Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1919. január-december (17. évfolyam, 1-34. szám), A Vasvármegyei Forradalmi Kormányzótanács Hivatalos Közlönye, 1919. április-július (1-18. szám)
1919-11-06 / 27. szám
186 mezési miniszter az Országos Sertésforgalmi Irodát szükség esetében egyéb tennivalók elvégzésével is megbízhatják, amennyiben pedig az Iroda további fenntartása nem mutatkozik szükségesnek, annak felszámolását is elrendelhetik. — 4. §. A közélelmezési miniszter, illetőleg az Országos Sertésforgalmi Iroda rendelkezése alatt álló, valamint általában a hatósági utón közfogyasztásra felhasznált (kiosztott) sertések és sfrtéstermények forgalomba hozatalának módozatait és feltételeit, a kiosztott fejadagokat, is beleértve, a közélelmezési miniszter szabályozhatja. 5. §. Sertéseknek közszükségleti célokra való hizlalása iránt kötött szerződés alapján a hizlalást vállaló fél az Országos Sertésforgalmi Irodával szemben amiatt, hogy az Iroda a hizlalásra beállított sertéseket és a hizlalási takarmányt egészben vagy részben a szerződő féltől még a hizlalás befejezése előtt átvette, vagy más hizlalóhoz átutalta, kár vagy elmaradt haszon címén, vagy más cimen követelést rendes bírói utón nem érvényesíthet, ha az Országos Sertésforgalmi Iroda az átvételnél illetőleg az átadásnál felettes hatóságának utasítására járt el. Hasonlóképen nem érvényesíthető az Országos Sertésforgalmi Irodával szemben rendes birói utón követelés amiatt, hogy a hizlalási szerződés kikötései ellenére a szükséges hizlalási takarmány le nem szállíttatott vagy a szerződésileg lekötött sertések át nem vétettek, ha a hizlalási takarmány leszállítását készlethiány vagy forgalmi zavarok, a sertések átvételét pedig előre nem látott akadályok tették lehetetlenné. A 4782—1917. M. E. számú rendelettel létesített Országos Sertésforgalmi Tanács a hizlalást vállalt fél részére az Országos Sertésforgalmi Iroda terhére kártalanítást állapíthat meg, ha a fél az előbbi bekezdésekben említett esetekben saját hibáján kivül olyan kárt szenvedett, amelyet a félre hárítani a méltányossággal nyilvánvalóan ellenkeznék. Az Országos Sertésforgalmi Tanács ezekben az ügyekben az intézkedő hatósági szerveknek, az Országos Sertésforgalmi Irodának és a panaszos (kérelmező) feleknek meghallgatásával jár el és határozata ellen semminemű jogorvoslatnak helye nincsen. 6. §, Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, október 3-án. Friedrich István s. k. miniszterelnök. Magyar Földmivelésügyi Miniszter 23601 /VII. sz. 1919. Vasvármegye alispánjának Szombathely. Megfelelő közzététel és az állategészségügyi hatóságok utasítása végett kiadom azzal a megjegyzéssel, hogy a benti rendeletem csak a Budapesti Közlönyben jelent meg, az Állategészségügyi Értesítőben pedig nem, mint hogy ezen Értesítő további intézkedésig nem fog megjelenni. Ennélfogva felhívom alispán urat, hogy erről a marharakodó állomásokhoz szakértőül kirendelt állatorvosokat is értesittesse a törvény- hatósági állatorvos utján. Budapest, 1919. okt. 3. Olvashatatlan aláírás. 20571—1919. szám. Valamennyi járási főszolgabíró, r. t. városi polgármester és rendőrkapitány urnák. (Kőnyomatos példányban is kiadatott.) Közhirrététel és az állatorvosok megfelelő utasítása céljából kiadom. Szombathely, 1919. okt. 17. Herbst Géza s. k., alispán. Abschrift. Verordung Z. 5060/1919. M. E. der ung. Regierung über die Freigabe der Schweinemästung und des inländischen Verkehres derselben. — §. 1. Die auf Grund der für den Kriegsfall lautenden Ausnahmsverfügungen geschaffenen gesetzlichen Bestimmungen bisher ergangenen Verordnungen behufs Regelung der Schweinemästung und des Inlandverkehres der Schweine sowie Schweineprodukte verlieren für die Zukunft, insoferne vorliegende Verordung nicht anders verfügt, ihre Gültigkeit. Somit kann in Hinkunft jedermann, sowohl für seine eigenen Zwecke als auch für jemand anderen unter der in folgendem Absätze erwähnten Beschränkung Schweine frei mästen, weiters magere und gemästele Schweine sowie Produkte von Schweinen jeder Art bei Einhaltung der vorgeschriebenen veterinärpolizeilichen Vorschriften auf jedwede Art unbehindert innerhalb des nicht unter der Verwaltung einer fremden Besatzungsmacht stehenden inländischen Gebietes von wo immer nach welchem Bestimmungsorte immer treiben oder versenden. Jener Mästende, der auch über Maisfechsung verfügt, darf zum Zwecke der Mästung pro Mastschwein höchstens zwei
