Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-04-10 / 15. szám
1937 április 10 7-ik oldat Verhovayokjapfa 'T ftC U d s& q^a. V e/Z Á cociA jpo A cantoni nagy Verhovay Nap Az elmúlt vasárnap délu-j Révész Kálmánt, aki mintán Canton, Ohioban Bandi den kérdésre szakértelenr János közismert vendéglőjének nagy termében igen sikerült Verhovay nap volt, melyen nagy számban jelent meg Alliance, Canton, Massillon és környékének magyarsága. A nagy gyűlésnek ünnepi jelleget adtak s igazi Verhovay nappá varázsolták azt: Daragó József, a Verhovay Segély Egylet központi elnökének, Körösfőy János, alelnök igazgatójának és Révész Kálmán központi számvevőjének megjelenése és elmondott, szép beszédei. A gyűlést Novák Elemér vezette be, aki üdvözölte és bemutatta a megjelenteket, közöttük Szász János, a 47, Mazalin János, a 64, Kövecsi Domokos, a 391, Mátéffy Dénes, a 360 és Körösfőy István, a 369-ik fiók titkárait, akik a szónokok asztalánál foglaltak helyet. Daragó József, központi elnök igen szép szavvakkar ecsetelte azt a gyönyörű munkát, amelyet az emberbaráti szeretet mezején végez a Verhovay Segély Egylet. Rámutatott a “Magyar Balsorsára — s a kivándorlás előtti és utáni küzdelemteljes, nehéz időkre. Felelevenitette a hallgatóság előtt a régi burdosházak életét és azoknak lelkét : a “burdos misziszek”et; s azokról a derék, magyar gazdaaszonyokról, akik ‘‘burdos”aiknak nemcsak gondozói, ápolói, hanem egyúttal tanácsadói és bankárai is voltak, igen szép szavakban emlékezett meg. “Azok a burdosházak voltak egykoron váraink, otthonaink” — mondta a kpi. elnök. — “Ott sirtunk, ott vigadtunk — s ott ringott a Verhovay Segély Egylet bölcsője is!” Majd meggyőző szavakban kifejtette, hogy Magyar Amerikában és a világ magyarságnak nagy családjában nemcsak számban és erkölcsi tekintetekben, hanem anyagi szilárdságában is legerősebb a Verhovay Segély Egylet, mely az Egyesült Államok minden nyelvű, s igy az amerikai hasonló testvérsegitő egyesületei között is, jóságban és biztonságban a 6‘ik tekintélyes helyet foglalja el. Utána Révész Kálmán a legalaposabb tudással és szakértelemmel magyarázta meg, hogy mit jelent a Verhovay tagság és mit jelent a Verhovay kötvény. Brib liáns fejtegetéseit és kimerítő alapos tájékoztatásait nagy figyelemmel hallgatta mindenki. Beszéd után a kérdések egész özönével halmozták el mel válaszolt. Majd Körösfőy János, alelnök-igazgató beszélt a nála megszokott lelkesedéssel. Minden szavából kisugárzott a Verhovay Segély Egylet iránt érzett mély és meleg szeretete. Beszédében azt fejtegette, hogy mennyire szükséges volna a még belsőségteljesebb egyetértésre és a tagok öszszefogására. Főként arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy mennyire elodázhatatlanná vált immár az összes kisebb magyar egyesületeknek és a szétforgácsolt, gyenge magyar szervezeteknek egyesülése a hatalmas harmincötezer tagot számláló Verhovay Segély Egylettel! . . . Utána Szász János a 47. sz. fiók titkára beszélt s ama óhajának adott kifejezést, hogy bárha ötvenezer tagra szaporodnék az Egyesület létszáma, mely egyesületben mindenki valóban otthon érzi magát s az ilyen szép Verhovay napok egyúttal a legszebb és legértékesebb Verhovay családi összejövetelek. Mátéffy Dénes, a 360. fiók titkára fiatalos hévvel szólt a gyűlésen résztvevő fiókoknak kiküldöttjeihez s rámutatott a Massillioni Verhovay Haladásra s kihangsúlyozta, hogy az ottlakó magyarok közül már csak 18-an vannak, akik a V erhovay Segély Egyletnek nem tagjai ! — Általános derültséget váltott ki a többi ottlevő A Verhovay Otthon hírei Detroitból Közli: Józsa Mihály Verhóvay fiókok részére szánt fenyegetése, mely szerint “serényebbek legyenek kedves kollégáim a tagszerzés munkájában, mert máskülönben megérik, hogy büntetésképen az alliancei fiókot a massillionihoz csatolják s ott lesz az újonnan kihasított konvenciói kerületnek a központja!” Végre Novák Elemér a gyűlést vezető 'elnök megköszönte úgy a szónokok szép előadásait, valamint a