Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)
1914-04-09 / 15. szám
— 134 A felett, hogy az értékesítendő erdei haszonvételek értékesítésénél az itt megállapított módozatok melyike alkalmaztassák, ezen pont rendelkezéseinek korlátain belül a községi lakosság házi szükségleteinek figyelembe vételével és a kezelő m. kir. járási erdőgondnok- nokság véleményének meghallgatásával a községi képviselőtestület határoz. A községi képviselőtestületnek ezen joga azonban csak az üzemterv rendelkezéseitől el nem térő azon rendes egy évi haszonvételekre terjed ki, amelyek a 2000 korona becsértéket el nem érik. A 2000 koronánál nagyobb becsértékü rendes évi haszonvételek nyilvános árverésen értékesítendők, ettől eltérésnek a 48. pontban megjelölt esetet kivéve csupán a vagyonfelügyeleti hatóságnak a közigazgatási erdészeti bizottság meghallgatásával hozott előzetes engedélye alapján van helye. Az árverési hirdetmény a közzététellel egyidejűleg előzetesen, az értékesítés összes iratai pedig az értékesítés megtörténte s az eredmény elfogadása után azonnal a vármegye alispánjának bemutatandók, illetőleg bejelen- tendők. Ha az értékesítés eredménye felebbezés- sel nem támadtatott meg s a vármegye alispánja az értékesítési eljárás szabályszerűsége ellen az értékesítés eredményének bejelentésétől számított 15 napon belül nem tett kifogást az értékesítés jogerős, ellenkező esetben a vagyonfelügyeleti hatóság döntéséig az értékesítés eredményének érvényesitése függőben tartandó. Ha az eladásra bocsátott faállomány nem egy nagy tömegben, hanem az értékesítés előre megállapított feltételeihez képest szálankint vagy kisebb csoportokban kerül árverés alá, az ilyen eladásoknál a fentebbi általános szabályoktól eltérésnek van helye annyiban, hogy ha az árverés szabályszerűsége ellen az árverés alkalmával az árverés vezetőjénél panaszt senki nem tesz, az értékesítés a már eladott egyes fákra, vagy facsoportokra nézve azonnal jogerőssé válik és a faállomány a vételár teljes összegének lefizetése után azonnal átszáll a vevő tulajdonába. Ellenben a panasszal megtámadott részleteladások érvényessége a panasznak szabályszerű elintézéséig függőben tartandók. Az értékesítés eredménye tekintet nélkül az árra, a vevővel kötött szerződés vagy (a 46. pont harmadik bekezdésében említett esetben) az árverési jegyzőkönyv másolata kapcsán az értékesítés jogerőre emelkedése után a községi elöljáróság által azonnal közlendő a m. kir. járási erdőgondnoksággal. 39. Üzemtervtől eltérü haszonvételek értékesítése. Az üzemterv rendelkezéseitől eltérő haszonvételek, mint olyanok a melyeket csak külön engedély alapján lehet foganatosítani, az erdőrendészeti és vagyonfelügyeleti hatóságoknak esetről esetre kiadandó rendelkezései szerint értékesítendők. Jelen szabályrendeletnek az árverési hirdetménynek szerkesztésénél és közzétételénél, az árverési és szerződési feltételek megállapításánál valamint azjárverés megtartásánál követendő eljárásra vonatkozó rendelkezései azonban az üzemtervtől eltérő haszonvételek értékesítésénél is pontosan betartandók, azzal a hozzáadással, hogy amennyiben a rendkivüli használatot engedélyező hatóság a szerződésnek a vagyonfelügyeleti hatóság által leendő jóváhagyását kikötötte, a megkötött szerződés csak hatósági jóváhagyás után válik jogerőssé. 40. Árverések kihirdetése. 2000 koronánál nagyobb becsértéket képviselő erdei haszonvételek értékesítésére vonatkozó hirdetmények a helyi lapokban, valamint az Erdészeti lapokban és Fakereskedök lapjában is közhírré teendők és e tekintetben a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minister urnák 1899, évi 31140 sz. rendeletében előirt eljárás betartandó. A 38. pont 1. 2. alpontjában jelzett kor látóit nyilvánosságú árverések úgy az árverést hirde'ö községben min az árverésbe bevonni szándékolt szomszédos községek területén szokásos módon teendők közhírré. 41. Az árverési hirdetmények szerkesztése. Az árverési hirdetmények a kezelő m. kir. járási erdőgondnokság meghallgatásával állapittatik meg. Minden árverési hirdetménynek tartalmaznia kell azonban : a) az értékesítés tárgyát képező haszonvételek megjelölését minőség hely és mennyiség szerint.; b) az árverés helyének és idejének megjelölését. c) az árverés módjának megjelölését; és d) azt, hogy a diszletes árverési feltételek mikor és hol tekinthetők meg. A nyilvános árverésekre vonatkozó hirdetményekbe ezeken kívül fel kill venni: e. ) a kikiáltási árat vagy részbeadásnál a községeknek adandó termény hányadrészét, f. ) az írásbeli ajánlatok benyújtási határdejét, g. ) az írásbeli ajánlatok kellékeit;