Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (16. évfolyam, 1-49. szám)
1918-02-14 / 7. szám
— 88 — vosokra nézve az illető vármegyei (városi) szabályrendelet értelmében számítandók fel; a közalkalmazásban nem álló (magán) orvosok által felszámított költségek pedig a magánorvosi dijak legkisebb mértékének pörös esetekben való megállapítása tárgyában 1900. évi 135000 P. M. szám alatt kiadott körrendeletben felsorolt díjtételek IV. fokozatát meg nem haladhatják. Budapest, 1918. január 15. (Olvashatlan aláírás.) 1742—918. szám. Tárgy: A rokkant és ideiglenes legénység állománybeli katonáknak háziápolásból eredő gyógy költségei. Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester urnák! (Kőnyomatos példányban is kiadatott.) A m. k. Belügyminiszter ur 141301—17. X. b. B. M. sz. kőrendeletét legszélesebb körben való közhirrététel és az összes ‘közhatósági alkalmazásban álló és magánorvosokkal miheztartás céljából való közlés végett kiadom. Szombathely, 1918. február 3. Herbst Géza s. k. alispán. Másolat. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 128500-VI. 1. 1917. szám. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 128500 számú rendelete az elhasznált kévekötő aratógépzsineg (aratógépfonál) újra felfonása tárgyában. Valamennyi vármegye alispánjának, az önálló törvényhatóságu városok polgármestereinek és a székesfőváros tanácsának. Az 1814/1917. M. E. számú rendelet 5. szakaszában és 4776/1917. M. E. sz. rendelet 1. szakaszában intézkedés történt aziránt, hogy az aratásnál elhasznált kévekötő aratógépzsinegek a kenderrel való takarékoskodás érdekében közcélú felhasználás végett (1917. évi február hó 28-ig) megőriztessenek, hogy kellő időben igénybe vehetők legyenek. A szóbanlevő elhasznált aratógépzsinegek (zsinegdarabok) elsősor- | ban az 1918. évi aratáshoz szükséges aratógépzsineggé fognak újra felfonatni, a fonógyárak üzemképességén felüli esetleges kisebb, későn érkező mennyiség pedig egyéb mezőgazdasági vagy hadi célokat szolgáló ipari cikkek előállítására fog felhasználtatni. Az elhasznált kévekötő aratógépzsinegek uj aratógépzsineggé való felfonását a következő cégek az alább megjelölt feltételek alatt vállalják el: 1. A szegedi kenderfonógyár r. t. Szegeden a beküldött elhasznált kender kévekötőzsineg ellenében a beküldőnek 60°/0, az elhasznált manilla kévekötőzsineg mennyiség ellenében 65% uj kévekötőaratógép- zsineget szolgáltat vissza kilogrammonként Szegeden kenderanyagból 4 K 50, manillából 4 K 30 fillér áron. A Massey-Harris-cég Budapesten (V., Klotild-utca 22. Nyugati pályaudvar.) a beküldött elhasznált kévekötőaratógépzsinegek ellenében a beküldőnek kenderzsineg után 55%, manilla zsineg után 60%, uj kender, vagy manilla kévekötőfonalat szolgáltat vissza kilogrammonként Budapesten kenderanyagból 4-50 K-át, manillából 430 korona ártszámítva. A Fiedler János fonógyár cég Komáromban a beküldött elhasznált kender kévekötőzsinegek után 50°/o uj kender kévekötőzsineget szolgáltat vissza kilogrammonként Komáromban 4 K 50 f. áron. Deutsch Testvérek bielitzi cég Budapesten (nyugati pályaudvar) a beküldött elhasznált kender kévekötőzsinegek után 50% uj kender kévekötőzsineget szolgáltat vissza Budapesten kilogrammonként 4 K 25 fillér áron. Sem a Fiedler, sem a Deutsch-cég manilla zsineget nem vállal fonásra. Elhasznált manilla zsineg tehát eeirk a Szegedi Kenderfonógyárhoz Szegedre, vagy a Massey-Haris céghez Budapestre küldhető. A szállítási költségek melyek az elhasznált kévekötőzsineg daraboknak a fent megjelölt helyekre való beküldése folytán merülnek fel, valamint azok a szállítási költségek, melyek a feldolgozott uj zsinegeknek a gyűjtőhelyekről a megrendelő helyére való továbbításból származnak a feldolgozandó aratógépzsineg beküldőjét terhelik. — f Az összes elhasznált kévekötőzsineg mennyiségek és pedig úgy azok, amelyek az 1814—1917. M. E. sz. rendelet megjelenése előtt szabadon vásárolt zsinegekből származnak, valamint azok, amelyek ezen rendelet megjelenése után a földmivelésügyi miniszter által kiutalt kévekötőzsi-
