Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-04-10 / 15. szám

6-ik oldal 1937 április 10 Vorhovayokjopjo vonalát s a munkaidő korlátozá­sával együttjáró bérszabályozás kettős megterhelése ne bénítsa meg a termelést. A magyar tör­vényhozás, felismerte a legkisebb munkabérrel kapcsolatban Géni­ben 1928-ban elfogadott nemzet­közi egyezmény szociális jelentő­ségét, azt 1932-ben becikke'yez­­te. A végrehajtási rendelet sze­rint addig, amig a legkisebb munkabérek megállapítását ren­deletben szabályozhatja. E felha­talmazás alapján másfél év alatt hatvankét munkabérmegállapitó bizottságot szerveztünk, amely­nek munkája nyomán az ipari munkásság húsz százalékának munkabérét rendeztük. Huszonöt százalék rendezése folyamatban van, húsz százalék rendezése át­menetileg nem szükséges, tehát itt már csupán harmincöt száza­lék munkabére rendezetlen. — A minimális munkabérek bevezetése iparunk exportképes­ségét nem csökkentette, viszont széles néprétegek helyzetét javí­totta. •— A munkabérmegállapitó bi­zottságok — tudatában annak a fontos szerepnek, amelyet mun­kájuk nemcsak a munkásság, ha­nem az egész ipar szempontjából jelent __ minő megnyugtató mó­don teljesitik feladatukat, annak ékesen szóló bizonyítéka egy szo­ciáldemokrata szervezetnek, a Magyarországi Építőipari Munká­sok Országos Szövetségének 1936 julius 9-én hozzám intézett be­adványa, amely többek között a következőket mondja: __ “Azon a véleményen va­gyunk, hogy a bizottságok az emberileg lehető legnagyobb 'kö­rültekintéssel végezték a reájuk rótt feladatot és ha vannak is, aminthogy kétségtelenül akadnak kisebb tévedések, ezek a nagy horderejű munkához viszonyítva elenyésző csekélységek; ezek ki­küszöbölésére lehet és lesz is al­kalom. A legkisebb munkabérek megállapításával uj csapás kelet­kezett a magyar szociális törvény­­hozás területén — folytatja a be­advány. — Meggyőződésünk, hogy korszaka'kotó kezdeményezés ez és ha az első időkben itt-ott fel­merülnek is kételyek, mégis az a Ezerintünk helyes mód. ha időt engedünk a gyakorlati tapaszta­latok összegyűjtésére, amelyek alapján azután javítások és mó­dosítások eszközőlhetők.” — Ami a munkaközvetítés kér­dését illeti, ez hosszú éveken át a magánvállalkozás tárgya volt, a­­mely tisztán nyereség céljából fog'alkozott ezzel. Később elő­térbe lépett az a törekvés, hogy az ingyenes s pártatlan legyen, leg­újabban pedig az, hogy a munka­közvetítés hatósági feladat le­gyen. Nálunk csak nyolc hatósági munkaközvetítő működik, a mun­kaközvetítés lényeges részét az ipartestületek és egyesületek ál­tal fenntartott 134 magánközve­­titő és több, mint háromszáz ke­­resetszerü munkaközvetítő iroda végzi. Ez a helyzet nem kielégítő, a mai viszonyok között azonban, sajnos, nem gondolhatunk olyan gyökeres reformra, amely a mun­kaközvetítést te'jes egészében ha­tósági feladattá tenné, ma csu­pán arra gondolhatunk, hogy a magánirodák fokozottabb hatósá­gi ellenőrzés alatt, teljes pártat­lansággal, főként pedig ingyene­sen végezzék tevékenységüket. A munkaközvetítés ilyen reformjá­ra vonatkozólag törvényjavasla­tot szándékozom az országgyűlés elé terjeszteni. — Elkerülhetetlenül szükséges a magánalkalmazottak munkafe'­­tételeinek rendezése is. Ezzel kap­csolatban felvetődött a legkisebb javadalmazás, a maximális mun­kaidő és a túlórázás kérdése, a fi­zetéses szabadság és a hétvégi pi­henő ügye, az adósággal kapcso­latos panaszok, a kereskedősegé­deknél a zárórakérdés, végül a magánalkalmazotti kamara felál­lítása. