Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)

1928-04-26 / 17. szám

114 a község vagyoni viszonyainak feltárásával és a körülmények tüzetes felsorolásával esetenként tegyen hozzám jelentést. 6. A legtöbb községnél a szegónyügyi szükségletek, valamint a kihágási büntetéspónz jövedelem nem a háztartási költségvetés megfelelő VII. fejezetén, hanem külön szegényalap költségvetésében van előirányozva. A szegényügyi célokra szükséges előirányzatok s igy a kihágási büntetéspénzből eredő jövedelem is a költségvetés VII. fejezetén állitandó be, de hogyha ezen a fejezeten költségvetési felesleg mutatkoznék, ez szegényügyi célokra tőkésités címén állitandó be a fejezet szükségleti részén. Ugyancsak tőkésítésre helyezendő el a szegónyügyi fejezeten a zárszámadás szerint megállapítható megtakarítás is. 7. A költségvetés VlII-ik közlekedésügyi fejezetén a községet megillető közmunkaváltság bevétel és ezzel szemben a közlekedésügyi szükségletek előirányzata az egyes vármegyékben és egyes községekben is különféle módon történik. Az egyöntetű eljárás elvének szemelőtt tartásával a következő eljárásra utasítsa alispán ur a községeket. A községi közmunkából a községet megillető készpénz váltság összege a költségvetés VIII. fejezetén irányzandó elő fedezetként. Az igy előirányzott összeg elsősorban községi közdűlő úti szükségletekre — megnevezett felsorolással — irányzandó elő a szükségleti oldalon. Hogyha a község közdülőuti szükségletei nem merítik ki az erre a célra rendelkezésre álló fedezeti összeget, akkor a még fennmaradó fedezeti összeget egyéb közlekedésügyi szükségletekre kell fordítani és semmi esetre sem szabad azt háztartási kiadások fedezetére felhasználni. 8. A költségvetés IX. „ Vagyonigazgatás“ fejezetének 1. rovatán „Ingatlanok jövedelme“ címén előirányzott összeget — bármilyen terjedelmű is a község ingatlan vagyona — a 42200—1927 B. M. számú körrendelet III—2. pontja^ értelmében részletezni kell. Ennélfogva utasítsa alispán ur a községeket, hogy jövőre a községi ingatlanok terjedelmét, művelési ágát, hasznosítási módját (mint pl. a földeknél a bérbeadás, bórtartam, házikezelós, feles művelés, java- dalmi földek, a házaknál azok mérete stb.) végül az ingatlan jövedelmét részletesen feltüntető kimutatást csatoljanak a költségvetéshez, mert csak igy lesz tárgyilagosan elbírálható a községi ingatlanoknak az 1886:XXII. t. c. 120. §-a értelmében kívánt kellő hasznosítása és az előirányzat helyessége. 9. A költségvetés II. „Adókezelés fejezetének 1. rovatán a) tétel alatt az 5%-os (lajstromos) és a szolgálati illetményekből eredő általános kereseti adó jövedelem előirányzatát külön-külön összegben kell feltüntetni, mert ezeknek elszámolása a számadási főkönyvben is külön-külön bevételi számlán történik, b) tétel alatt a fogyasztási adó jövedelem előirányzatánál külön összegekben kell feltüntetni az átalányt fizetők, a termelők és a tételenként fizetők fogyasztási adóját úgy, hogy abból megállapítható legyen a jövedelem beszedési módja, c) tétel alatt az italmérési engedólyilletók előirányzatánál külön összegben kell feltüntetni az engedélyanyakönyv alapján kivetett összeget és külön összegben az italmérési engedélyt mégnem nyert, bírságot fizetőktől várható bevételt. A III. .Tűzrendészet“ fejezet 1. rovatán a tűzvédelmi és 2. rovatán a kéményseprési dij jövedelem előirányzatánál meg kell jelölni a díjtételek mérvét és a kivetés alapjául szolgáló adatokat, u. m. a házak, illetve kémények számát. A