Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)

1928-04-26 / 17. szám

— 113 helyezhetők, akkor az ilyen tételeket, minden fejezet keretében található „Különfélék“ rovata alatt, de minden esetben megnevezve és felsorolva kell előirányozni. Hogyha pedig kivételesen itt sem volnának elhelyezhetők, akkor a költségvetési minta XII. fejezetén az előbb irt módon kell az előirányzatot beál- litani. A XII. „Különfélék“ fejezetében rovatonként részletezve kell a szükséges összegeket felsorolni, — meg nem nevezett és fel nem sorolt előirányzatok nem engedhetők meg, mert az ilyenek az „előre nem látott“ előirányzatok fogalmával volnának egyértelműek. 2. Igen gyakran előfordul, hogy egyes községek már költségvetéseik szerkesztésekor figyelembe veszik és önmaguk állitják be költségvetéseikbe azt a segélyösszeget, amelyre a 62000—1926. B. M. számú körrendelet 77. §-a alapján a Községi Alkalmazottak Fizetési Alapjából számítanak. Ez az eljárás nem engedhető meg, mert a községek kivételes segélyezése és a segélyösszeg mérvének megállapitása alispán ur hatáskörébe tartozik; tehát a községeknek a kivételesen engedélyezhető segély beszámítása nélkül kell költségvetéseiket megszerkeszteniük. 3. A 177300— 1924. B. M. számú körrendelet 9. §-a szerint a szövetkezésben álló községek közös költségeit a kör székhelyéül megállapított községnek külön számadási ágazatkép kell kezelnie s a közös költségeket a községek költségvetéseinek tárgyalása előtt kell az érdekelt községekkel közölni. Ezt a rendelkezést több vármegyében figyelmen kívül hagyják a községek és a közös szükségleti költségvetés helyett csak a községek költségvetésével egyidejűleg terjesztetnek be egy közös szükségleti kimutatást. Ebben a kimutatásban a személyi és dologi közös szükségletekből az érdekelt községeket terhelő hozzájárulás egy összegben községenként van feltüntetve. Tehát a községek közös költségeiről különálló közös költségvetést nem készítenek, hanem a közös szükségleteket a székhely község költségvetésének keretében, a községek hozzájárulását pedig téritményképen irányozzák elő. A fentiekben vázolt eljárás helytelen, mert a székhely község költségvetése nem a tényleges saját szükségleteinek mérvét mutatja ki. Felhívom alispán urat, utasítsa a szövetkezésben álló községek székhelyének jegyzőit (körjegyzőit), hogy jövőre a közös költségekről, mint különálló számadási ágazatról mindig különálló közös költségvetést készítsenek és a körjegyzőség közös szükségleti költségvetését legkésőbb a kör- községeinek költségvetésével egyidejűleg, az orvosi, állatorvosi stb. érdekeltségi körök közös költségvetését pedig az érdekelt községek költségvetésének tárgyalása előtt terjesszék be alispán úrhoz. Az utóbbiakra vonatkozó megosztási kulcsot és hozzájárulási összegeket pedig alispán ur a megosztásra vonatkozó határozatának 1 — 1 példányával közölje az érdekelt községekkel, hogy ezek a közös költségek összegének figyelembevételével kellő időben elkészíthessék háztartási költségvetéseiket. A körjegyzőségek közös szükségletének költségvetésében külön összegben kell megállapítani az érdekelt községeket terhelő személyi és külön összegben a dologi kiadásokat. A közös személyi illetmények címén a községek terhére megállapított hozzájárulást az I. fejezet 1. rovatához csatolandó illetmónyjegy- zékben minden községnél fel kell venni, még pedig úgy, hogy minden község csak az őt terhelő részt veszi előirányzatba a saját háztartási költségvetésében. Mindezek