Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-02 / 22. szám
— 192 II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat: Útmutatás a varjak és szarkák foszfor- szöppel való irtása tárgyában. A mérgezés fő ideje április hava, az előkészületekhez mégis már februárban hozzá kell látnunk. A Belügyminiszter 16086—1920. sz. rendeletére hivatkozva kérjük mérgezési engedélyt városokban a polgármesterhez, egyebütt a szolgabiró- ság utján az alispánhoz c|mezve, március 2 5-től kez- dődőleg hat hétre. A zért ily kora| kelettel, mertf a szarkák a párokra válás előtt március .végén már népes gyülekezetekben találhatók egyes különösen kedvelt helyeken, réteken, kis n:ni| izekben, egy-egy magános álló nagy fán s igy aránylag kis területen is tömegesen irthatok. Igaz, hogy ezek közt még sok olyan is lehet, amely nemi a mi területünkön, hanem valahol a szomszédban fészkelt volna, de hiszen nem csupán magunkról, hanem, országos érdekekről van szó. A lehetőleg több száz tojáshéj gyűjtéséhez is hozzá kell fögr- nunk, végig" járva jó barátaink, esetleg cukrászok és vendéglősök konyháit, mindenütt megismételve a kéé rést, hogy a héjakat ne ősi szakácsnéi módon egy(- tnásba dugva, hanem egyenkint szárítsák, mert különben végleg összeragadnak. A tojások ’ öltésére bármilyen húsféle alkalmas (káros vadhúsa, marhatüdő) stb. csak jól meglegyen darálva, hogy a méreg egyenletesen legyen benne elosztható. A foszforszörpöt zárt palackban, vízben hevítjük kb. 70 fokra s addig rá1- zogatjuk, amig üledéke, a tulajdonképeni ható része, teljesen fel nem oldódott (a tetején úszó hig rétfcg u. il. csak szigetelő anyag). A keverést már a szabadi ég alatt v.agy legalább is szellős fajtában végezzük, mert a foszfornak gőze is mérges. A husvagdalék minden fél kilójára három, legefljebb 6 kávéskanálnyi foszforszörpöt ívévé s azt lapos fadarabbal alaposan elkeverve minden tojáshéjba két kávéskanálnyi húst teszünk, jól lenyomva, hogy erősen megtapadjon. Ezt a kis husadagot egészen elfogyasztja a szarka is, nem hagy tehát maradékot, amely más állatra is veszélyes lehetne. A — mondjuk 50 tojáshéjat hegyével lefelé vagy gyümölcskosárba rakjuk és papírral leszorítjuk. Most már csak egy kis nyaláb szénát és a műfészek megjelöléséhez szükséges mintegy méternyi hosszú nádszálakat vagy vesszőket kell beszereznünk. A többi már szinte sportszerű szórakozásszámba mehetne, ha le tudnók küzdeni az alattomos méreggel szemben jelentkező ellenszenvünket. Fasorok mentén, remiszek szélén a tavaszi vetés sűrűbb helyein, vagy az őszi vetés ritkább foltjain a gyülekezési helyül szolgáló magános fák környékén a réteken, a fáktól 20—25 lépésnyire férfiökölnyi gödröcskét vájunk, félmaroknyira szénát, vagy a közelben szedett száraz perjét körbecsavarva a gödörbe szorítjuk, azt ököllel leütjük s minden ilyen műfészekbe 2—2, vagy legfeljebb 3—3 tojást teszünk hegyével lefelé. (Egyetlen tojáshéj könnyebben elkerülheti a madár figyelmét, mert kibúvóban levő gombához hasonlít, kivált ha nem tiszta fehér, hanem Sárgás szinü. A szénából viszont csak annyit veszünk, hogy a tojás ki ne emelkedjék a gödörből, tehát a szél fel ne bonthassa.) Végül még minden fészek mellé pontosan 10 lépésnyire leszúrunk egy jelző vesszőt, vagy nádszálat 45 fokban a fészek felé döntve. Ennélkül u. i. gyakran nagyon nehéz a közben kifosztott fészket megtalálni, amennyiben a szarka csak igen ritkán eszi ki a tojást ott helyben, rendesen elszáll vele valamilyen rejtett helyre. A fészekrakást alkonyaikor végezzük, a mikorra a varjúféle már elült. Másnap délelőtt már revideálhatjuk is, mert a fészkek kifosztása túlnyomórészt már a hajnali szürkületben történik. 8574—1921. szám. Valamennyi Főszolgabíró és Polgármester urnák. M. kir. földmivelésügyi miniszter urnák 14329— 1921. II. B. sz. rendeletével kiadott fenti útmutatást azzal adom ki, hogy azt a községi elöljáróságokkal és vadászati jog bérlőkkel minél szélesebb körben mielőbb közölje. Szombathely, 1921. május 9. Dr. Horváth sk., főjegyző, alispán h. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. Földmivelésügyi minisztérium. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1921. évi május 14 én kelt 44138. sz. rendelete a m. kir. minisztérium 3470—M. E. sz. rendelete végrehajtására. 44138—III. 4. 1921. sz. \ A m. kir. minisztériumnak az üszőborjuk, három évesnél fiatalabb üszők és a három évesnél fiatalabb tehenek vasúton való szállításának és levágásának tilalmáról folyó évi május 6-án kelt 3470. M. E. számú rendelete alapján az 1914. évi október 12-én kiadott 103550. sz. itteni rendelet (lásd 1326. sz. állategész- ségügyi értesítőt) hatályon kívül helyezésével további intézkedésig felhatalmazom Cimet, hogy azoknak, akik gazdasági célra és nem levágásra akarnak üszőborjut, három évesnél fiatalabb üszőt és három évesnél fiatabb tehenet vasúton szállítani, azon m. kir. gazdasági felügyelő meghallgatásával, akinek működése területén a folyamodó gazdasága (telepe, istállója) van, esetenkin felmentést adjon a szállítási tilalom alól. A felmentést a folyamodóval, a m. kir. gazdasági felügyelővel, a marharakodó állomásra kirendelt állatorvos szakértővel és marhalevél kezelővel kell közölni. Utasítom’ a marharakodó állomásokra kirendelt állatorvos-szakértőket, hogy üszőborjunak, három évesnél fiatalabb üszőnek és három évesnél fiatalabb tehénnek vasúton való szállítását csak azoknak engedjék meg, akik megfelelően igazolni tudják azt, hogy a szállítási tilalom alól az illetékes hatóságtól felmentést kaptak. Ilyen esetben a szállításra kerülő állatok minden egyes marhalevelének hátlapján jelezzék a vasúton való szállításra szóló engedélyt. Egyúttal utasítom a járási (városi) m. kir. állatorvosokat, hogy a vágóhidakon a legszigorúbban ellenőrizzék a fenti rendeletben foglalt levágási tilalom megtartását úgy, hogy kényszervágástól eltekintve üszőborju, három évesnél fiatalabb üsző
