Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-02 / 1. szám

"ACCEPTANCE FOR MAILING AT SPECIAL RATE OF POSTAGE PROVIDED IN THE ACT OF FEB. 26, 1925, AUTHORIZED FEBRUARY 6, 1931” Journal of Verhovay Fraternal Insurance Association VOLUME XX. JANUÁR 2, 1937 No. 1 SZÁM BANDHOLTZ GENERALIS ÖZVEGYE A VERHOVAYAKKAL A két Haza közös ünnepe lesz a Verhovayak zárandokutja Budapesten A HŐS AMERIKAI GENERÁLIS ÖZVEGYE A VERHOVAYAKKAL EGYÜTT MEGY BUDAPESTRE. — A HÁLÁS MAGYAR NEMZET RAGYOGÓ POMPÁVAL FOGADJA HŐS FÉRJE SZOBRÁNÁL AZ AMERIKAI NAGYASSZONYT. — A KÉT HAZA HIVATALOS TÉNYEZŐI RÉSZT VESZNEK A NAGY VERHOVAY—RENDEZTE ÜNNEPEN. — SOK AMERIKAI ELŐKE­LŐSÉG ÉS AZ AMERIKAI MAGYAROK SZÁZAI INDULNAK MRS. BANDHOLTZZAL, HOGY A KÁPRÁZATOS ÜNNEPEN RÉSZT VEGYENEK. — A NORTH GERMAN LOYD NAGYSZERŰ “EUROPA” HAJÓJÁRA MÁR TÖMEGESEN ÉRKEZNEK A REZERVÁCIÓK. — A VERHOVAY—VERSENY NYERTESEI TÖRTÉNELMI LÁTVÁNYOSSÁGBAN VESZNEK RÉSZT. BANDHOLTZ generális szobrának leleplezésén^ James B. Stewart amerikai követ beszédet tart. A képen baloldalt láthatók a szoborlelepzésen ré sztvett VERHOVAY KÖVETEK. A JOGOS büszkeség önérzetével jelentjük be tagjainknak, hogy a Verhovay verseny szerencsés nyertesei és azok, akik a társaságunk­ban a nyáron az óhazába utaznak, valósággal történelmet csinálnak. Nemcsak a Verhovay Segély Egylet történetébe Írnak egy aranylapot, hanem az egész magyar nemzetség ne­mes kötelességét vállalják magukra. A világ minden magyar­jának a háláját rójják le, mi­kor Bandholtz generális öz­vegyével együtt megjelen­nek Budapesten, a Band­holtz generális szobránál, amit szintén a magyar hála öntött ércbe a múlt évben. Bandholtz generális nevét ismeri és tiszteli minden ember, aki magyarul beszél, és aki tagja a magyar nem­zetségnek. Ahogy ismeri a nevét minden amerikai is, aki szereti hazáját. Az amerikaiak úgy isme­rik, mint a világháború egyik kiválóan hős katoná­ját, a magyarok úgy isme­rik, mint a magyar nemzet jótevőjét. Az amerikaiak soha nem fogják elfelejteni, hogy Bandholtz generális babé­rokat szerzett a harctéren és a diplomácia terén ennek a hazának. A magyarok soha nem felejtik el, hogy Magyaror­szág leggyászosabb napjai­ban Bandholtz generális fé­kezte meg a román gyűlöle­tet, mikor a megalázott Bu­dapestet a románok meg­szállták. A magyarok soha el nem felejtik, hogy a hős amerikai generális egyma­gában, egyetlen lovagló os­torral állt a Magyar Nem­zeti Muzeum ajtajába, mi­kor ott a román társzekerek megjelentek, hogy a magyar nemzet évezreden át szer­zett műkincseit elrabolják. És a nagy amerikai katona tiszteletet parancsoló személye elég volt hozzá, hogy a román tisztek szégyennel kotródjanak el a múzeumtól. De nem felejtik el soha, amig magyarok élnek, hogy a meleg szivü, fenkölt lelkű amerikai generális miképen bánt az “ellenséges” magyar nemzettel, mikor azok a vé­szes napok kiszolgáltatták Budapestet a megszállásnak. Ezer erőszakoskodásnak állt az útjába, ezer ellensé­ges megtorlást hárított el a leigázott magyar