Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)
1914-04-09 / 15. szám
— 133 — bevételnek 10%-át abban az esetben, ha arra az erdőgazdasággal járó s első sorban fedezendő folyó évi kiadások fedezése után a lehetőség meg van ; b) a soronkivül kihasználásra engedélyezett faállomány értékesítéséből származó pénzbevételt abban az esetben, ha a soronkivüli kihasználás az erdőkezelési stb. kiadások fedezésére szolgáló alaplétesitésére engedélyeztetett, egészben, amennyiben pedig a soronkivüli bevételnek °/0-át abban az esetben, ha a soronkivüli bevétel az engedélyező rendeletben megjelölt célra teljes összegében nem szükséges s a feleslegből a 10°/0 kikerül, gyümölcsözöleg elhelyezni. Az ekként képzett alap, mint a község erdő- gazdasági alapja, mindaddig rendszereszen gyarapitandó, mig az alap tőkéjének évi kamatai a föntebb említett rendes évi kiadásokat nem fedezik. Ennek bekövetkeztéig az évi kamatok az alaptőkéjének gyarapítására forditandók s még az emlitett rendes évi kiadások fedezésére is csak kivételesen és törvényhatósági enge- délylyel használhatók fel. Amennyiben a község háztartási érdekei megengedik, a község képviselőtestülete az erdő jövedelem feleslegéből erdőgazdasági alapjának gyarapítására a fentebb megjelölt 10°/0- nál nagyobb összeget is megszavazhat. Az erdőgazdasági alap tőkéje rendkívüli szükség esetén is csak törvényhatósági engedéllyel csonkítható meg; s ily esetben az illető község köteles erdőgazdaaági alapját újból a törvényhatóság által az engedélylyel egyidejűleg megállapítandó határidőn belül kellő mértékig felgyarapitani. 36. A 34. pontban foglalt általános szabály alól kivételt csak a következők képeznek: a) a község mint testület által saját céljaira és esetleges kötelezettségeinek fedezésére szükségelt haszonvételek nevezetesen : a tervbe vett községi építkezésekre szükséges faanyagok, a községi hivatalos helyiségek fűtéséhez szükséges tűzifa, az érvényben levő kötelezettségeknél fogva a község által más helyiségekhez ingyen szolgáltatandó tűzifa, a községi tisztviselők részére természetben szolgáltatandó azon illetmények, amelyek az erdőből fedezendök és végre a községi tenyészállatok eltartásához szükséges legelő, kaszáló és makkoltatás ; b) a teljesen vagyontalan községi lakosok saját szükségleteire szolgáló galy és hulladékfa; c) a felettes vágyó nfelügyeleti hatóság engedélye alapján egyes községi lakosoknak, iskoláknak, egyházaknak stb. ingyen adható faanyagok. 37. Az értékesítés alól kivonandó, valamint értékesítendő erdei haszonvételek megál- pitása. Mindezeknek minőségét és mennyiségét tapasztalati adatok, illetőleg a 36. §. c) pontjában jelzett haszonvételekre nézve okmányok alapján a kezelő m. kir. járási erdőgondnokság véleményének meghallgatásával évröl-évre a községi képviselőtestület állapítja meg. Ennek megtörténte után az 58. §-ban jelzett erdőgazdasági előirányzat alapján ugyanannak a községi képviselőtestület határoz a felett is, hegy az előirt erdei haszonvételekből mennyi és mily módon értékesíttessék. 38. A községi erdőkből hasznosítandó haszonvételek értékesítésének a következő értékesítési módozatok alkalmazhatók; a) a faanyagokra, fanem és választék szerint megállapított tőáron (kész faanyagoknál egységáron) való eladás (bárczázás) vagy árverés (törzsenként, megjelezésként, vágásonként vagy rakatonkint), b) a legeltetés és makkoltatásra nézve darabszám szerint megállapított legeltetési dij vagy évi átalányösszeg ellenében bárczázás, a vagy bérbeadás árverésen, c) a fükaszálásra vagy sarlózásra nézve árverés eladásra, vagy részbeadásra és ott, a hol a fü kivágása csak erdőápolási szempontból történik, ez csak teljesen megbízható egyéneknek engedhető meg, eladás vagy részbeadás szabad kézből, d) kő, kavics, vagy földbányászatra bérbeadás, árverés utján vagy bárczázás bizonyos meghatározott egységár, avagy évi átalány ellenében, e) erdei gyümölcsökre nézve meghatározott egységár vagy évi átalány ellenében való bárczázás és árverés bérbeadásra vagy részbeadásra, í) egyéb erdei haszonvételekre, árverés bérbeadására végy (amennyiben azt törvények vagy rendeletek nem tiltják) részbeadásra, g) a vadászati és halászati jogra nézve árverés bérbeadásra. Árverési módozatok. Az árverés történhetik az a) c) pontok alatt jelzett haszonvételekre: 1. csak a községi lakosság részvétele mellett, 2. a szomszéd községek bevonásával, 3 egészen nyilvánosan, az f) pont alatt jelzett haszonvételekre és a g) pont alatt emlitett jogokra pedig csak nyilvánosan.