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy a legközelebbi jö­vőben behatóan foglalkozik a ma-, gánalkalmazottak szociális viszo­nyainak tanulmányozásával s az idevágó rendszeres adatgyűjtést a közelmúltban már folyamatba is tétette. — Az a további törekvésünk, hogy a munkásosztályt saját kis családi házak szerzése révén kon­zervatív gondolkozásuvá tegyük. Ezt az akciót a lakásépítési állan­dó tevékenység keretében valósít­hatjuk meg, a jelenlegi határoz­­mányok módosításával. A kor­mány máris kétszázezer pengőt bocsátott rendelkezésre, hogy a munkásosztály gazdaságilag job­ban megalapozott tagjai is LÄB- kölcsönben részesülhessenek és ezt az akciót később szélesíteni is kívánja. Tervezzük a családi mun­kabér rendszerének bevezetését is, hogy a családos alkalmazott eltartásra szoruló családtagjai után külön munkabérpót'ékot kapjon. Mint’ Franciaországban, nálunk is a magyar munkaadók szociális érzékétől és áldozatkész­ségétől várom a kezdeményezést. — Célunk, hogy minden dolgo­zónak üdülést, fizetéses szabad­ságot biztosítsunk. Ezen a téren az első lépés a tanoncok részére biztositott fizetéses szabadság volt. Elismeréssel kell megemlí­tenem, hogy a munkások fizeté­ses szabadságát sok .élőké'ő válla­lat saját kezdeményezéséből meg is valósította. A kormány a mun­kaadóktól várja, hogy közös meg­egyezéssel mielőbb önként foly­tassák a követésre méltó kezde­ményezést. Szorgalmazni kíván­juk a munkahelyeken egészség­­ügyi berendezések létesítését. A munkások életének s testi épsé­gének biztosítása érdekében ma már minden intézkedés megtör­téntnek tekinthető, de fokozottan szükséges olyan egészségügyi be­rendezkedés létesítése, amelyeket a civilizáció fejlődése megkíván. — A béké'tetés intézményét is tovább kell fejlesztenünk, első­sorban az eltérő jogszabályok egységesítését kell Végrehajta­nunk, aztán magát az intézményt kell tovább építeni, hogy a sztráj­kot kiküszöbölhessük. A munkás­nak és munkaadónak a nemzet iránti kötelessége, hogy megértse egymást és az ellentéteket meg­egyezés utján hidalja át. Biztosí­tanunk kell, hogy a békéltetésre hivatott hatósági szerv hivata'ból léphessen fel a munkavitában, jo­ga legyen a vizsgálatra, egyezség nem létében a hibás féltől minden hatósági segítséget megtagadhas­son. Beszédében rámutatott a mi­niszter ezeknek az intézkedések­nek országos jelentőségére s an­nak a reményének adott kifejezést hogy a magyar szociálpolitika napról-napra intenzivebbé válik. * Korszakalkotó kezdeményezés — ez a magyar munkásság Bor­nemissza miniszterrel politikailag épén szembenálló részének a vé­leménye a fiatal iparügyi minisz­ter nagy szociális munkásságáról. És ahogy egyre jobban és jobban kibontakoznak a nagyvonalú szo­ciális munkaterv keretei, minden­kinek azt kell látni, hogy ez a miniszter newdealt teremt való­ban a magyar munkás számára. És ezt a munkáját egy nemzet re­ménysége kiséri. Thury Levente A MAGYAROK TÜRELMÉNEK, emberségének és más né­pek iránti jóságának ékes l>i­­zonyitéka a Nagyalföldön egy község, ahol három nép, magyar, német és tót él bé­kességben, barátságban egy­mással. Mezőberény ez a hatalmas község Tizenhatezer lakosa van és a tizenhárom lélek há­rom nemzetiségre, magyar­ra, németre, tótra oszlik meg. De jó lenne ebbe a község­be elhozni azokat a külföldie­ket. akiket a kis entente pro­pagandája azzal szédít, hogy a magyarok elnyomták a köztük élő nemzetiségeket, hogy azokat tűzzel vassal magyarosították. Mezőbe­rény megmutatná, hogy ez mennyire nem igaz, hogy a németek és tótok évszáza­dokkal is azután, hogy ide beteliptették őket a nagy magyar Alföld közepén is megtarthatták nyelvüket, kultúrájúkat. Igen hosszú község a ti­zenhatezer lakosú Mezőbe­rény. A község három részre oszlik. A falu északi része: tőt, a déli része magyar, a közepét pedig németek lak­ják. A török hódoltság után, aztán Rákóczi szabadsághar­cának leverése után teljesen elnéptelenedett itt a vidék, tízezer holdak álltak műve­letlenül, mire a bécsi kor­mán v németeket és tótokat telepitett le a kipusztult ma­gvarok helyére. Ezeknek leszármazottai lakják ma Mezőberényt. Év­századnál több ideje éltek egymás mellett magyarok, * németek es tótok, anélkül hogv egvmás nyelvét meg­tanulták volna. Teljesen el­­szigetetlten éltek egymástól, de békességben. A németek a faluban a leg­módosabbak, aztan jönnek a magyarok és harmadsorban a tótok. De mind a három nemzetiség más vidékeket véve alapul azt