Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-02 / 1. szám

JANUÁR 2. 3-1K OLDAL : uerhovayakUopja-ERDÉLY SORSA (Budapesti tudósítónk eredeti jelentései) •T Csonkamagyarország körül borús az égboltozat. Senki sem tudhat­ja, — mi vár rá holnapután. Köröskörül tajtékoznak az ellenséges ten­gerhullámok s a vad gyűlölet — főként Románia részéről immár kor­látozatlan. “Öt millió román katona Erdélyben kész bármikor is megvédeni a világháború véráldozataival létesített határokat!” — mondotta Tata­­rescu román miniszterelnök. A román király pedig rákontrázott — s a napokban hozzátette: — “Románia szövetségeseinek képviselői azért jöttek el az “egyesülési nap”-ra, Erdély elcsatolásának 18-ik évforduló­jára, hogy hitet tegyenek a világ térképén végrehajtott változások örökkévalósága mellett!” Ilyen hangok hangzottak át a múlt. év végén s azóta támadt ez a nagy lelkesedés a román berkekben, amióta Németország egyes vezető emberei jónak látták, hogy megkíséreljék Magyarország kijózanitását a revíziós törekvésekből. Egyúttal pedig a németek szarvat adtak a ro­mánoknak s az uszítok most döfnek is azokkal! Székelyudvarhelyen megjelenik egy román újság, melynek cikké­ről megemlékezett már a Verhovayak Lapja. Itt küldöm át a “Glas Romanesc” c. cikkének az eredeti szövegét, mely igy szól: “Ha Musso­lini ki akarja szabadítani a magyarokat a román iga alól, akkor mi majd segítségére megyünk: — RENDEZÜNK MAJD EGY UJ SZENT BERTALAN ÉJSZAKÁJÁT, amely után jöhetnek az olaszok, hogy összeszed­jék a magyarok testeit! Erdély földjén a mi magyarjaink megszabadulnak igy a rabszolgaságtól, — mi egy problémától, amely annyi zsivajt kelt!” Tudnunk kell, hogy mi is volt az a Szent Bertalan éjszakája? — hogy jobban megértsük e gyalázatos fenyegetés élét is. Az a hirhedt vérnász 1572 augusztus 23- án éjjel kezdődött IX Károly anyja Me­dici Katalin kívánságára, a 2 Guise herceg rendezésében. A tömegmészárlásnak a ki­rály nővérének esküvőjére Párisba sereg­lett protestánsok estek áldozatul s 90,000- re teszik a kivégzettek számát. ' íme ezzel fenyegetőznek a románok, s ha meggondoljuk, hogy Erdélyben mi­lyen szigorú cenzúra van, akkor ezt a ret­tentei fenyegetést nem lehet csupán egy székelyudvarhelyi román újságíró vér­szomjas . fantáziájának minősíteni! A MAGYAR PULYKA ANGLIÁBAN A magyar mezőgazdaságot a háború után épen úgy átszervezték, mint az ame­rikait is igyekeztek más irányba terelni. Azelőtt a magyar földműves nem igen akart hallani másról, mint kalászos és kapásnövények termeléséről, ma azon­ban már fontos szerepet játszik a barom­fiak Üzletszerű tenyésztése is. Egész nagy vidékek vannak, ahol legjelentősebb bevé­teli forrás, családok megélhetésének alap­ja : a baromfi nevelés. Persze: lassan megy a magyar mező­­gazdaság átszervezése, zökkenők is van­nak, de ennek dacára is nagyon jelenté­keny mennyiségű szárnyast szállít Ma­gyarország külföldre, amellett, hogy a belföldi piacot ellátja a magyar vidék. E sorokat december közepén irom, amikor a baromfinevelés egyik legfontosabb ága, a pulykatenyésztés váltja be készpénzre' évi munkáját. A nagybani magyar pulykatenyésztés csak pár éves múltra tekinthet vissza. -—­­Eleinte persze csak belföldi fogyasztásra nevelték, de amikor a gazdák látták, hogy jó üzlet a pulykatenyésztés: mind többet és többet neveltek. Akkor piac után ku­tattak: így jutottak el Angliába, ahol a karácsonyi asztalról épugy nem hiányzik a pulykapecsenye, mint Amerikában há­laadás ünnepén. A magyar pulykatenyész­tők kiválóan értik a pulykahizlalást és Angliában nagvon hamar megkedvelték a magyar hizott pulykákat. Karácsonykor tisztességes árat kap­tak a termelők. Kilónként 1 pengő 20,—r 1 pengő 40 fillérig fizettek a tenyésztők­nek. A gazdák meg vannak elégedve a vá­sárral, rendes árakat kaptak. EGY KIS KORKÉP ERDÉLYBŐL A román csendőröknek valaki azt jelentette Zágonban, hogy az ele­mi iskola udvarán piros—fehér—zöld szinii zászló leng. Amikor a csend­őrök kiszálltak persze nem találtak ilyen zászlót. Ez azonban nem aka­dályozta őket abban, hogy Barabás Gábor református lelkészt és Antal Béla orvost le ne tartóztassák. Antal Béla dr. a zágoni Magyar Párt el­nöke és mint ilyen szúrt ott szemet politikai ellenfelének. Az orvosnál házkutatást tartottak és mondanom sem kell, hogy a buzgó román csend­őrök találtak is rongyokat, melyek az általuk soha nem is látott