után igen természetes hogy a közös kiadásoknak zárszámadás szempontjából is külön számadási ágazatot kell képezniük, mert a személyi és dologi kiadások okmányai az egyes társközségek között nem oszthatók meg. Ezekkel kapcsolatban hivom fel alispán ur figyelmét a 62000—1926. B. M. számú körrendelet 78. §-ának rendelkezésére is, amely szerint a vármegyei számvevőség a Községi Alkalmazottak Fizetési Alapjának számfejtő könyvében csak a korcsoport szókhelyközsége számára nyit számlát. Ez a rendelkezés is indokolja a közös szükségletek külön számadási ágazatként való kezelésének szükségességét, mert az érdekelt községek a közös alapba, a közös alap pedig egy összegben a Községi Alkalmazottak Fizetési Alapjánál nyitott közös számlára fizeti be a községi alkalmazottak illetményét. 4. Az előirt költségvetési minta berendezése csak „Rendes“ és .Rendkívüli“ kezelést ismer. Tehát ebben a rendszerben külön „átfutó“ csoportban való előirányzatoknak nincs helye, mert a természetszerűleg átfutó alakban előforduló előirányzatokat (mint pl. a kéményseprési dijakból eredő bevételt és ennek kiadását) a megfelelő fejezet alatt kell beállítani a költségvetésbe. A költségvetés .Rendkívüli kezelés“ csoportja alatt a legtöbb község tévesen „átfutó“ előirányzatok céljára használja az „átmeneti kiadások“ rovatát. Talán nem is kell bővebb magyarázatot nyújtanom arra, hogy a rendkívüli (csak egy évben előforduló) átmeneti kiadás nem azonos az átfutó előirányzatokkal. Az ilyen téves előirányzatokra mutasson rá alispán ur és a községek jegyzőit kellően oktassa ki 5. Kiküldötteim általánosan tapasztalták, hogy a községeknek az egyházlátogatási okmányon (Canonica Visitation) jogszokáson vagy a község esetenkinti elhatározásán alapuló szolgáltatási kötelezettségből eredő iskolai vagy egyházi szol- gálmányaik előirányzatánál nincs megjelölve a szolgáltatási kötelezettség eredete és az előirányzat jogossága nincs indokolva és igazolva. Ez a körülmény gyakran késlelteti a költségvetések érdemi elbírálását. Intézkedjék alispán ur, hogy ezeknek a hiányoknak kiküszöbölését a községi jegyzők tartsák szem előtt. Abban az esetben, hogy ha az iskola szükségleteit a község fedezi, a háztartási jóváhagyásra előkészített részletes iskolai költségvetést is csatolni kell. Hogyha pedig a község csak segélyt ad a felekezeti iskolának, akkor a részletes iskolai költségvetés csatolása felesleges s ilyenkor elegendő segélyezésre vonatkozó határozatot a költségvetéshez csatolni. E helyütt nyomatékosan felhivom alispán ur figyelmét a 177200 — 1924. B. M. körrendelet 5. §-ában foglaltakra, mely szerint abban az esetben, hogy ha a község valamely közszolgáltatásból eredő jövedelmét az állammal vagy mással szemben lekötötte, avagy magát ennek beszolgáltatására kötelezte és e közszolgáltatás szedésének joga a hivatkozott rendelet folytán megszűnt, e vállalt kötelezettségnek a jövőre miként való teljesítésére nézve a rendelet hatálybalépésétől számított három óv alatt uj szerződéses megállapodást kell létesíteni. Amennyiben valamely községben az elrendelt uj szerződéses megállapodás bármely okból még nem jött volna létre, ennek megvalósítására haladéktalanul tegye meg alispán ur a szükséges intézkedéseket. Hogyha pedig azt állapítaná meg, hogy az uj szerződéses megállapodás folytán a községre háruló terhes kötelezettségből eredő kiadások a község önálló jövedelmeiből, az 5%-os általános kereseti adóból és 50%-os pótadóból fedezetet nem talál, erről