magyar föld népe ernyedetlen kitartással és szorgalommal dolgozik és munkálkodik Ez a dátum nagyon fontos napja az amerikai magyarságnak, — mert ezen a napon indul New Yorkból a VERHOVAY SEGÉLY EGYLET Nagy t ár sasutazása MAGYARORSZÁGBA ÉS AZ AMERIKAKI MAGYAR UJ NEMZEDÉK ZARÁNDOKLATA BANDHOLTZ TÁBORNOK SZOBRÁHOZ a North German Lloyd EUROPA nevii gyorshajóján A bremerhaveni kikötőben, közvetlenül a hajó mellől induló “Verhovay Gyorsvonat” szállitja majd az amerikai magyarság követeit Budapestre, aho\ ünnepélyes fogadtatásban részesülnek AMERIKAI POLGÁROKNAK NEM KELL MAGYAR VIZŰM. Minden amerikai magyar részt vehet a kirándulásban. Tegye meg az előkészületeket már most és lépjen érintkezésbe a helyi hajóügynökséggel. HAMBURG-AMERICAN LINE NORTH GERMAN LLOYD "407 Wood Street — Pittsburgh, Pa.
