Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)
1925-01-15 / 3. szám
Hivatalból di) átalányozva. Vasvármegye Hivatalos Lapja Te,k* Guary Ernő vm. főlevéltárnok urnák Szombathely Csonka-Magyarország nem ország 1 Egész Magyarország mennyország! XXIII. évfolyam. Szombathely, 1925. január 15. 3. sz. Előfizetési ár : Egész évre 12 arany korona. Hivatalos hirdetések a lap szerkesztőjéhez küldendők. Hirdetési dijak: Szavanként 400 korona, legkisebb hirdetési dij 4000 korona. Megjelenik minden csütörtökön VASVARMEGYE HIVATALOS LAPJA Szerkesztő: VIDOS ÁRPÁD várm. főjegyző (Vármegyeház). II. További intézkedést igényiő, általános jellegű rendeletek. Másolat: A 146 073-1924. N. M M. sz. körrendeletekhez. 22,150-VII. 1915. B. M. számú Körrendelet. A hasi tífusz elleni védekezés. Valamennyi Törvényhatóság Első Tisztviselőjének. Ez a körrendelet Fiúméra is kiterjed. Azon fertőző betegségek közé, amelyek a háborúk nyomában fellépnek sőt járványokká is fejlődhetnek, tartozik a hasitifusz — typhus abdominatis — is. Megerősítést nyert az a már régen ismert tény most is. A harcterekről vissza jövők között sűrűn fordulnak elő hastífuszban megbetegedtek úgy, hogy a betegségnek a polgári lakosságra való átterjedése eshetőségével is számolni kell. Felhívom tehát Alispán, Polgármester urak figyelmét az 1876: XIV. t. c. XII-ik fejezetében foglalt rendelkezésekre, amelyek a járványos betegségek s így a hasitifusz elleni védekezésre is szolgálnak. Mint különösen fontosakat kiemelem a bejelentési kötelezettséget, a betegség járványos jellegének megállapítását, a betegek befogadására szolgáló kórházi helyiségekről és ezek kellő berendezéséről és felszereléséről való gondoskodások és a betegek elkülönítését mire gyakran nem ügyelnek kellőleg, jóllehet kétségtelen, hogy a hasitifusz azokhoz a ragá'yos betegségekhez tartozik, melyek a betegekkel vagy ilyenek által beszennyezett tárgyakkal való érintkezés utján is átvihetők egészséges emberekre. Minthogy a fertőzött ivóvíznek és a fertőzött tápszereknek (ezek között különösen gyakran a tejnek) nagy szerepe van tifusz-járványok fejlődésénél, az egészségügyi hatóság feladata lesz a lakosság ivóvízzel való ellátását különös gonddal ellenőrizni és fertőzés gyanúja esetén jó ivóvízről gondoskodni. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közforgalomba kerülő tápszerek is fertőződhetnek a hasitifusz csirájával. Ez okból mindazokat a helyeket, ahol tápszereket előállítanak, forgalomba hoznak vagy tömegfogyasztásra elkészítenek (tejgazdaságok, sütő helyek, cukrázdák, hentes üzletek, mészárszékek, vendéglők, kórházak konyhái stb.) gondos egészégügyi felügyelet alá kell venni. Ezeknek ellenőrzése alkalmával nem elég a fentemlitett helyeken foglalkoztatott személyzet (munkások) egészségéről meggyőződni, illetőleg a betegeket vagy betegségre gyanúsokat az ilyen foglalkozástól eltiltani, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy lehetnek ott csirahordozók, és az olyan egyének, akiknek testében a hasi tifusz csirája megél anélkül, hogy az embert beteggé tenné s hogy lehetnek olyan emberek is, akik régen kiállott hasitifusz után még mindig ürítenek (bélsár, vizelet utján tifuszcsirákat. (U. m. tartósan csirahordozók.) Ilyen egyének különösen ha tisztátlanok, pl. ürülékkel vagy vizelettel beszennyezett kezekkel nyúlnak az elkészítendő tápszerekhez, a tifuszt terjeszthetik. A lehetőség szerint azon kell tehát lenni, hogy az emberi tápszerek előállításával foglalkozók között ilyenek ne legyenek ami a bélsár és vizelet bakteriológiai vizsgálatával állapítható meg. Kórházakban ápolt betegeket felgyógyulásuk után lehetőleg csak akkor kell elbocsátani, illetőleg csak akkor kell elkülönítésüket beszüntetni, ha a bélsár és vizelet vizsgálat kétszer (egyheti időközben végezve) a tífusz csiráját már nem mutatja. Megjegyzendő, hogy a tartósan csirahordozók között azok kiknél a vizeletbetKsokáig mutatható ki a tifusz csirája, jóval gyakoribbak, mint azok akiknek bélsárában található, de az előbbiek ellentétben az utóbbiakkal — rendszerint ártalmatlan szerekkel rövidesen kigyógyithatók. — Ajánlható a tífuszból üdülőket 5 napon át napi P/2—2 gr. uroíropin (Hexamethy bentetramin) belső adagolásával kezelni. Hasonlóan hatnak: Halmitól, Hatralin, Borovestin melyeknek napi adagja 1 gr. A tartósan csirahordozók neveit közölni kell azzal az elsőfokú egészségügyi hatósággal, melynek területére távoznak, vagy amelynek területén állandóan tartózkodnak azon célból, hogy felügyelet alatt maradjanak s a lehetőség szerint megakadályoztassék, hogy azok különös tápszerek készítésével foglalkozzanak. Az ilyen egyéneket tisztaságra kell tanítani, valamint arra is, hogy ürülékeiket ne rakják le- olyan helyeken (házak, kutak, források stb. közelében) ahol ezek fertőzésével veszélyeztetik a közönséget. Ki tanitandók arra is, hogy a beszennyezett fehér és ágynemüeket miképen fertőtlenítsék (beázíatás erős szappanos lugoldatban) mielőtt holmi jobb más fehérnemű vagy ágynemüekkel mosásba kerül. Figyelmeztetendő végre,