IV. „Közegészség és állategószség“ fejezet 10. rovatán a fedeztetósi és 11. rovatán a legelődijak előirányzatánál fel kell tüntetni a díjtételeket és az előirányzat kiszámításának alapjául szolgáló adatokat, mint pl. a legelőre hajtott marhák számát. A IX. „Vagyonigazgatás“ fejezet 2. rovatához esetleg külön tőkelap mellékleten fel kell sorolni a kamatozó takarékpénztári betéteket és értékpapírokat, azok eredetét, összegét és kamatlábát. Az itt felsorolt rendszerben kell indokolni és megjelölni a költségvetés szükségleti oldalán a különféle állandó terheket és kötelezettségeket is. 10. A 42200—1927. B M. számú körrendelet szerint a költségvetés mellékletét képező C. kimutatásban foglalt „Függő kölcsön tartozás alatt nem a 177200—1924. B. M. sz. körrendelet 13. §-a szerint a kiadások időleges fedezésére igénybe vehető kölcsönt kell érteni, mert az ilyen kölcsönök még a számadási év végéig fizetendők vissza a költségvetésben előirányzott, de később befolyt bevételekből, hanem ez alatt a beruházásokra előzetes törvényhatósági jóváhagyás mellett felyett rövidebb lejáratú 1/4 vagy 1/2 évenként törlesztendő kamatos kölcsönök értendők. Abban a nem várt esetben, ha a község jövedelmei az év végéig nem folytak volna be kellő mértékben s igy a szükségletek időleges fedezésére előzetes engedéllyel igénybevett függő kölcsönt nem fizethette vissza, az ilyen függő kölcsön tartozást is fel kell tüntetni a költségvetés „C“ mellékletében. 11. A vásártartási jog és piaci helypénz jövedelmét a költségvetés IX. fejezete „Vagyonigazgatás“ „Különféle“ rovata alatt, de megnevezve kell előirányozni. Ehhez a jövedelemhez fűződő kiadásokat pedig ugyancsak ennek a fejezetnek szükségleti oldalán „Különfélék“ rovata alatt szintén megnevezve kell előirányozni. 12. Kiküldötteim a legtöbb község 1928. évi költségvetésében helytelenül, vagy egyáltalában nem találták bejegyezve a költségvetési előirányzatok helyes összegének kiszámítása és elbírálása céljából beállítandó 1926. évi elért zárszámadási eredményeket és az 1927. évre megállapított költségvetések előirányzati összegeit, mert igen sok község 1926. évi zárszámadása nincs készen és igen sok község jegyzője nem boncolta fel kellő figyelemmel és pontossággal az 1927. évi más rendszerbe foglalt előirányzatok összegeit. Intézkedjék alispán ur, hogy jövőre ilyen hiányok elő ne forduljanak, mert a hiányosan összeállított költségvetéseket nem lehet érdemlegesen elbírálni és megállapítani. 13. A 42200 —1927. B. M. számú körrendelet III—8. pontja szerint a költségvetést 3 példányban kell a vármegye alispánjához felterjeszteni. A példányok elosztása tekintetében csaknem minden vármegyében más-más gyakorlatot találtak kiküldötteim. A helyes és egyöntetű eljárást a következőképen szabályozom. A beterjesztett 3 példányból 1 példányt a községnek adjon vissza alispán ur a költségvetés végrehajtása céljából, 1 példányt a járás főszolgabírójának kell kiadni, a községek felett való törvényes felügyeleti jogkörének gyakorolhatása céljából, a harmadik példányt pedig a vármegye irattára részére kell visszatartani és a vármegye számvevőségénél járásonként csoportosítva kell megőrizni, hogy a pénztári vagyoni és háztartási ügyekben évközben beérkező jelentések, képviselőtestületi határozatok, pótköltségvetések és az évi zárszámadások elbírálásánál kéznél legyen. 14. A költségvetésben előforduló uj előirányzatokat, valamint az előző évitől eltérő előirányzati összegeket indokolni kell. 15, Addig