Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)
1925-01-15 / 3. szám
16 — hogy gondatlanságukkal nem csak másokat veszélyeztetnek, hanem önmagukat is, amennyiben a tartósan csirahordozók (üdülök, a betegségbe visszaeshetnek. A kórházakban az ápo’ó személyzetet is kikeli tanítani a ti- fuszbetegek vagy a csirahordozók részéről fenyegető veszély elhárítására. Gyógyintézetek ápoló — továbbá konyha és mosószemélyzetét, s ezeket különösen meg kell vizsgálni arra nézve, hogy nem csirahordozók-e. Kivánatos ugyanezt tenni bizonyos intézetekbe (p o. elmegyógyintézetekbe) ápolásra felvett egyéneknél különösen akkor, ha olyan helyekről jöttek, ahol a hastífusz el van terjedve. A szükséges bakteriológiai vizsgálatokat (ürülék és vizelet stb. vizsgálatokat) a hatóságok részére a vezetésem alatt álló minisztérium központi vizsgáló állomása végzi, amely a minták elkészítésére, csomagolására és beküldésére is megadja az utasítást. Azok a kedvező tapasztalatok, melyeket a hasitifusz elleni védő oltással szereztek, indokolttá teszik azt, hogy legalább azok, akik már foglalkozásuknál fogva különösen kivannak téve a fertőzés veszélyének (elsősorban az orvosi és ápolószemélyzet) hasitifusz ellen oltassák be magukat. Az oltóanyag miután a vezetésem alatt álló minisztérium központi vizsgáló állomásától is beszerezhető. Felhívom végül Alispán Polgármester urat, hogy ezen rendeletemet a törvényhatósága területén levő összes hatósági és magánorvosokkal, a bakteriológiai laboratóriumok, valamint az összes polgári és katonai kórházak, ápoló- és üdulőintézetek vezetőségeivel is közölje. Budapesten, 1915. évi április hó 3 án. Sándor János s. k. Másolat. A M. kir. Népjóléti és Munkaügyi Miniszternek 146.073 —924. számú Körrendeleté. A hasi- hagymáz elleni védekezés tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi Törvényhatóság Első Tisztviselőjének. Az ősz beköszöntése óta a hasihagymáz megbetegedések az ország különböző részeiben mind sűrűbben fordulnak elő. E súlyos fertőzőbetegség elleni védekezés tárgyában kiadott 22.150—915 belügyminiszteri körrendelet (lásd Belügyi Közlöny 1915. évfolyam 309. lap és Magyarországi Rendeletek Tára 1915. évf. 761. lap) figyelmeztette a hatóságokat az említett betegség terjedésének módjára. Valamint a foganatosítandó óvintézkedések szükségességére. A hivatkozott belügyminiszteri körrendelet másodlati példányát idemellékelve újból felhívom Alispán (Polgármester) Ur figyelmét arra, hogy a hasihagymáz terjedését kizárólagosan ennek a betegségnek korokozó csirájával történt fertőzés okozza. A fertőzés létrejöhet közvetlen érintkezés utján A legtöbbször azonban a fertőzést a fertőzött ivóvíz és tápszerek, úgymint tej, tejtermékek és egyéb olyan élelmicikkek okozzák, amelyeket nyers vagy félig nyers állapotban fogyasztanak, pld. saláta és más eféle zöldség, avagy olyan élelmi cikkek amelyeket fogyasztásra kész állapotban utólag fertőztek meg, mint pl. pék- és cukrász sütemények, kolbász és hasonló húsfélék. Az élelmi c kkek fertőzése nagyon gyakran csirahordozók által történik, ha ezek szennyezett kezekkel nyúlnak a tápszerekbe. Csirahordozóknak azokat nevezzük akiknek teste bár-egészségesek — tífusz csirákat rejt. — Vannak olyan csirahordozók, akik hasihagymázban szenvedtek abból meggyógyultak, de ennek ellenére az ürülékkel vagy vizelettel huzamosabb időn és napokon keresztül kórokozó csirákat ürítenek ki. A csirahordozóknak másik része nem szenvedett ugyan hasihagymázban, de fertőzés következtében a betegség csirái szervezetükbe jutottak és az ily egyének teljesen egészségesnek érzik magukat. Ez utóbb említett csirahordozók nemcsak másokat vészélyeztetnek, hanem önmagukat is, amennyiben ők is megbetegednének hasihagymázban. Hasihagymáz mégbetegedés esetében tehát a beteg hozzátartozói vagy azok között kell csirahordozók után kutatni, akikkel a beteg megbetegedése előtt sűrűn érintkezett. Ha ilyenek találtatnak, azokat orvosi megfigyelés alatt kell tartani. Hasihagymázban megbetegedés esetében a hatóság /ő- feladata a fertőzés forrásának a megállapítása. Az ehhez szükséges vizsgálatokat, az az a fertőzésre gyanús ivóvíz, ürülék stb. bakteriológiai vizsgálatot a vezetésem alatt álló minisztérium központi vizsgáló állomása (IX. Gyáli ut 7.) díjtalanul végzi, a megvizsgálandó anyagokat, tehát mindenkor ide kell küldeni. Végül felhívom Alispán (Polgármester) urat, intézkedjék az iránt, hogy a hatóságok minden hasihagy. máz megbetegedés esetén mind a fertőzés forrásának a kikutatása, mind a szükséges óvórendszabályok foganatosítása alkalmával a legnagyobb erélylyel és körültekintéssel járjanak el. Budapest, 1924. évi december hó 20-án. A miniszter helyett: aláírás olvashatatlan h. államtitkár. 239—925. szám. Valamennyi főszolgabíró és polgármester valamint Vármegyei tiszti főorvos urnák! (Kőnyomatos példányban is kiadatott.) A hatóságuk területén levő összes hatósági és magán orvosokkal az összes polgári és katonai kórházakkal való közlésre, illetve alkalmazkodásra kiadom. Szombathely, 1925. január hó 10. Dr. Horváth Kálmán s. k. alispán. Másolat: 1924. évi 176051. szám. Hirdetmény, az 1924 évben a kincstár számára termelt dohányok után fizetendő árpótlékról. A dohánytermelés jövedelmezőségének fokozása céljából elrendelem, hogy a kincstári dohánytermelőknek az általuk az 1924. évi termésből beszállított dohánynak 1924. évi rovémber havában kelt 143608 számú hirdetményben megállapított beváltási árak alapján kijáró pénzösszegnek húsz százaléka (20 %) árpótlék gyanánt kifizettessék azza! % «iozzáadással, hogy azon termelőknél, kik a dohánytermelést feleskertészekkel gyakorolják, a pótlék feleiéi ben a termelőket, felerészben a kertészeket illeti meg. Budapest, 1924. évi december havában. M. kir. pénzügyminisztérium. 12—1925 szám. Valamennyi főszolgabíró és Polgármester Urnák. (Kőnyomatos példányban is kiadatott.) Az 1924. évben a kincstár számára termelt és beszállított dohányok után fizetendő 20 % os árpótlékról szóló fenti hirdetményt tudomásvétel és közhirrététel céljából azzal a megjegyzéssel küldöm
