Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-05-01 / 18. szám
Május 1, 1937 5-ik oldal r lyerhovayokjapja— Újabb árvizveszedelem E héten a szélrózsa minden irányából vészhirek futnak be. West Virgina, Ohio, Pennsylvania, Kentucky, Indiana és Tennessee folyamvidékein ismét az elemek legősibb drámája: az árvizveszedelem tartja rettegésben a népet — városokban, falvakban és farmokon egyaránt. — S az ilyen vészes áradások idején honatyáink ismét sokat beszélnek az amerikai vizek pusztító hatalrrfáról. — Szónoklatokkal s konferenciákkal azonban nem sokra megyünk. Cselekedni is kéne már, még pedig villámgyorsan! Roosevelt elnök még március elején kinevezte a National Resources Committee-t és küldte a fentemlitett folyamvidékekre, hogy a bizottság az ármentesités és a folyófertőtlenités problémáját tanulmányozza. — Közben elő lettek terjesztve a javaslatok is. De a további intézkedés megakadt. Megakadt pedig a pénz kérdésén, mert a National Resources Committee több mint négy billió dollár előirányzását javasolja arra a célra, hogy az Egyesült Államok 118 folyamvidékén az árvízveszély megszüntethető legyen... Honatyáink sckalják a négyezer milliót, pedig az árvizmentesités és folyóink fertőtlenítése minden pénzt megér. — S hogy a sck habozás, az érthetetlen takarékosság hová fog vézetni, azt a közel jövőben ismét látni és tapasztalni fogjuk, ha az Ohio, az Allegheny és a többi folyam vize oly vészjóslóan emelkedik, mint e hét elején és mindent ismét elöntenek maguk körül, — s az amerikai kormány gyönge keze nem lesz képes megfékezni a partnéíkiili vizek indulatát. Az ilyen tavaszi áradások idején nemcsak honatyáink, hanem mi is eltűnődhetünk a vizek pusztitó hatalmán. A viz a föld gyermeke. A anyaföld öléből buggyan ki. A dölyfös ember azt hiszi, mindkettő az ő szolgálatára van. Ami nem egészen bizonyos. A természet maga erőivel, nem mindig jóbarátja az embernek. A világ keletkezésének idején az ember még nem sok hasznát vehette a földnek, melynek legnagyobb részét viz borította. Ki tudja hány ezer esztendőkig ellensége volt a viz az embereknek, akiknek fejlődése egybeesik a föld fizikai és kémiai fejlődésével. Bizonyára a természet nagy változásai alakították át az ember első, állati külsejét is. Amikor a földről eltűntek és helyet változtattak a tengerek és ezzel megváltozott a tűrhetetlenül meleg és nedves klíma, megindult az emberi faj átalakulás is. Nehéz volna a világot viz nélkül elgondolni, de még nehezebb olyan formán, hogy egykor ismét visszakapja első és legősibb formáját: a vízzel borított földet. — A tudomány azonban nem is sejtet ilyen sorsot. Szerinte, inkább szárazság, vízhiány és a nap teljes kihűlése fenyegeti egykor az embert. Szerintünk mindezek azonban csak teóriák, tudományos elméletek. S nem tehetünk róla, de a vizkorszak jut folyton az eszünkbe ilyenkor az amerikai, tavaszi áradások idején. * <s>----—----------------------A ROOSEVELT KORMÁNY NAGY DIADALA Még nem érezzük a hátasát olyan mértékben, mint azt egyesek bejósolták, de elvitázhatatlan, hogy a napokkal ezelőtt jóváhagyott Wagner, féle törvény jótékony hatással lesz az amerikai munkásosztály helyzetének gyökeres megjavítására. Hogy erre a törvényre milyen iTagy szükség volt, azt szükségtelen bizonyítanunk; — A munkabérek'általánosságban még mindig nagyon alacsonyak, a munkaidő még mindég tulliosszu Amerikában s a gyermekmunka embertelenségei még ma is túlsók államban háborítják fel a lelkeket. — Ezzel a háromfejii sárkánnyal még sok baja lesz a munkásságnak. Wagner szenátor és munkatársa, Connery képviselő azonban azt jósolják, hogy