mondhatjuk, tűrhető helyzetben van. Me­­zőberényben nincsen nagy birtok, a határ kis gazdák kés­zében van. Csak újabb időkben tanul­tak meg a tótok és németek fiataljai magyarul is. Igaz, a fiatal magyarság is szívesen tanulja meg a szomszédok nyelvét. Uj polgári iskolát építet­tek Mezőberényben és ebben az iskolában melegszik össze a három nemzetiség. Elemi iskolája mindhárom népnek A Szarvas Pál (“INDIÁN”) TISZTELE­TÉRE RENDEZETT ES­TÉLY NAGYSZERŰEN SIKERÜLT A clevelandi Yerhovay Hall dísztermét teljesen megtöltötte a közönség a 361. sz. Női Osztály által Szarvas Pál, a “Szabadság” pittsburghi irodavezetője tiszteletére, rendezett esté­lyen, amely kitűnő vacsorá­val kezdődött. A vacsora után Gál Imréné elnöknő üd­vözölte az est iinnepeltjét, az “Indiánt”, majd a miisor megnyitására és a konferá­­lásra felkérte Sziklay Andort a Szabadság belmunkatár­­sát, kinek nagy derültség­gel fogadott bevezető elő­adása után Fehér Aranka, a tehetséges aktobata-gyer­­mektáncosnő nagysikerű számai következtek, Varga Józsi, a pöttömnyi “magyar külön van, de polgári csak egy van és mert mind a há­rom nemzetiség szivesen küldi gyerekeit a polgári is­kolába, itt aztán összebarát­koztak a gyerekek. És a ba­­rátkozást kivitték az iskola falain kívül is és ma már nem élnek egymástól olyan elszi­getelten. mint régebben. Ma már nem ritka, hogy német legény magyar lányt vezet oltár elé vagy tót lányt vá­laszt magának egy magyar fiú. Békességben éltek egy­mással a nemzetiségek és csak újabban vetette fel fe­jét Mezőberényben a pán­­germán szellem. Németor­szágból próbálták hozzájuk becsempészni, de a mezőbe­­rénvi németek között nem J .. I tudott az gyökeret verni. — csodagyerek” táncolt és éne­­k e 1 t. majd Jackovicbné Loescli Teréz, a népszerű zongora és énekmiivésznő adott elő Szarvas-dalokat, nagy tetszés és ujrázási kö­vetelés mellett. Most Szar­vas Mariska az édesapja egy kedves, humoros magán je­­jelenetét, a “Burdos mi­­szisz”-t adta elő, zajos tet­szés és derültség közepette. A műsor első felének zár­tával a “Szabadság” jelenlé­vő főszerkesztője, Petheő J. Pál üdvözölte Szarvas Pált, méltatva a közszeretet­ben álló humorista munkás­ságát. A “Szabadság” fő­­szerkesztőjének szavai után Spiegel Klári, a rendkívül te­hetséges fiatal énekesnő lé­pett fel. Pompás hanganya­ga, előadókészége és nutzsi­­kalitása lelkes tapsot, nagy tetszést aratott. Ezután Szarvas Pál másik leánya, Irén lépett fel: édesapái da­laiból énekelt, cigányzene kísérettel, kedves, behizelgő, egyéni modorban; többször kellett ujráznia s a tapsok nemcsak neki, de a finom Szarvas-daloknak is szóltak. Most következett az est mű­sorának kiemelkedő száma: Szarvas Pál fellépte. Az “Indián” általános derültség mellett csevegett múltbeli él­ményeiről, humoros rovatá­ból ismert “családi bajairól”, majd saját cimbalom kísére­te mellett dalaiból adott elő. Irredenta nótái könnyes-de­rűs hangulatot teremtettek. A door prize-ok kisorsolása és tánc. következett. A tö­kéletesen sikerült, hangula­tos estély megrendezéséért a Yerhovay 361. Női Osztály vezetósége, Gál Imrénével, Misek Bélánéval, ügyvezető társnőinkkel és összes tag­jaival együtt minden elisme­rést megérdemel. A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET NAGY TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZAGBA ZARÁNDOKLATA BANDHOLTZ TÁBORNOK SZOBRÁHOZ INDUL NEW YORKBÓL ÉS AZ AMERIKAI MAGYAR UJ NEMZEDÉK 1937 JULIUS 24-én a North German Lloyd nevű gyorshajóján A bremerhaveni kikötőben, közvetlenül a hajó mellől induló "Verhovay Gyorsvonat" szállítja majd az amerikai magyarság követeit Budapestre, ahol ünne­pélyes fogadtatásban részesülnek. Minden amerikai magyar részt vehet e kirándulásban. Tegye meg az előkészü­leteket már most és lépjen érintkezésbe a helyi hajójegyügynökséggel. Ez lesz az amerikai magyarság életének egyik legkimagaslóbb eseménye HAMBURG-AMERICAN LINE NORTH GERMAN LLOYD 407 WOOD ST. PITTSBURGH, PA. HpO ÍP G

Next

/
Oldalképek
Tartalom