Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (25. évfolyam, 1-55. szám)
1927-05-05 / 18. szám
— 103 — Ha olyan épitési anyag használata kérelmeztetik, melynek hasznavehetősógi fokáról kellő tapasztalati adat rendelkezésre nem áll, az engedély csak a tervező és vállalkozó felelősége mellett adható meg. Az építés engedélyezésére vonatkozó kérvényt és annak mellékleteit tartozik a tervező és a kivitellel megbízott szakiparos, valamint az építtető aláírni. Szakiparos az, aki a földmives, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1884. évi 46188. sz. illetve a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1891. évi 42493. számú, az 1913. évi 32396. számú, a 60671—XXII. ex. 1922. számú rendeletében megállapított képesítéssel és megfelelő iparengedéllyel bir. 6. §. A kőművesmesternek joga van bárhol olyan földszintes lakóházakat és gazdasági épületeket az építkezés teljes befejezéséhez szükséges iparos munkákkal együtt önállóan végrehajtani, melyeknél a legszélesebb ópületszárnyszéllesség mérete — a két külső falszinvonal közét mérve — a 15 métert meg nem haladja s melyben a legszélesebb traktus mélység belső fesztávola 6 m.-nél nem nagyobb. Ezeknél nagyobb épületeknél a kőmivesmester csak a föld-, kőműves- és elhelyező munkákat és ezeket is csak építőmester vezetése alatt végezheti. Ácsmester bárhol faszerkezetű házak felépítését (mely alatt a favázas házak is értendők) a kapcsolatos összes másipari munkákkal együtt és ezen kívül minden néven nevezendő ácsmunkákat önállóan végezhet. 7- §• A kőmüvesiparos bárhol, minden olyan javító és tatarozó munkát önállóan végezhet, mely az épület szerkezeti részét nem érinti és amelyekhez a földszintnél magasabb állványok fellállitása nem szükséges. Jogosítva van továbbá nagyközségekben és kisközségekben egyszerű szerkezetű földszintes, azaz egy, legfeljebb két szobából, konyhából és kamrából álló egyenessoru pince nélküli lakóházakon és gazdasági épületeken, amelyeknél az épület szélessége, vagyis külső szerkezeti főfalak közötti fesztávolság 6 méternél nem nagyobb, az ácsmunka kivételével, a kőműves és egyéb ipari munkát önállóan végezni. Egyes vidékeken, ahol bizonyos típus szerinti lakóházak építése szokásos és általános, a kőműves- iparosok és kőművesmesterek ilyenek építését végezhetik akkor is, ha azok a fent körülirt egyszerű szerkezetű lakóházaktól, illetve jelen rendeletem 1. §-ban körülirt földszintes lakóházaktól eltérők is. 8. §. Ácsiparosnak joga van bárhol az épület szerkezetét nem érintő minden javitó és tatarozómunkát önállóan végezni, azonkívül nagy- és kisközségekben oly földszintes épületeken előforduló ácsmunkát, amelynek építésére a kőmüvesiparos jogosult, saját felelősségére végrehajtani, végül bárhol padlókat, kerítéseket, kapukat, ajtó és ablakfélfákat, Sertés és hasonló ólakat készíteni. (Lásd a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 32396—1913. számú rendeletét.) Az idézett 32396—19 í3. sz. rendeletnek a kőművesmester munkakörét megállapító 1. §-a úgy értelmezendő, hogy ennek alapján a kőművesmester az ott megállapított uj építkezéseken kívül földszintes és egy-, valamint több emeletes lakóházak és gazdasági épületek belső és külső kőműves javítási munkáit építőmester közbenjötte nélkül saját felelősségére elkészítheti, ha e munkák állvány nélkül, lógó (függő) állványról vagy földszint magasságát meg nem haladó állványról végezhetők. A földszint magasságát meghaladó bármiféle állvány felállításával járó kőműves javitási munkákat azonban a kőművesmester önállóan csak akkor végezheti, ha az állványozást iparengedéllyel biró építőmester állítja fel és a munka tartama alatt az állványozás felett a felügyeletet ez gyakorolja. Önnállóan végezhet továbbá a kőművesmester belső kőmüvesátalakitási munkát, mégpedig mindenféle válaszfalban korlátozás nélkül; szerkezeti falakban azonban csak olyan földszintes házakban, amelynek építésére az előidézett rendelet 1. §-a alapján jogosítva van. A hivatkozott rendelet 1. §-ában említett épületeknél nagyobb épületeken a kőművesmester a szerkezeti falakban bármiféle átalakítási munkát csak építőmester vezetése és felelőssége mellett végezhet. 9. §• A község elöljárósága az építési engedély iránti kérelem beérkezte, illetve bemondása után haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül összehívja a községi építési bizottságot. E bizottság a helyszínen a függelékben csatolt minta czerint készítendő jegyzőkönyvet a helyszíni tapasztalatok, a fél, a kellően értesített érdekelt szomszédok bemondása és saját véleménye alapján kitölti. A jegyzőkönyvet és a helyszinrajzot az épitési bizottság tagjai, az építeni szándékozó fél és a jelenvolt szomszédok Írják alá. Az aláírás megtagadása indokolandó. Különösen köteles az építési bizottság feltüntetni azt, hogy a fél az építési bizottság elutasító véleménye vagy a szomszédok kifogása esetén kérelmét fentartja-e ? 10. §. Az építési bizottság által felvett jegyzőkönyv alapján a községi elöljáróság a kérelem felett 8 napon belül dönt, a főszolgabíró engedélyezési hatáskörébe utalt esetekben a jegyzőkönyv a kérvénnyel haladéktalanul felterjesztendő és a főszolgabíró a 2. §-ban foglaltak alapján nyolc napon belül határoz.
