Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)

1923-05-17 / 20. szám

135

46. §.

I. Az özvegyi nyugdíjra igényt nem tarthat:

1. az a nő, aki nem magyar állampolgár;

2. az a nő, akit a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre Ítélt, tfagy akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály vagy egybekötve;

3. az a nő, akinek férjéről a nyugalombahelyezés után kiderült, hogy még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék, és akinek férje ennélfogva nyugdiját fegyelmi határozat alapján elvesztette;

4. a végkielégitett és újabb vármegyei alkalmazást nem nyert vármegyei alkalmazottnak özvegye még akkor sem, ha a férjnek beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladta;

5. a nöalkalmazotínak özvegyen maradt férje.

II. A már folyósított özvegyi nyugdijat be kell szüntetni a következő esetekben:

1. ha az özvegy a magyar állampolgárságot elvesztette;

2. ha az özvegyet a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéli, vagy ha az özvegyet a bíróság oly büntetendő cselekmény miatt ítéli el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak, vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

3. ha az özvegyet a bíróság jogerős ítélettel szabadságvesztés büntetésre ítéli, a hivatalvesztés kimondása nélkül;

4. ha az özvegy a felsőbb hatósága előzetes engedélye nélkül állandóan a Magyar Szent Korona országainak határain kívül tartózkodik;

5. ha a férj halála után kiderül, hogy a férj még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék. Ily esetekben az özvegyi nyugdíj beszüntetését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki; ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani és az özvegyi nyugdijat nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta három évnél, vagy ha a férj halála óta hat hónapnál hosszabb idő telt már el;

6. ha a férj halálától számított három éven belül már a férj halálának időpontjában fenállott olyan körülmény derül ki, amelynek ismeretében az özvegyi nyugdij nem lett volna megállapiható. Ilyen esetekben az övegyi nyugdij beszüntetését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki;

7. ha az özvegy közmegbotránykoztatást okozó erkölcstelen életet él;

8. ha az özvegy újból férhez megy;

9. ha az özvegy meghal.

Jelen II. szakasz 2. 5. 6. 8. és 9. pontjaiban felsorolt esetekben az özvegyi nyugdijat véglegesen kell beszüntetni. Az 1., 4. és 7. pontok alatt említett esetekben az özvegyi nyugdij csak időlegesen szüntetendő be és az özvegyi nyugdijat újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt az özvegyi gyugdij beszüntettetek, a múltra nézve azonban az özvegyi nyugdijat utólag sem lehet folyósítani. A 3. pont alatt említett esetben az özvegyi nyugdijat csak a szabadság- vesztés büntetés tartamára kell beszüntetni.

Ha a vármegyei alkalmazott özvegye újból férjhez megy, nyugdij igényét fentarthatja.

A 8. pontot illetőleg a jelen szabályrendelet határozmányai alá tartozó vármegyei alkalmazotthoz nőül ment és második férje után is már nyugdíjra igényt szerzett olyan özvegy, akinek első férje után járó özvegyi nyugdija fentartatott, újabb özvegység esetén csak az egyik, még pedig magasabb özvegyi nyugdíjra tarthat igényt.

VI. Az árvák neveltetési járulékról.

47. §.

A 2. §. értelmében nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után a tényleges szolgálatban elhalt, nemkülönben a nyugdíjazott állapotban elhalt nvugdijintézeti tag minden egyes törvényes, valamint utólagos házasság által vagy királyi kegyelem utján törvényesített gyermekének az 50. §-ban meghatározott életkor eléréséig vagy korábban bekövetkezett ellátásáig nevelési járulékra van igénye, abban az esetben, ha a házasság, melyből a gyermek származott, a nyugdíjintézet: tag tényleges szolgálatának ideje alatt azt megelőzőleg köttetett, illetőleg, ha a törvényesités a nyugdíjjogosult alkalmazott tényleges szolgálatának ideje alatt vagy azt megelőzőleg történt.

Nevelési járulékot lehet engedélyezni a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban elhalt nyugdijintézeti tag törvényes, valamint utólagos házasság által vagy királyi kegyelem utján törvényesített gyermekének is, abban az esetben, ha az atyja életét, minden kétséget kizárólag szolgálat teljesítés közben, úgy a szolgálat teljesitéséből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény következtében vesztette el, de csak akkor, ha a halált okozó baleset vagy rendkívüli esemény és a halál napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el.