jelenlévők figyelmét, érdeklődését — s a minden tekintetben célirányos és értékes közgyűlés ezzel véget ért s a jelen volt fiókok tisztviselői megvendégelték a központi tisztviselőket, akik éppen olyan szép emlékekkel távoztak el Cantonból, mint amilyen szép emlékeket keltettek azok szivében, akik végighallgatták a szónokok tanulságos, szép beszédeit és magas felvilágosításait. Március 21-én vasárnap gyönyörű napsütéses idő van kiint, bent a Verhovay Otthon nagy terme azért elég szép számmal telt vendégekkel. Ezúttal a Verhovay Ifjúsági Énekkar nyújtott egy élvezetes délutánt. Le lehetett olvasni a hallgató-Az egyik tanuló kérdi az iskolában: — Tanító ur, édesapám kérdezteti, szereti-e a libát? — Hogyne! — feleli a tanító. Egy hét múlva kérdi a tanító : — Mi van a libával? —- Meggyógyult 1— válaszolt ártatlan arccal a lurkó. A panaszos beállít a rendőrséghez : — Kapitány ur, az óra, amit tegnap ellopottnak jelentettem be, megkerült. A télikabátom zsebében volt. — Lehetetlen! Már elfogtuk a tolvajt. rogy kellemesen érezték magukat, mert minden arc vidámságot tükrözött vissza. Magyar népdalokkal kezdődött a nyitány, melyekből a következő ropogós csárdás nagy tetszést aratott : hogy i Szigliget meg Badacsony Az én rózsám alacsony Feredik a Balatonba. Rézi, Csobánc, Tákiba A hajába pántlika Úgy fürdik a Balatonba. Piros orcát kicsi lábát csókolgatja A Balaton huncut betyár hullám fodra. (Hej) Tüzes ború Badacsony Az én rózsám alacsony Feredik a Balatonyba. i Badacsonyi nagy ice Hegyoldalba a pince Békukkant a Balatonyba. Ha le szopom jól magam Borgözős lesz az agyam (hát) Bé ülök a Balatonyba. Te meg cigány kusztorás a ragyogóját Virradatig húzd fülembe azt a nótát, (hogy) Tüzes ború Badacsony Az én rózsám alacsony Feredik a Balatonyba. A kedvesen mosolygó Póta Mariska, kar kísérettel' kezett ezután, aki 8 éves ko S erről nem tehetek Itt csillog a képe a szivemen S boldog nem lehetek. Mért nem ad nekem egy kis randevút. Mikor kigyullad majd a szép tejut Se hétfőn se kedden nincs ideje Szerda az adut. (Refraine) Fent leszek szerdán a Citadellán Ugy-e, hogy eljön kicsi szivem, ...... Remegve várom hiszen imádom Szivemben nincs más csak szerelem Ragyog a hold majd a. hegyeken Ha maga tudná, hogy szeretem Ép ezért szerdán a Citadellán Ugy-e, hogy el jön kicsi szivem. No végre galambom helyben vagyunk Szerdán találkozunk No, végre, hogy ennél maradunk Köt már adott szavunk Karom kitárom szerdán édesem A Citadellán járunk édesem Ne féljen, nem lát oda a mama Édes kis baba. (Refraine) A kar kiséret szintén nagyon jó volt, a szűnni nem akaró tapssal kényszeritet.ték az ismétlésre. A kis Verhovay művészünk Szalay Mariska követnagyszerüen adta elő a “Citadella" cimii kupiét. szöveg a következő: Galambom, "galambom de Szeretem — A DETROITI VERHOVAY IFJÚSÁGI ÉNEKKAR Balról jobbfelé: I. sor (ülve) Varga Mariska, Csörgő Boriska, Szalay Mariska, Laczó Lujzika, Demeter Józefné, Oláh Mariska, Fodor Juliska, Pota Boriska II. sor: Kovács Lajos, Németh Margit, Dobos Aranka, Hubner Kató, Bálint Antal, Hubner Mariska, Kovács Gyula. III. sor: Gáli Ernő, Homa Margit, Kovács; Károly, Nyikos Aranka, Katona Andris, Pota Mariska ra dacára élethűen adta elő Greta Keller rádió slágerét, melyet nemcsak énekelni kell, de alakítani is, melyet jobban felnőttek se tudtak volna. Ez egy művész sláger, nemcsak a dallam fülbemászó, de a szövege is nagyon jó. is, hogy le Írjuk. Meg érdemli ez Emlékszél-e drága jó anyád dalára mellyel elaltatott régen Hogyha jött az este szív dobogva leste csendben aludj el szépen. (Refraine) Angyalkáin aludj jól liisz már a csengő est harang szól ne nyisd ki a két kék szemecskéd csillagdus az (‘P* rPO" Angyalkám elég volt az égen sétál már a szép hold ragyog a tej ut már aludjál párnád ringatóp vár. Napfényes reggel vár kicsikém aludj el, majd felcsókollak én. Oh! Angyalkám aludj jól hisz már a csengő est harang szól hunyd be már a két kék szemecskéd, álmodjál szépet, jó éjt. j Szűnni nem akaró taps kö. ;
