Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-27 / 13. szám

— 74 —

2500-1924. sz.

Szabályrendelet

Vasvármegye tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak, valamint azok Özvegyeinek

és árváinak ellátásáról.

I. A nyugdíjalap célja és részesei.

• i. §■

Vasvármegye tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint azok özvegyei és árvái a jelen szabályrendeletben megállapitott módon és feltételek beállta esetén állandó ellátásra vagy egyszersmindenkorra adandó

végkielégítésre tarthatnak igényt.

Az ezzel kapcsolatban felmerülő kiadásokat a tisztviselői nyugdíjalap fedezi.

2. §•

A vármegyei nyugdíjintézetnek tagjai a vármegyének törvény és szabályrendeletek értelmében rendszeresített állandó jellegű állásokra megválasztott, vagy kinevezett és állandó évi fizetés melleit alkalmazott:

a) tisztviselők, beleértve az évi segélydij élvezetében álló közigazgatási gyakornokokat is, a kezelő és segédszemélyzet beleszámítva az értesítéssel ellátott dijnokokat is, továbbá az altiszti és szolgaszemélyzet;

b) a vármegyei közkórházi igazgató, osztályfőorvosok és segédorvosok, kórházi gondnokok, ellenőrök és irodakezelőtisztek;

c) a törvényhatósági utbiztosok és utkaparók;

d) a várm. laktanyafelügyelő, továbbá mindezek özvegyei és árvái.

3. §.

Ellátásra igényt nem tarthat az olyan alkalmazott:

1. Aki magyar állampolgárságát elvesztette;

2. Aki a törvényhatóság engedélye nélkül idegen hatalom szolgálatába lépett;

3. Aki állásáról írásbeli nyilatkozatban önként, vagy az elrendelt fegyelmi vizsgálat elkerülése végett a fegyelmi hatóság beleegyezésével nyugdíjigényének fenntartása nélkül lemondott. Lemondásnak tekintendő az is, ha csakis az általános tisztujitás alkalmával magát jelöltetni nem óhajtja;

4. aki állását önként elhagyva, arra felhívás ellenére a felhívásban megszabott határidő alatt nem tért vissza;

5. akit a biróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre, vagy viselt hivatalának vagy állásánek elvesztésére ítélt, illetőleg, akit a biróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, amelylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

6. aki jogerős fegyelmi határozat alapján a szolgálat kötelékéből elbocsájtatott;

7. aki olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék, akit azonban e cselekményért megszökés miatt, vagy bármely más okból bűnvádi vagy fegyelmi eljárás utján felelősségre vonni nem lehet.

II. A nyugdilalap létesítése.

4- §•

A nyugdíjalap vagyona és jövedelmi forrásai a következők:

a) a szabályrendelet 2. §-ában emlitett várm. nyugdijintézeti tagoknak a következő §-ban részletezett

hozzájárulásai;

b) a törvényhatósági alkalmazottakra kirovandó fegyelmi pénzbüntetések és rendbírságok;

c) széksértési bírságok;

d) esetleges alapítványok és adományok;

e) a megye közönsége által a megyei háztartásnál évenként elért megtakarításokból (a pénztári maradványból) megszavazott összeg. Az erre vonatkozó véghatározat csakis kormányhatósági jóváhagyás után hajtható végre;

f) az útalap hozzájárulása;

g) az 1883. évi XV. te., valamint az 1912. LIX. te. értelmében kivethető pótadók:

h) a záróradijakból szabályrendeietileg megállapitott összeg;

i) az alap saját kamtajövedelme;

j) a volt nyugdijpótló alap vagyonából származó pénzösszeg.

5. §.

A nyugdijintézet tagjai szolgálatba lépésüktől, illetve beszámítható javadalmazásuk folyóváiételétől fogva mindaddig, amig szolgálatban maradnak, illetőleg javadalmat húznak, beszámítható javadalmazásuk után a tisztviselők l*5°/o*ot, a dijnokok, altisztek és szolgák 1%-ot tartoznak nyugdíj járulék címén a nyugdíjalap javára befizetni.