nemzet feje fölül és száz meg száz gyárat, lakóházat, üzletet mentett meg a kirablástól. A románok néhány heti megszállás után már nem is a magyarokban, hanem a hős generálisban látták az ellen­séget, mert a magyarok erőtlenül a földön feküdtek, de Hajdanában, Szépországban, Kéményseprő járt a házban, Ha meg jött az Ujesztendő: Vig “Buék”-ot köszöntendő. Kívánt boldog három “B”-ket: Búzát, Bort és Békességet, Istenáldást hegyre-völgyre, Minden drága magyar rögre. Bor, Békesség, magyar Búza: Lesz-e boldog a “B” újra? Jön-e “Buék” három B-vel, Kéményseprő szerencsével? Bandholtz generális erős alakja tilalomfa volt a szabad zsákmányolás előtt, amely sok román tervet megdöntött. Ez a soha el nem felejthető szolgálat kötelezte le örök hálára a ■' ■' -J ■>. ; ■■■; magyar népet, és ez a ma­gyar hála állította fel Band­holtz generális szobrát a múlt évben Budapesten. Az amerikai magyarok, akik a generális emlékét duplán tisztelik, mert épen úgy hőse az elhagyott, mint a fogadott Hazának, nem­csak a szobor felállításának a költségeihez járultak, ha­nem ezrével vásárolták azt a könyvet, amelyben pár év előtt a generális naplójegy­­zetcit kiadták. És ha szolgált valaki ha­lála után is egy nemzetnek, akkor Bandholtz generális tette a halála után kiadott angol könyvével a legna­gyobb szolgálatot, mert ez a könyv értette meg az Egyesült Államok polgárai­val a legtisztábban, hogy milyen szörnyűséget csinált a gyűlölet és a bosszú-állás a keresztrefeszitett magyar nemzettel. Mrs. Badholtz, a magyar történelem nagy amerikai hősének az özvegye nem lehetett jelen, mikor egy há­lás — rá nézve addig idegen — nemzet messze földön szobrot állított a férjének. De természetes, hogy fel akarta azt keresni. Mikor tehát Daragó József, egyle­tünk fő-elnöke meghívta a Verhovay kirándulásra, — hegy a bevándorolt és itt született hálás magyarokkal együtt látogassa meg elvesz­tett férjének idegenben állí­tott szobrát, készséggel el­fogadta a meghívást. Felismerte abban egy há­lás nép ragaszkodását, meg­érezte abban egy szeren­csétlen nép szeretetét, meg­látta abban negyvenezer ön­amerikai polgár mélységes fő-elnökünket, hogy így járta be három “B”-vel, Kéményseprő szerencsével A portákat Magyarhonban, Hej, de nem járt Trianonban! És jött a sok bus esztendő Uj “Buék”-ot köszöntendő, Amiben a “B” nagybánat Egész szegény Szépországnak. érzetes magyar származású tiszteletét és örömmel biztosította feltétlenül részt vesz a Verhovay-kirándulásban és rneg­­jelenik a mi követeinkkel együtt elhunyt férje szobránál, hogy arra a hitvesi szeretet virágait a hála koszorúi köze helyezze. Mit mondhatnánk még, amivel ennek a nagyszerű ígéretnek a jelentőségét emelnénk? Mit írhatnánk még, amivel fokozhatnánk azt a jogos büszkeséget, amely e sorok Írásánál eltölt bennünket? írjunk arról, hogy Mrs. Bandholtz társasagában elő­kelő amerikaiak nagy csoportja szándékszik az amerikai hős magyar földön (Folytatás a 2-ik oldalon) ID,. Dl. IE,. D,

Next

/
Oldalképek
Tartalom