a sok bajból áldások fognak származni a munkásság részére, még pedig talán ebben az esztendőben. A munkabérek emelkedni fognak, a munkaidő rövidebb lesz és a gyermekmunkások * helyét tisztességesen fizetett felnőtt munkások fogják fokozatosan elfoglalni. A földi menyországtól még messze vágyunk, — de egyre távolodunk attól a világtól is, amikor az élet és a munka pokol volt a munkásember számára. * BORZALMAS HEGYOMLÁS MÁRAMAROSBAN Rettenetes csapás érte a múlt hónapban az olyan sok szerencsétlenséget megért Rutén földet. Ökörmező felett, a községtől mintegy három kilóméternyire, a Cserjés község felé vezető gázj lónál, a Nagyág jobb partján meredeken emelkedett a magasba a Borlo-Gyil hatalmas tömege. Közvetlen a folyó partjához simulva, lábával szinte beleért a Nagyágba. A túlsó parton, a keskeny völgy másik oldalán vezetett a huszt-toronyai állami közút, amely az egész Nagyág völgyének egyetlen útvonala. — Hároyn héttel ezelőtt földrengésszerű dörrenés és morajlás kíséretében megmozdult a B'orlo-Gyil. Leszakadt a Nagyágra nyúló oldala és sok millió tonnás tömegével belezuhant a Nagyág medrébe. Ott. ahol a katasztrófa történt; a völgy alig: száz méter széles. Nem kell nagy fantázia annak az elképzeléséhez mi következett ebből. A folyómedret teljesen eltorlaszolta a törmelék. Yizköz község alatt, ahol a parton értékes savanyuvizforrások és a község legértékesebb szántóföldjei vannak, egy többszáz méter átméretii tó keletkezett. Elöntötte a forrásokat, árjával rázúdult a kertekre és rétekre; eltemetett mindent, ami a falu kenyerét szolgáltatta. * A SPANYOL FORRADALOM VÉGVONAGLÁSA Bizonytalanság és kétségbeesés örvényében vonaglik ■már hosszú hetek óta a spanyol forradalom. Francisco Franco generális, a felkelők vezére, az egyre szükebbre szorult meghódított területeken diktátornak jelentette ki magát s azt hirdeti, hogy “az ajtó nyitva maradt’’ a királyság visszaállítására, s biztosrai veszik. hogy a karlistákközött mege gyezés történtarra né zve, h ogy a felkelőkgyőz elm e ■ esetén Juan herceget, Alfonz volt spanyol király legifjabb fiát ültetik a spanyol trónra. — Juan aszturiai herceget, aki 23 éves, nemcsak a karlisták, de a bourbonok js szivesen látnák. A szép tervek, hogy megvalósulnak-e, kétséges, mert a kormányhü csapatok sem hagyják magukat s erősen tartják a visszafoglalt területeket. Április 21-én vette kezdetét a nemzetközi blokád, amelynek célja megakadályozni azt, hogy külföldről önkénteseket, fegyvereket, felszereléseket csempésszenek be Spanyolországba. — Huszonhét nemzet adta beleegyezését a blokádhoz és a nagyhatalmak: Anglia, Franciaország', Németonszág, Olaszország gondoskodnak arról, hogy se a lojalisták, se a forradalmárok ne kapjanak több segítséget külföldről. Remélhetőleg a blokád sikerét nem fogja veszélyeztetni semmilyen meggondolatlan vállalkozás egyik hatalom részéről sem. Annak ellenére, hogy Európában sokat beszélnek az uj háború lehetőségéről, az igazság az, hogy egyetlen ország sem akar háborút. * MUSSOLINI ÉS HITLER KONFERENCIÁJA Most május 4-én találkozik a két diktátor az Ausztria területén lévő J)erchtesgardeni nyaralóban, hogy döntsenek Ausztria sorsa felett. A helyzet ugyanis idáig az volt, hogy az ‘Anschluss'-t Mussolini ellenezte és Olaszország garantálta Ausztria függetlenségét. — Hitlerék minden törekvése az volt, hogy a védtelen kis Ausztriát hozzácsatolják a német birodalomhoz s az osztrák restauráció éppen azt a célt szolgálná, hogy ez a kényszerű csatlakozás, — mely Ausztrai halálát jelentené, ne jöhessen létre. U tóljbi időben a Duce egyre szorosabb kötelékbe lépett