piros, fehér, zöld zászlóból eredtek. Az orvost letartóztatták és bekísérték a sepsiszentgyörgyi ügyész­ség fogházába. Szegény orvos hiába tiltakozik, hogy ő mit sem tud a zászló állítólagos kitűzéséről és ha találtak lakásában olyan rongyokat, melyek az állítólagos zászlóból erednek, azokat rosszakaratú ellenségei arányában Magyarországon is igyekeznek gondoskodni. A KALOCSAI GYÜMÖLCS Verhovay Újév ÚJÉV. — Ha Uj jön, távozik a Régi. A Régi azon­ban — valójában — soha sem távizok el. Pontosan azt jelenti ez, hogy a múltból soha sem lesz múlt. Mindig ve­lünk marad. És ez nem is lehet máskép, akárhogy búcsúz­tatjuk, hiszen a Jövő mindig a Múltnak a folytatása. Lám, a Verhovaynál is .... íme, itt az 1937-ik év. A babaarcu “kölyökesztendő”. Akinek mindenki poharat emelt Szilveszter éjjelén. Mi is. Éljen az Uj, az 1937-es. Az ismeretlen Jövő. És a Jövőért folyó harcunkban felejtsük a Multat. Hát nem felejtjük el. Mert: nem lehet elfeledni. A görnyedthátu, szakállas Szilveszterapók nem távoznak el tőlünk. A mi Szilveszterünk, a csákányos, öreg bányász sem. Velünk marad: akár mint emlék, felhőjáték, akár mint valóság. Mert felettünk valóságot játszik az égbolt. Hiszen mindig a saját lelkünk vetülete az, amit a felhők játékában látunk. És mi: Verhovaysták, a csákányos öreg bányászt látjuk az újévi felhőjátékban, amikor az Újévet fogadjuk és vele az ifjúságot, az újjá öregült Verhovay Egyletet, a modem szép hajót, aminek gerendáiban ott vannak és ott is lesznek mindig csákányos apáink és nagy­apáink, a keserves kenyerű bányászok bordái. Meghatottan nézünk a játékos felhőkre, amik ebben a rajzban is a “csákányos ősökre” emlékeztetnek bennün­ket és most, Újév hajnalán, a MI ÚJÉVÜNK hajnalán is ŐKET állítjuk mintaképül az 51-IK mérföldkőhöz érkező ifjúságnak, azzal az intelemmel és kívánsággal, hogy: — Fiaink, legyetek ti is olyan dolgos, kincses tagjai egyletünknek, mint voltak vala a ti CSÁKÁNYOS APÁITOK! A szegény, nincstelen, esett családokról, emberekről a lehetőségek arányában Magyarországon is igyekeznek gondoskodni. Részben sztikségmunkák, inségakciók alakjában, részben társadalmi nton. De egészen újszerűén próbál Kalo­csa város szegényeiről gondoskodni. Ka­locsa gyümölcstermelő vidéken van, re­mek gyümölcsei nemcsak Budapesten, de külföldön is kedveltek. Állami gazdasági iskola van Kalo­csán és ennek tanárai oktatják a város és vidék lakosságát is a gyümölcs szakszerű termelésére. Kalocsán most a gazdasági iskola be­vonásával a város földjén gyümölcsöst akarnak létesíteni, melynek az lesz a célja, hogy a szegény nincstelen lakosságot lás­sa el gyümölccsel. A terv az, hogy a város adja a földet, facsemetéket, a városi gaz­dasági iskola felügyelne a gyümölcsös kel­lő karbantartására — a gyümölcs pedig teljes egészében a szegényeké lesz. >{í ^ NAGYKÖRÖSÖN HÁROMSZOR ANNYI BOR TERMETT, MINT TAVALY A szőlőtermő gazdáknak az idén álta­lában nem volt szerencséjük. A forró nyár nagy kárt tett a szőlőben, aztán meg az érési időben, közvetlenül szüret előtt és alatt nagy esőzések voltak országszerte. Úgy, hogy az idén sokkal kevesebb a ma­gyar bor. mint egy év előtt volt. Épen ezért kelt nagy feltűnést az a hir, hogy Nagykörösön majdnem háromszorannyi bor termett, mint 1935-ben. 1936-ban több mint hatvanezer hek­toliter bort töltöttek hordókba Nagykörö­sön, mig 1935-ben csak húszezer kettőszáz­­kilencvenhárom hektolitert. MEGSZŰNT A NÉVELEMZÉS JUGOSZLÁVIÁBAN A napokban jelent meg egy jugosz­láv miniszteri rendelet, amely az u. n. név­elemzés megszűnését jelenti. Ez újabb bi­zonyítéka annak a megértő politikának, amely a kormány részéről a kisebbségek­kel szemben az utóbbi időben megnyilvá­nul. — A névelemzés 1929-ben kezdődött Pribicsevics akkori közoktatásügyi minisz­ter utasítása' értelmében. Ő azt rendelte el ugyanis, hogy ne a szülők által megjelölt nemzetiséget vegyék figyelembe, hanem a nevek eredetének, magyarázatának, eset­leg a szülők és nagyszülők származásának a megállapításával az iskolai hatóságok döntsenek. Ez utasitás értelmében szám­talan magyar gyermektől vonták meg a magyar oktatás lehetőségét. A közoktatásügyi miniszter most ki­adott megszüntető rendelkezése, hogy a beiratkozásnál minden vitás esetben-a szü­lők döntsenek, a jugoszláviai magyarság -körében őszinte örömet és megelégedést váltott ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom