Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-27 / 13. szám
75 — Ezen járulékok az illetők beszámítható javadalmazásából a kir. állampénztár által visszatartatnak és a nyugdijalap-pénztár javára bevételeztetnek. A nyugdijjárulékot a tényleges szolgálat köteléke alól való felmentésig kell fizetni. A negyvenedik, illetve a harmincötödik szolgálati év eltelte után nyugdijjárulékot, az a vármegyei alkalmazott is, aki a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét már betöltötte, fizetni tartozik. 6. §. Az 1887. évi január 1 -je előtt alkalmazott kőnyomdász, házfelügyelő (altisztek), fogházőrök, hivatal és tiszti szolgák azért, mert azok ezt megelőzőleg is nyugdíjalappal bírtak, melyre nézve, habár csekélyebb összeg erejéig, nyugdíjigényt szereztek, az 5. §-ban meghatározott járulékok fizetésétől véglegesen felmentetnek, azonban nyugdíjazásuk, valamint özvegyeik és árváik ellátása a jelen szabályok szerint történik. 7. §. A nyugdíjalapnak a 4. §. b), c), d), e), f) h) és j) pontjai alatt felsorolt jövedelmei az alaptőkéhez csatolandók, melynek csak a kamatai használhatók fel teljes mértékben az alap terheinek fedezésére. Az alapnak fel nem használt kamotjövedelmei, mint tőkésített kamat külön kezelendők és az alap kiadásainak fedezésére fordíthatók. A g) és i) alatti járulékok egész összegükben felhasználhatók ellátási célokra. A nyugdíjalapra esetleg teendő alapítványok felhasználására nézve elsősorban az illető alapitványozó vagy adományozó akarata lesz irányadó. Az esetben, ha az alap jövedelme nagyobbszámu ellátások folytán a kellő ellátási összegeket nem fedezhetné, úgy a vármegye közönsége a felmerült hiány fedezéséről saját hatáskörében gondoskodni köteles, miért is a fedezet esetleges elégtelenségeinek indokából az ellátási jogosultság érvényesítését megtagadni, vagy a már jogerősen megállapított ellátást leszállítani nem lehet. 8. §. A nyugdíjalap a vármegye tulajdonát képezi és ha annak szüksége bármely körülmény folytán megszűnnék, a szolgaszemélyzet korábbi nyugdíjalapjából ezen alapra átruházott 47766 K 42 f. a vármegye nemesi pénztárában kezelt francia sarcalapnak visszaadatik és a nyugdíjintézmény megszüntetése és a nyugdíjalapnak hovaforditása iránt a belügyminiszter jóváhagyása mellett a törvényhatósági bizottság határoz. A 19797—1911. sz. várm. szabályrendelettel alkotott várm. nyugdijpótló alap megszűnik, az annak javára eszközölt levonások ezennel beszüntetettnek s az alap vagyona a nyugdíjalap vagyonába olvad be. III. Nyugdíjalap kezelése. '9. §. , A tisztviselői nyugdíjalap vagyona felett a nyugdijválasztmány véleményének meghallgatása s a belügyminiszter felügyelete mellett a törvényhatósági bizottsági közgyűlés rendelkezik. 10. §. A nyugdíjalapot kezelő választmány: elnök, alelnök, jegyző, ügyész és 8 választott tagból áll, kik közül négyet a törvényhatósági közgyűlés, négyet pedig a nyugdijintézeti tagoknak az alispán által minden 6 évben a tisztujitás után összehívott rendes közgyűlése választ. A kezelő választmány elnöke az alispán, alelnöke a főjegyző, jegyzője egyik törvényhatósági jegyző, ügyésze a vármegyei tiszti főügyész. Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági közgyűlés, illetőleg a nyugdijintézeti tagoknak a fenti § értelmében összehívott rendkívüli közgyűlése választ. 11. §. A fentebbi szakaszban megnevezettekből álló tizenkét (12) tagú választmány feladatai: 1. Ellenőrzi azt, hogy az alap rendeltetésének és a jelen szabályrendeletnek megfelelőleg kezeltessék. Az alap vagyona csak magyar állampapírokban, az állam által kamataikra nézve biztosított s a kormány által biztosítékok vagy óvadékok gyanánt elfogadhatóknak kijelentett értékpapírokban, magyar földhitelintézeti záloglevelekben és takarékpénztári betétként helyezhető el. Magánosoknak kölcsön még ingatlan biztosítékok nyújtásának feltétele mellett sem adható. 2. Az ellátásért vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényeinek s általában minden az alapot érdeklő kérvények véleményes jelentés kíséretében elintézés végett az állandó választmány elé való terjesztése. 3. Előteijesztést tesz a törvényhatósági bizottság őszi közgyűlésének, hogy az alap vagyona, mely pénzintézeteknél, illetve mily értékpapírokban helyeztessék el, vagy egyébként miképen gyümölcsöztessék. 4. Véleményt nyilvánít a nyugdíj, vagy ellátási illetmények kiszolgáltatása körül felmerült panaszokra nézve. 5. A nyugdíjalap múlt évi állapotáról és pénztárának állásáról kimerítő jelentést terjeszt a törvény- hatósági bizottság tavaszi közgyűlése elé s ennek utján azt közhírré teszi. A nyugdíjalap jövő évi költség- vetését letárgyalva jelentéssel a törvényhatóság őszi közgyűlése elé terjeszti.