Hitlerrel és az a felfogás diplomáciai körökben, hogy ma már hajlandó Olaszország szabad kezet engedni a náciknak Ausztriában. A két diktátor május 4-re tervezett nagyfontosságu tanácskozása döntő hatással lehet Magyarországra nézve is. Ha Ausztriát Mussolini kiszolgáltatja Hitlernek, Magyarország közvetlen nagynéniét befolyás alá kerülhet s függetlensége súlyos veszélyben foroghat. * OLASZ-YUGOSZLÄV SZERZŐDÉS Megírtuk, hogy fontos tanácskozások folytak BeT- grádban s ennek követk'ezményeképen a háborút követő évtizedek európai történelmének egyik legfontosabb szerződését írták alá a múlt hó elején a belgrádi külügyminisztérium dísztermében Olaszország és Yugoszlávia megbízottai. A két állam között létrejött politikai szerződés kimondja többek között, hogy a szerződő felek tiszteletben tartják egymás határait, nemzetközi bonyodalmak esetén kölcsönösen meghallgatják egymás véleményét, soha egymás ellen háborút nem folytatnak, minden vitás kérdést békés utón rendeznek, nem tűrnek országuk területén semmiféle olyan akna munkát, amely a másik állam területi épsége vagy kormányzati rendszere ellen irányul és kereskedelmi kapcsolataikat is minden lehetséges módon kiméivitik. Az olaszyugoszláv békeegyézmény egyelőre <>t évre szól, később azonban automatikusan évről-évre meghoszabbitják. Gróf Ciano és Sztojadinovics miniszterelnök nagy beszéd kíséretében jelentették be a történelmi jelntőségü szerződés aláírását és mindketten kijelentették, hogy uj korszak kezdődik a két ország egymáshoz való viszonyában : az őszinte béke és barátság korszaka. Az olasz külügyminiszter azt is közölte, hogy az olasz kormány a délszláv nép iránt érzett őszinte barátsága jeléül az összes Olaszországban internált szlovén kisebbségi alattvalókat szabadon bocsátja. A KÉT INDIÁNFŐNÖK Charlie Chaplin mesélte el az alábbi mulatságos históriát : Színhely égy ebéd a Fehér Házban. Az Egyesült Államok elnöke sok előkelőséget látott vendégül azon az ebéden, köztük két indiánfőnököt is a védett területről. Az egyik főnöknek feltűnt égy kis fazekacska, melynek okkersárga krémjéből a legtöbb vendég csak nagyon kicsit vett ki. Az indiánfőnök ebből azt következtette, hogy a fazekacska tartalma nagyon drága és különösen jé> lehet. A derék főnök nem akarta elszalasztani a jo alkalmat, egv egész evőkanállal vett ki a krémből 1 s lenyelte. .A következő pillanatban borzalmasan forgatni kezdte a szemét s kétségbeesetten levegő után kapkodott, közben pedig könnyei végigszántották barázda arcát. Mustárt nyelt le. A másik indián, aki érdeklődéssel kiserte az egész jelenetet, részvéttel kérdezte: — Miért sir az én testvérem ? A szerencsétlen főnök lekiizdte fajdalmát s nyugodt kimértséggel telelte: — Sírok, mert ma van tiz éve. hogy atyám megfulladt. A másik főnök gyanútlanul, szinte egész kanállal vett ki a mustárból s a vendégeknek újra az előbbi látványban volt részük. Borzaszt)’) grimaszokat vágott a pórul járt főnök, tátogott, mint a szárazra került hal s könnyezett. A közben valamennyire magához tért másik főnök színlelt részvéttel fordult hozzá: — Miért sir az én testvérem is? Mire "Nyugat sása” büszkén felelte : —Sirok, mert tiz esztendővel ezelőtt nem fulladtál még te is atyáddal együtt. A fogorvosnál három fogát húzzák ki a betegnek. A keserves gyötrelem után dagadt arccal jön ki a fogorvosi rendelőből. Kinn azelőszöbában kellemetlen meglepetés éri. A fogorvos fiatal kutyája szitává rágva vadonatúj nyulszőrkalapját, melyet karácsonyra kapott a feleségétől ajándékba. A beteg nézi a "Kalapját, majct a kutyát s csak ennyit mond: —- Hogy irigylem. Milyen jó foga van.
