Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (36. [!37.] évfolyam, 1-32. szám)

1939-09-15 / 21. szám

— 219 A vásári marhaléváIkezelés fennakadás t nélkül való ellátására a községi elöljáróság kellő számú segédszjemiélyzletről köteles gon­doskodni. A marhalevél kezelésért járó dijak és a marhalevél-űrlapokért fizetendő bélyegilleték jegyzéke az állatvásártéren a községi elöl­járóság által feltűnő helyen kifüggesztendő. 11. §. A vásárról ki vannak zárva, illetőleg el­ül tandók : a rovottmultu, a közbiztonságra veszélyes voltukról ismert egyének, kol­dusok, kockavetők, szerencseszám-árusitók, kártyavetők s általában véve a szerencse­játékosok és mindazon mulattató üzletek, melyek szemérmet, — vagy közerkölcsöt sértő, — vagy botrányt okozó látványossá­gokat mutogatnak és amelyek a testi épsé­get veszélyeztetik. . 12. §. Országos és hleti vásárokon kenőcsöket, tapaszokat s általában véve emberi —vagy állati orvoslásra használt, egyszerű vagy összetett gyógyszereket, mérgeket, repesztő vagy durranó anyagokat, valamint a 684.000 —1925. K. M. számü rendelet értelmében szemüvegét árusítani tilos. 13. §. ÜnnepnapoTcon és vasárnapokon köz­vetlenül a templom mellett, az istentiszte­let ‘ideje alatt a vásári árusítás tilos. II. §. Az árusítási helyeknek és az arusifasi helyek sorrendjenek megállapítása kis- és nagyközségekben a járási főszolgabiró ha­tásköréhez tartozik. 15. §. A vásárban a rend fenntartásáról a községi elöljáróság es a csendőrség utján a járási főszolgabiró gondoskodik. T6. §. Minden vásáron a vasári helyfoglalás tekintetében 'felmerülő vitás kérdésieket el­sősorban a T4. §-ban megjelölt hatósági dönti él s az általa kijelöli Helyet minden eladó elfoglalni köteles. Kis- és nagyközségekben a bírónak és helyettesének sérelmes intézkedései ellen a járási főszolgabírónál, mint rendőrhatóság­nál lehet utólag panaszt emelni. 17. §. A vásártereken az egyes iparágak kép­viselői a 20. §-ban megállapított csoporton- kint külön-külön és akként Helyezendő k el, hogy az első helyén a vásártartói községbeli iparosok és kereskedők és ezek után sor­rendben az ugyanazon járásbeliek, majd la vármegyebeliek, majd más megyebeli iparo­sok és kereskedők, végül pedig a külföldi iparosok és kereskedők következnek. A sorrend megállapításánál az ugyan­azon szakmabeli iparosok ipiarjogositvá- íiyának kelte a mérvadói s ehhezképest ia ré­gibb keletű iparjogositvánnyal bíró iparos megelőzi azt az ugyanazon szakmabeli ipa­rost, aki Újabb keletű iparjogositvánnyal bír, ha két Ugyanazon szakmabeli iparos­nak ugyanegy keletű jogositványa van, el­sősorban a Helybéli s azután az Hir elsőség­gel, aki közelebbi Helyről érkezik. A vásári helyfoglalásnál hadigondozot­tak ipárjogositványa'inak kiállitásátol eltelt időt a helyfoglalás sorrendje tekintetűben kétszeresen kell számítani. Az elhalt iparos házastársát, ha az el­haltnak iparát folytatja, az eíTiunyt házas­társ iparigazolványának kelte szerint meg­állapítandó sorrend illeti meg, még abban az esetben is, ha üj házasságra1 lépett. A csődtömegbe átvett iparüzlet elHe- lyezkedési sorrendjét a csődbe jutott ipa­ros iparjogositványáhák kelte szlerint kell megállapítani. Az elhalt iparos részére annak ip'ariga- zolványa alapján biztosított árluHely a hát­ramaradt kiskorúakat, illetőleg azon sz|e- mélyt, aki nevűkben az Ipart gyakorolja, mindaddig megilleti, inig a kiskorúak ne­vében az illető ipart űzi, vagy míg azok1 nagykorúságukat él nem érik. 18. §. Azon eladónak, aki a1 Vásár megkezdésié Után érkezik, nincs joga az őt különben megillető első Helyet követelni, hanem ipa- rosfársáí 'után, csak a sor végén rakodhafik ki “árucikkéivel. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom