Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-27 / 13. szám
A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. 13. §. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legalább 6 tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlásának esetén az elnök szavazata dönt. Minden ülésről rendes jegyzőkönyv vezetendő. Nem egyhangú szavazás esetén a szavazásban részt- vettek a jegyzőkönyvben névszerint megjelölendők. 14. §. A törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek az 1896. évi XXVI. te. 45. §-ában felsorolt esetekben hozott határozatai ellen a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak minden más, ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen pedig a Belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. 15. §. Az alispán, mint a választmány elnöke képviseli a nyugdíjalapot és a választmányt hatóságok és magánosnk irányában. Összehívja a választmány üléseit és pedig a törvényhatóság megalakulása s a tiszt- ujitás után. Kitűzi a napirendre kerülő tárgyakat, miért is minden folyamodvány hozzá nyújtandó be. Felelősség terhe mellett utalványozza az alap kezeléséből netalán felmerülendő költségeket. Ő írja alá a hitelesített jegyzőkönyvet s minden a választmány nevében kiadott iratot. Akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. 16. §. A jegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírni. A számvevőséggel egyetértve összeállítja a nyugdíjalap minden mozzanatáról a törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlésén előterjesztendő évi jelentést. 17. §. A nyugdíjalap az 1902. évi III. te. 1. §-a értelmében a szombathelyi m. kir. állampénztárban külön alapként kezeltetik, annak terhére az alispán a 121000—1902. sz. rendelet alapján jogosítva van a megye területén az összes állampénztáraknál utalványozni. A számadást a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség készíti és az alispánhoz beterjeszti. 18. §. A nyugdijintézeti tagokat választó tiszti közgyűlésnek tagjait rendkívüli közgyűlésre csak azon esetben hívja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagságnak betöltése vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenkint meghívja, megjelölvén a tárgyakat, amelyek fölött határozni kell. A szavazás minden esetben titkos és csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozathozatalra legalább 20 tagnak jelenléte és azoknak általános szótöbbsége szükséges. A nyugdíjalap 10. részesének Írásban beadott kérelmére az alispán rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik. A nyugdijintézeti tagok közgyűlési jegyzőkönyvének hitelesítésére az elnökön kívül jelen volt 2, de nem választmányi tag küldetik ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. 12. §. IV. A nyugdíjazási illetőleg ellátási szabályok. 19. §. A tényleges szolgálat kötelékéből 1923. évi julius 1-e után megváló vármegyei tisztvifelők és egyéb alkalmazottak nyugdíjra csak abban az esetben tarthatnak igényt, ha beszámítható szolgálati idejük 9 évet és hat hónapot meghalad. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az alkalmazottakra, akik nem nyugdíjra, hanem nyugbérre igényjogosultak, akiknél az igény nyugbére csak akkor áll be, ha megszakítás nélkül egyhuzamban legalább 10 éven át voltak alkalmazva. 1. Ha elaggottság, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné vált; 2. ha hatósági szervezés következtében állása megszüntettetik; 3. ha általános tisztujitás alkalmával eddig elfoglalt hivatalos állásából kimarad; 4. ha a nyugdíjjogosult 60-ik életévét betöltötte; 5. ha a beszámitható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte. A rendszeresített álláson ideiglenes minőségben működő azt az alkalmazottat, aki ideiglenes alkalmazását közvetlenül megelőzőleg állami szolgálatot teljesített, beleértve a cs. és kir. hadseregnél és a m. kir. honvédségnél tényleges tiszti és tisztviselői, illetve a segéd- és kezelőszemélyzet, valamint az altisztek és szolgák állományában az igazolványos altiszti minőségben eltöltött időt is; vagy azt, aki az 1912. LXV. te. 2. és 3. §-ai szerint az államival egyenlőnek tekintendő szolgálatban végleges minőségben volt alkalmazva,
