Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)

1925-01-15 / 3. szám

16 — hogy gondatlanságukkal nem csak másokat veszélyeztetnek, hanem önmagukat is, amennyiben a tartósan csira­hordozók (üdülök, a betegségbe visszaeshetnek. A kórházakban az ápo’ó személyzetet is kikeli tanítani a ti- fuszbetegek vagy a csirahordozók részéről fenyegető veszély elhárítására. Gyógyintézetek ápoló — továbbá konyha és mosószemélyzetét, s ezeket különösen meg kell vizsgálni arra nézve, hogy nem csirahordozók-e. Kivánatos ugyanezt tenni bizonyos intézetekbe (p o. elmegyógyintézetekbe) ápolásra felvett egyéneknél külö­nösen akkor, ha olyan helyekről jöttek, ahol a hastífusz el van terjedve. A szükséges bakteriológiai vizsgála­tokat (ürülék és vizelet stb. vizsgálatokat) a hatóságok részére a vezetésem alatt álló minisztérium központi vizsgáló állomása végzi, amely a minták elkészítésére, csomagolására és beküldésére is megadja az utasítást. Azok a kedvező tapasztalatok, melyeket a hasitifusz elleni védő oltással szereztek, indokolttá teszik azt, hogy legalább azok, akik már foglalkozásuknál fogva különösen kivannak téve a fertőzés veszélyének (elsősorban az orvosi és ápolószemélyzet) hasitifusz ellen oltassák be magukat. Az oltóanyag miután a vezetésem alatt álló minisztérium központi vizsgáló állomásától is beszerezhető. Felhívom végül Alispán Polgármester urat, hogy ezen rendeletemet a törvényhatósága területén levő összes hatósági és magánorvosokkal, a bakteriológiai labo­ratóriumok, valamint az összes polgári és katonai kórházak, ápoló- és üdulőintézetek vezetőségeivel is közölje. Budapesten, 1915. évi április hó 3 án. Sándor János s. k. Másolat. A M. kir. Népjóléti és Munkaügyi Miniszternek 146.073 —924. számú Körrendeleté. A hasi- hagymáz elleni védekezés tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi Törvényhatóság Első Tisztviselőjének. Az ősz beköszöntése óta a hasihagymáz megbetegedések az ország különböző részeiben mind sűrűbben for­dulnak elő. E súlyos fertőzőbetegség elleni védekezés tárgyában kiadott 22.150—915 belügyminiszteri körren­delet (lásd Belügyi Közlöny 1915. évfolyam 309. lap és Magyarországi Rendeletek Tára 1915. évf. 761. lap) figyelmeztette a hatóságokat az említett betegség terjedésének módjára. Valamint a foganatosítandó óv­intézkedések szükségességére. A hivatkozott belügyminiszteri körrendelet másodlati példányát idemellékelve új­ból felhívom Alispán (Polgármester) Ur figyelmét arra, hogy a hasihagymáz terjedését kizárólagosan ennek a betegségnek korokozó csirájával történt fertőzés okozza. A fertőzés létrejöhet közvetlen érintkezés utján A leg­többször azonban a fertőzést a fertőzött ivóvíz és tápszerek, úgymint tej, tejtermékek és egyéb olyan élelmi­cikkek okozzák, amelyeket nyers vagy félig nyers állapotban fogyasztanak, pld. saláta és más eféle zöldség, avagy olyan élelmi cikkek amelyeket fogyasztásra kész állapotban utólag fertőztek meg, mint pl. pék- és cuk­rász sütemények, kolbász és hasonló húsfélék. Az élelmi c kkek fertőzése nagyon gyakran csirahordozók által történik, ha ezek szennyezett kezekkel nyúlnak a tápszerekbe. Csirahordozóknak azokat nevezzük akiknek teste bár-egészségesek — tífusz csirákat rejt. — Vannak olyan csirahordozók, akik hasihagymázban szenvedtek ab­ból meggyógyultak, de ennek ellenére az ürülékkel vagy vizelettel huzamosabb időn és napokon keresztül kór­okozó csirákat ürítenek ki. A csirahordozóknak másik része nem szenvedett ugyan hasihagymázban, de fertő­zés következtében a betegség csirái szervezetükbe jutottak és az ily egyének teljesen egészségesnek érzik ma­gukat. Ez utóbb említett csirahordozók nemcsak másokat vészélyeztetnek, hanem önmagukat is, amennyiben ők is megbetegednének hasihagymázban. Hasihagymáz mégbetegedés esetében tehát a beteg hozzátartozói vagy azok között kell csirahordozók után kutatni, akikkel a beteg megbetegedése előtt sűrűn érintkezett. Ha ilyenek találtatnak, azokat orvosi megfigyelés alatt kell tartani. Hasihagymázban megbetegedés esetében a hatóság /ő- feladata a fertőzés forrásának a megállapítása. Az ehhez szükséges vizsgálatokat, az az a fertőzésre gyanús ivóvíz, ürülék stb. bakteriológiai vizsgálatot a vezetésem alatt álló minisztérium központi vizsgáló állomása (IX. Gyáli ut 7.) díjtalanul végzi, a megvizsgálandó anyagokat, tehát mindenkor ide kell küldeni. Végül felhívom Alispán (Polgármester) urat, intézkedjék az iránt, hogy a hatóságok minden hasihagy. máz megbetegedés esetén mind a fertőzés forrásának a kikutatása, mind a szükséges óvórendszabályok fogana­tosítása alkalmával a legnagyobb erélylyel és körültekintéssel járjanak el. Budapest, 1924. évi december hó 20-án. A miniszter helyett: aláírás olvashatatlan h. államtitkár. 239—925. szám. Valamennyi főszolgabíró és polgármester valamint Vármegyei tiszti főorvos urnák! (Kőnyomatos példányban is kiadatott.) A hatóságuk területén levő összes hatósági és magán orvosokkal az összes polgári és katonai kór­házakkal való közlésre, illetve alkalmazkodásra kiadom. Szombathely, 1925. január hó 10. Dr. Horváth Kálmán s. k. alispán. Másolat: 1924. évi 176051. szám. Hirdetmény, az 1924 évben a kincstár számára termelt dohányok után fizetendő árpótlékról. A dohánytermelés jövedelmezőségének fokozása céljából elrendelem, hogy a kincs­tári dohánytermelőknek az általuk az 1924. évi termésből beszállított dohánynak 1924. évi rovémber havá­ban kelt 143608 számú hirdetményben megállapított beváltási árak alapján kijáró pénzösszegnek húsz szá­zaléka (20 %) árpótlék gyanánt kifizettessék azza! % «iozzáadással, hogy azon termelőknél, kik a dohányter­melést feleskertészekkel gyakorolják, a pótlék feleiéi ben a termelőket, felerészben a kertészeket illeti meg. Budapest, 1924. évi december havában. M. kir. pénzügyminisztérium. 12—1925 szám. Valamennyi főszolgabíró és Polgármester Urnák. (Kőnyomatos példányban is kiadatott.) Az 1924. évben a kincstár számára termelt és beszállított dohányok után fizetendő 20 % os ár­pótlékról szóló fenti hirdetményt tudomásvétel és közhirrététel céljából azzal a megjegyzéssel küldöm

Next

/
Oldalképek
Tartalom