Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)
1923-05-17 / 20. szám
136 A nyugdíjjogosultnak olyan gyermeke, aki csak a nyugalomba helyezés után kötött házasság által, királyi kegyelem utján csak a nyugalomba helyezés után törvényesittetett, szintén tarthat igényt nevelési járulékra, de csak akkor, ha még a tényleges szolgálat alatt született. A nyugdijintézeti tagnak a bíróság által jogerősen felbontott vagy érvénytelennek nyilvánított házasságából származó gyermeke is bir nevelési járulékra igénnyel, tekintet nélkül arra, hogy édesanyjának van-e igénye özvegyi nyugdíjra, vagy sem. Nevelési járulékra igénye van a nyugdíjjogosult azon gyermekének is, aki házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított 10 hónapon belül születik. 48. §. A 38. §-ban felsorolt eseteken kívül nevelési járulékra igényt nem tarthat: a) az a gyermek, aki nem magyar állampolgár; b) az a gyermek, akit a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítélt, vagy akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; c.) a végkielégitett s újabb alkalmazást nem nyert tisztviselőnek vagy szolgának gyermeke még akkor sem, ha a végkielégitettnek beszámitható szolgálati ideje az őt évet meghaladta. A tisztviselő és szolga által őrökbe fogadott gyermeknek nincsen igénye nevelési járulékra; viszont az a körülmény, hogy a tisztviselőnek vagy szolgának gyermekét harmdik személy örökbe fogadta a nevelés járulékra való igényi nem szünteti meg. 49. §. A vármegye szolgálatában volt nyugdíjjogosult minden egyes gyermekének nevelési járuléka annak az összegnek egyötödében állapittatik meg, amely özvegyi nyugdíj címen a szabályrendelet 43. §-ának második bekezdése alapján az anyát megilleti, illetőleg ha az anya özvegyi nyugdijat nem élvezne, annak az összegnek egyötödében, mely az anyát ezen szabályrendeletben lefektetett előfeltételek fenforgása esetén özvegyi nyugdíj címén megilletné. Ha az özvegyi nyugdíj a 41. §. értelmében több nő között oszlik meg, a nevelési járulék megállapításánál az özvegyi nyugdíjnak a 43. §. második bekezdése alapján járó egész összegét kell alapul venni. Szülődén, vagy a szülőtlenekkel egyenlőnek tekintendő árvák fejenkint az előző pontban egy gyermeket megillető nevelési járuléknak kétszeres összegére tarthatnak igényt, ha azok száma kettőnél nem több; egyébként csakis az atyátlan gyermeket megillető neveltetési járulékra tarthatnak igényt. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek azokat az atyátlan árvákat kell tekinteni, akiknek anyja azon okot kivéve, hogy férje a jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be, özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdiját bármely okból elvesztette. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek kell tekinteni továbbá a nőalkalmazottak anyátlan árváit akkor, ha az árváknak édesatyja teljesen vagyontalan és keresetképtelen. Ha nevelési járulék élvezetében álló atyátlan árvák időközben szülőtlen vagy szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákká lesznek, nevelési járulékukat, az eddig élvezett nevelési járulék kétszeresére kell felemelni. Ha megszűnik azon ok, amely miatt az illető árvák szülőtlen árváknak voltak tekintendők, a nevelési járulékot ismét az egyszeres összegre kell leszállítani. 50. §. A nevelési járulék élvezete a tisztviselők, a segéd és kezelőszemélyzet tagjai, a dijnokok, a törvény- hatósági utbiztosok és laktanyafelügyelő gyermekeinél huszonnégy éves koruk betöltéséig, vagy korábban bekövetkezett ellátásukig, az altisztek, szolgák és utkaparók gyermekeinél 16 éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig tart. Az altisztek, szolgák és utkaparók olyan gyermeke részére, aki tanulmányait kiváló eredménnyel, még tizenhatodik életévének betöltése után is folytatja, a törvényhatósági bizottság a nevelési járulékot a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek huszonnégy éves életkorának betöltéséig meghagyhatja, illetőleg újból folyósíthatja, sőt az említett esetben nevelési járulékot engedélyezhet olyan gyermek részére, aki tizenhatodik életévét az igényjogosult szülő halálakor már betöltötte volt. Azt, hogy a fenti határozmány alapján minő tanulmányok folytatása esetén lehet a nevelési járulékot meghagyni, újból folyósítani, vagy engedélyezni, a törvényhatósági bizottság esetről-esetre állapítja meg. Ezen szakasz második bekezdésében említett esetben a nevelési járulékot nem havi előzetes, hanem a tanulmányoknak kiváló eredménnyel való folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása után negyedévi, félévi vagy egész évi utólagos részletekben kell kifizetni.
