Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (25. évfolyam, 1-55. szám)
1927-05-05 / 18. szám
% kir. államópitószeti hivatal közreműködését mindazon esetekben igénybe venni, esetleg helyszini tárgyalásra meghívni, amikor fontosabb szakkérdések elbirálhatása végett &xt szükségesnek Ítéli. Az eljárási költségek az építtetőt terhelik. 11. FEJEZET. Az engedélyezés] eljárás. 3. §. Aki építkezni szándékozik, vagy épületének megnagyobbitását, szerkezetét, vagy használatát érintő átalakítást akar foganatositani, köteles az erre irányuló kérelmét Írásban a község elöljáróságához benyújtani, vagy kisebb építkezéseknél kérelmét e hatóságnak szóbelileg előadni, amely esetben az a kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja. A kérvényen, illetve a jegyzőkönyvön és annak mellékletein mindenkor érvényben lévő bélyeg- illeték rovandó le. 4- §• Kisebb, lényegesnek nem nevezhető átalakítások, valamint kisebb, csak egy szoba, konyha és kamarából álló laképületek, vagy kisebb melléképületek építése, tervek csatolása nélkül, írásban az építkezésnek körülírásával a községi elöljáróságnál jelentendő be. A nagyobb építkezések iránti építési engedély megadására, az érdekeltek írásbeli kérelme folytán a járási főszolgabíró illetékes. A kérelemhez a kérelmező által mellékelendő két példányban : 1. Az építési telek és közvetlen környékének, úgy a tervezett épületeknek leírása, szükség esetén helyszini vázlata. 2. A tervezett épületnek, nagyobbitásnak vagy lényeges átalakításnak 1:100 mértékben készített terve, alaprajza, homlokrajz, hossz- és keresztmetszete és a szerkezet megépítéséhez szükséges egyéb adatok. 5. §. A bejelentésben elő kell adni: 1. hogy az építkezés mily nevű községben (majorban, pusztán), a község mily nevű uccájában s az ucca melyik oldalán fog eszközöltetni, hogy a szomszéd telkek kinek tulajdonát képezik? 2. hogy milyen az építési telek talajviszonya (t. i. sik, domború, lapályos, száraz, posványos, kavicsos, homokos, agyagos, szilárd, laza, korhadó anyagokkal telitett stb); 3. veszik-e körül az építési telket egészségre ártalmas posványok, mocsarak, kenderáztatók, avagy trágya, vagy szemétdombok, s veszik e körül rohamosan áradó veszélyes patakok, folyók, vagy omlás veszélyének kitett hegyek, dombok, s nincs e az építési telek aláaknázva; 4. hogy az építési telek határvonalai egyenként hány métert tesznek; 5. hogy a tervezett épületeknek mi lesz a rendeltetése, illetve mire fog felhasználtatni; 6. hogy a tervezett épület az építési vonalba, vagy azon belül fog-e emeltetni, s hogy az épület vagy a kerítés az utárok külső szélétől, vagy ahol ilyen nem létezik, az uttöltés lábától hány méter távolságban fog felállittatni; 7. hogy az építési és szomszéd telken vannak-e már épületek, s ha vannak, milyen irányban s hány méterre feküsznek a tervezett épülettől és az építési telek határvonalától; 8. hogy milyenek az előző pontban említett épületek (t. i. hogy földszintes, emeletes, lakóhelyek, gyárak, telepek stb. tűzveszélyes, egészséges, ártalmas ürletü stb.) milyen anyagból s milyen szerkezetű tetővel vannak építve, s a tető mivel van fedve; 9. hogy a tervezett épületeknek lesz-e pincéje, s fel lesz-e az műhely vagy lakás céljaira használva? 10. hogy milyen magasságra van a lakás színvonala (padozata) tervezve ? 11. hogy a falak minő anyagból s milyen vastagságban építtetnek? 12. hány méter hosszú, hány méter széles és hány méter magas lesz az épület, legkisebb és legnagyobb helyisége? 13. hogy a tervezett épületben levő minden egyes helyiségnek külön-külön mi lesz a rendeltetése s milyen lesz a helyiségek padlózata ? 14. hány centiméter széles és hány centiméter magas lesz az épület legkisebb és legnagyöbb ajtaja és ablaka ? 15. hogy a tervezett épületnek milyen lesz a tetőszerkezete s milyen anyaggal fog a tető fedetni ? 16. hogy terveztetnek-e erkélyek, minő anyagból, s milyen magasságban ? 17. hogy a melléképületek hány méter távolságban fognak állani a főépülettől és a szomszédos épületektől ? 18. hogy terveztetik-e kút, trágya-, szemét-, pöcegödör, csatorna, árnyókszók, avagy vízmedence s hogy mely távolságban fognak ezek a tervezett épülettől és a szomszéd telektől felállittatni? 19. hogy az építési és a szomszéd telkeken vannak-e már kutak, trágya-, szemét-, pöcegödrök, csatornák, árnyékszók, vízfolyások, víztartók, vízmedencék és kerítések s ha vannak, mily irányban s háüy méterre feküsznek a tervezett hasonló létesítményektől ? 20. hogy van-e az építési falak előtt rendszeres járda ?. Ezen leírásokat a felek kérelmére és a felek által szolgáltatandó adatok alapján a községi és körjegyzők 1 pengő dij mellett kiállítani tartoznak.