Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (36. [!37.] évfolyam, 1-32. szám)
1939-09-15 / 21. szám
— 219 A vásári marhaléváIkezelés fennakadás t nélkül való ellátására a községi elöljáróság kellő számú segédszjemiélyzletről köteles gondoskodni. A marhalevél kezelésért járó dijak és a marhalevél-űrlapokért fizetendő bélyegilleték jegyzéke az állatvásártéren a községi elöljáróság által feltűnő helyen kifüggesztendő. 11. §. A vásárról ki vannak zárva, illetőleg elül tandók : a rovottmultu, a közbiztonságra veszélyes voltukról ismert egyének, koldusok, kockavetők, szerencseszám-árusitók, kártyavetők s általában véve a szerencsejátékosok és mindazon mulattató üzletek, melyek szemérmet, — vagy közerkölcsöt sértő, — vagy botrányt okozó látványosságokat mutogatnak és amelyek a testi épséget veszélyeztetik. . 12. §. Országos és hleti vásárokon kenőcsöket, tapaszokat s általában véve emberi —vagy állati orvoslásra használt, egyszerű vagy összetett gyógyszereket, mérgeket, repesztő vagy durranó anyagokat, valamint a 684.000 —1925. K. M. számü rendelet értelmében szemüvegét árusítani tilos. 13. §. ÜnnepnapoTcon és vasárnapokon közvetlenül a templom mellett, az istentisztelet ‘ideje alatt a vásári árusítás tilos. II. §. Az árusítási helyeknek és az arusifasi helyek sorrendjenek megállapítása kis- és nagyközségekben a járási főszolgabiró hatásköréhez tartozik. 15. §. A vásárban a rend fenntartásáról a községi elöljáróság es a csendőrség utján a járási főszolgabiró gondoskodik. T6. §. Minden vásáron a vasári helyfoglalás tekintetében 'felmerülő vitás kérdésieket elsősorban a T4. §-ban megjelölt hatósági dönti él s az általa kijelöli Helyet minden eladó elfoglalni köteles. Kis- és nagyközségekben a bírónak és helyettesének sérelmes intézkedései ellen a járási főszolgabírónál, mint rendőrhatóságnál lehet utólag panaszt emelni. 17. §. A vásártereken az egyes iparágak képviselői a 20. §-ban megállapított csoporton- kint külön-külön és akként Helyezendő k el, hogy az első helyén a vásártartói községbeli iparosok és kereskedők és ezek után sorrendben az ugyanazon járásbeliek, majd la vármegyebeliek, majd más megyebeli iparosok és kereskedők, végül pedig a külföldi iparosok és kereskedők következnek. A sorrend megállapításánál az ugyanazon szakmabeli iparosok ipiarjogositvá- íiyának kelte a mérvadói s ehhezképest ia régibb keletű iparjogositvánnyal bíró iparos megelőzi azt az ugyanazon szakmabeli iparost, aki Újabb keletű iparjogositvánnyal bír, ha két Ugyanazon szakmabeli iparosnak ugyanegy keletű jogositványa van, elsősorban a Helybéli s azután az Hir elsőséggel, aki közelebbi Helyről érkezik. A vásári helyfoglalásnál hadigondozottak ipárjogositványa'inak kiállitásátol eltelt időt a helyfoglalás sorrendje tekintetűben kétszeresen kell számítani. Az elhalt iparos házastársát, ha az elhaltnak iparát folytatja, az eíTiunyt házastárs iparigazolványának kelte szerint megállapítandó sorrend illeti meg, még abban az esetben is, ha üj házasságra1 lépett. A csődtömegbe átvett iparüzlet elHe- lyezkedési sorrendjét a csődbe jutott iparos iparjogositványáhák kelte szlerint kell megállapítani. Az elhalt iparos részére annak ip'ariga- zolványa alapján biztosított árluHely a hátramaradt kiskorúakat, illetőleg azon sz|e- mélyt, aki nevűkben az Ipart gyakorolja, mindaddig megilleti, inig a kiskorúak nevében az illető ipart űzi, vagy míg azok1 nagykorúságukat él nem érik. 18. §. Azon eladónak, aki a1 Vásár megkezdésié Után érkezik, nincs joga az őt különben megillető első Helyet követelni, hanem ipa- rosfársáí 'után, csak a sor végén rakodhafik ki “árucikkéivel. •