Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (36. [!37.] évfolyam, 1-32. szám)

1939-09-15 / 21. szám

— 218 bárki, aki élelmicikkek jeladásával és vé­telével iparszerüleg foglalkozik, csak a sa­ját háztartása rendes, egy napi szükség­letét meg nem haladó mennyiségben vá­sárolhat. Az úgynevezett elővásárlás szabályozá­sának kérdését illetőleg kiadott í26.650— 1932. B. M. számú rendelet 'értelmében a vármegye alispánja az lelővásárlást a szük­séghez képest 'felfüggesztheti, vagy érvény­ben tarthatja. i. §. Az állatvásárok csak olyan vásártere­ken tarthatók, melyek a 100.000—1932. sz. F. M. rendelet 31. paragrafusában előirt helyen vannak kijelölve és ezen rendelet­ben előirt módon vannak berendezve. 5- §. Az állatvásárokra állatokat csak nap­pali órákban, természetes világosság mel­lett szabad felhajtani, vagyis április 1-től október 1-ig 6, október 1-től április 1-ig 7 óra előtt nem kezdhető meg a felhajtás. Az állatvásártérre csak a felhajtásra szolgáló kapukon szabad az állatokat be­hajtani, vagy behozni és csak erre a célra kijelölt kapukon szabad kihajtani, illetőleg kivinni. A felhajtás megkezdésére kitűzött idő­pontig a vásártéri bejáüók sorompóit zár­va kell tartani, a felhajtás befejezésére ki­tűzött időpont letelte után pedig, a bejáró­kat a további felhajtás megakadályozásá­ra a vásár végéig rendőri közegekkel őriz­tetni kell. Jármű elé fogva csak akkor szabad álla­tokat 3 vásárra hajtani, ha a vásártéren az egyéb állatok elhelyezésére szükséges helyen felül ügy a jármű, mint a jármű elé fogott állatok elhelyezésére elég hely van. 6. §. A felhajtott állatokat fajok szerint kell elkülönítve a vásártéren elhelyezni. A lovakat (szamarakat, öszvéreket) szarvasmarhákat és bivalyokat korukra való tekintet nélkül a vásártéren lévő korláthoz, vagy az állatokkal vont járműhöz kötve* vagy kötőféken kézben tartva, akként kell azonos irányban sorban elhelyezni, hogy az egyes sorok, között szabadon lehessen köz­lekedni. A sorokat a szükséghez képest úgy kell megszakítani, hogy hárántirányban is biztosítva legyen az átjárás. Gulyabeli rideg marhát, melyet meg­kötni, vagy kötőféken tartani nem Lehet, a többi állattól elkülönítve kell elhelyezni. 7. §. A vásárra felhajtott állatokat felügyelet nélkül hagyni tilos. Szilaj állatokat, amelye­ket veszélyt kizáró módon elhelyezni nem lehet, a vásárról el kell távolítani. Rosszindulatú, rugós, harapós állato­kat úgy kell a vásáron elhelyezni, hogy emberiek és állatok testi épségét ne ve­szélyeztessék. 8. §. A vásárra vitt állatok lábait csak olyan módon szabad összekötni, hogy a kötelék felesleges módon ne kínozza az állatokat. Az olyan teheneket, melyek tőgye meg­telt, a vásárról való elhajtás előtt meg kell fejni. 9. §. Kizárólagos állatvásárokon csak élel­miszert árusítók (kalács- és pecsenyesütők) lópokrócárusitók, kötelesek, bognárok, szíj­gyártók és larisznyakészitők rakodhatnak ki. A felsorolt árusítók, illetőleg iparosok az állatvásár területén csak abban az eset­ben rakodhatnak ki, ha ott az állatok elhe­lyezésére szükséges területen kívül, e célra elegendő hely áll rendelkezésre. 10. §. A vásártartásra jogosult köteles a vásá­ron alkalmazott állatorvosok nevét és lak­helyét nyolc nappal a vásárt megelőzőleg az elsőfokú hatóságnak bejelenteni. Ez a bejelentés több vásárra is szólhat s ilyen esetben csak akkor kell külön bejelentést tenni, ha az állandóan alkalmazott állat­orvos a vásáron meg nem jelenhet, illetőleg más állatorvos alkalmaztatik. A vásáron kezelésre beadott marhaleve­lek a beadás sorrendjében intézendők el úgy, hogy az ezzel járó teendők még a vá­sártéren s lehetőleg a vásár végéig befeje­zést nyerjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom