Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)

1914-04-09 / 15. szám

— 134 A felett, hogy az értékesítendő erdei ha­szonvételek értékesítésénél az itt megállapított módozatok melyike alkalmaztassák, ezen pont rendelkezéseinek korlátain belül a községi la­kosság házi szükségleteinek figyelembe véte­lével és a kezelő m. kir. járási erdőgondnok- nokság véleményének meghallgatásával a köz­ségi képviselőtestület határoz. A községi képviselőtestületnek ezen joga azonban csak az üzemterv rendelkezéseitől el nem térő azon rendes egy évi haszonvételekre terjed ki, amelyek a 2000 korona becsértéket el nem érik. A 2000 koronánál nagyobb becsértékü ren­des évi haszonvételek nyilvános árverésen érté­kesítendők, ettől eltérésnek a 48. pontban meg­jelölt esetet kivéve csupán a vagyonfelügyeleti hatóságnak a közigazgatási erdészeti bizottság meghallgatásával hozott előzetes engedélye alapján van helye. Az árverési hirdetmény a közzététellel egyidejűleg előzetesen, az értékesítés összes iratai pedig az értékesítés megtörténte s az eredmény elfogadása után azonnal a vármegye alispánjának bemutatandók, illetőleg bejelen- tendők. Ha az értékesítés eredménye felebbezés- sel nem támadtatott meg s a vármegye alis­pánja az értékesítési eljárás szabályszerűsége ellen az értékesítés eredményének bejelentésé­től számított 15 napon belül nem tett kifogást az értékesítés jogerős, ellenkező esetben a va­gyonfelügyeleti hatóság döntéséig az értékesí­tés eredményének érvényesitése függőben tar­tandó. Ha az eladásra bocsátott faállomány nem egy nagy tömegben, hanem az értékesítés előre megállapított feltételeihez képest szálankint vagy kisebb csoportokban kerül árverés alá, az ilyen eladásoknál a fentebbi általános szabályoktól eltérésnek van helye annyiban, hogy ha az ár­verés szabályszerűsége ellen az árverés alkal­mával az árverés vezetőjénél panaszt senki nem tesz, az értékesítés a már eladott egyes fákra, vagy facsoportokra nézve azonnal jogerőssé válik és a faállomány a vételár teljes össze­gének lefizetése után azonnal átszáll a vevő tulajdonába. Ellenben a panasszal megtáma­dott részleteladások érvényessége a panasznak szabályszerű elintézéséig függőben tartandók. Az értékesítés eredménye tekintet nél­kül az árra, a vevővel kötött szerződés vagy (a 46. pont harmadik bekezdésében említett esetben) az árverési jegyzőkönyv másolata kapcsán az értékesítés jogerőre emelkedése után a községi elöljáróság által azonnal köz­lendő a m. kir. járási erdőgondnoksággal. 39. Üzemtervtől eltérü haszonvételek ér­tékesítése. Az üzemterv rendelkezéseitől eltérő ha­szonvételek, mint olyanok a melyeket csak kü­lön engedély alapján lehet foganatosítani, az erdőrendészeti és vagyonfelügyeleti hatóságok­nak esetről esetre kiadandó rendelkezései sze­rint értékesítendők. Jelen szabályrendeletnek az árverési hir­detménynek szerkesztésénél és közzétételénél, az árverési és szerződési feltételek megállapí­tásánál valamint azjárverés megtartásánál köve­tendő eljárásra vonatkozó rendelkezései azon­ban az üzemtervtől eltérő haszonvételek érté­kesítésénél is pontosan betartandók, azzal a hozzáadással, hogy amennyiben a rendkivüli használatot engedélyező hatóság a szerződés­nek a vagyonfelügyeleti hatóság által leendő jóváhagyását kikötötte, a megkötött szerződés csak hatósági jóváhagyás után válik jogerőssé. 40. Árverések kihirdetése. 2000 koronánál nagyobb becsértéket kép­viselő erdei haszonvételek értékesítésére vonat­kozó hirdetmények a helyi lapokban, valamint az Erdészeti lapokban és Fakereskedök lapjá­ban is közhírré teendők és e tekintetben a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minis­ter urnák 1899, évi 31140 sz. rendeletében előirt eljárás betartandó. A 38. pont 1. 2. alpontjában jelzett kor látóit nyilvánosságú árverések úgy az árverést hirde'ö községben min az árverésbe bevonni szándékolt szomszédos községek területén szo­kásos módon teendők közhírré. 41. Az árverési hirdetmények szerkesztése. Az árverési hirdetmények a kezelő m. kir. járási erdőgondnokság meghallgatásával állapittatik meg. Minden árverési hirdetménynek tartalmaznia kell azonban : a) az értékesítés tárgyát képező haszon­vételek megjelölését minőség hely és mennyiség szerint.; b) az árverés helyének és idejének meg­jelölését. c) az árverés módjának megjelölését; és d) azt, hogy a diszletes árverési feltételek mikor és hol tekinthetők meg. A nyilvános árverésekre vonatkozó hirdet­ményekbe ezeken kívül fel kill venni: e. ) a kikiáltási árat vagy részbeadásnál a községeknek adandó termény hányadrészét, f. ) az írásbeli ajánlatok benyújtási határdejét, g. ) az írásbeli ajánlatok kellékeit;

Next

/
Oldalképek
Tartalom