Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-24 / 30. szám
— 309 — évi 6000 'koronánál több, de nem több, mint évi 6600 korona, akkor az özvegyi nyugdíj évi £600 korona, évi 6600 koronánál több, de nem több, mint évr 7200 korona, akkor az özvegyi nyugdíj évi 2800 korona, évi 7200 koronánál több, de nem több, mint évr '8000 korona, akkor az özvegyi nyugdíj évi 3000 korona, évi 8000 'koronánál több, de nem több, mint évi 8800 korona, akkor az özvegyi nyugdíj évi 3200 korona, évi 8800 koronánál több, de nem több, mint évi 0600 korona, akkor az özvegyi nyugdíj évi 3400 korona, évi 0600 koronánál több, de nem több, mint évi 10400 korona, akkor az özvegyi nyugdíj évi 3600 korona, évi 10400 koronánál több, de nem több, mint évi 12000 korona, akkor az özvegyi nyugdíj évi 4200 korona. A törvényhaiiófági utkaparó özvegyének nyugdija, ha a férje által kiérdemelt nyugdíj fele évi 150 koronát ki nem tenne, legkevesebb 150 koronában állapítandó meg. 42. §. Özvegyi nyugdijat lehet engedélyezni a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő 'betöltése előtt a tényleges szolgálatban elhalt nyug- dijjintézeti tag özvegye részére is abban az esetben, ha a férj életét minded kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése közben vagy a szolgáját teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény következtében vesztette él és ha a 39. §-ban megkívánt feltételek meg vannak. Ezen kedvezményes özvegyi nyugdíj, azonban csak oly esétben állapítható meg, ha a haláit- okozió baleset rendkívüli esemény vagy sérülés és a férj halálának napja közt egy évnél hosszabb idő nem telt el. Különben, ha a férj élhunytakor a nyugdíjazásra irányiadét legkisebb szolgáláti idejét még be .nem töltötte, akkor özvegye nyugdíjban nem részesül, hanem visszakapja a férje által befizetett nyugdíjjá! u’ékokat kamat nélkül. 43. §. Az özvegy az özvegyi nyugdíjból és a gyermekek részére engedélyezett neveltetési járulékokból nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének korábbi házasságából származott gyermekeit is köteles a 48. §-han meghatározott életkor eléréséig eltartani jés neveltetni. Ha az özvegy ennek a kötelességnek eleget nem tesz, vagy a gyermekek bármely okból nem élnek az özveggyel egy háztartásban, a gyámhatóság elrendelheti, hogy a gyermekek nevelési járulék?», sőt esetleg az özvegyi nyugdíjnak legfeljebb egyharmada és a gyámhatóság által Kirendelt gyám vagy gondnok kezeihez fizettessék. 44. §. Az özvegyi nyugdíj élvezete életfogytiglan terjed, megszűnik azonban : I. Véglegesen : a) ha az özvegy a magyar állampolgára lenni megszűnik, b) ha valamely bűntett vagy vétség miatt jog:rős ítélettel hivatalvesztésre Ítéltetik, c) ha erkölcstelen életet él, d) ha az özvegy meghal. II. Ideiglenesen : a) ha az özvegy valamely bűntény vagy vétség miatt szabadságvesztés büntetésére Ítéltetik, a szabadságvesztés kiállásának tartamára, b) ha ismét férjhez megy, ezen házassága tartamára, azonban újból feléled az özvegyi nyugdíjra való jog igénye ezen újabb házasságának megszűnése napján. Ha az özvegyet utóbbi házasságából folyólag is özvegyi ellátás illeti meg, úgy a törvényhatósági nyugdíjalapból csak a magasabb összegű nyugdijat, illetve csak a többletet igényelheti. VI. Az árvák neveltetési járulékairól. 45. §. A 19. §. értelmében nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után a tényleges szolgálatban elhalt, nem különben a nyugdíjazott állapotban elhalt nyu ;d'j- intézeti tag minden egyes törvényes, valamint utólagos házasság által vagy királyi kegyelem utján törvényesített gyermekének a 48. §-ban meghatározott életkor eléréséig vagy korábban bekövetkezett ellátásáig, nevelési járulékra van igénye abban az ese ben, ha a házasság melyből a gyermek származott, a nyugdijinté- zeti tag tényleges szolgálatának ideje alatt vagy azt megelőzőleg ha a törvényesíts a nyugdíjjogosult alkalmazott tényleges szolgálatának ideje alatt vagy azt megelőzőleg történt. Nevelési járulékot lehet engedélyezni a nyugdija igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban elhalt nyugdijintézeti tag törvényes, valamint utólagos házasság által vagy királyi kegyelem utján törvényesített gyermekének is ebben az esetben, ha az atya életét, minden kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat teljes tésé- ből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény következtében vesztette el, de csak akkor, ha a halált okozó baleset vagy rendkívüli esemény és a halál napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el. A nyugdijjogosu 11nak olyan gyermeke, aki cisak a nyugalomba helyezés után kötött házassjág által, vagy királyi kegyelem utján csak a nyugalomba helyezés után törvényesittetett, szintén tarthat igényt nevelési járulékra, de csak akkor, ha mig a tényleges szolgálat alatt született. A nyugdijintézeti tagnak a bíróság által jogerősen télbontott vagy érvénytelennek nyilvánított házasságából származó gyermeke is bír nevelési járulékra igénnyel, tekintet nélkül arra, hogy édesanyjának van-e igénye özvegyi nyugdíjra vagy sem. Nevelési járulékra igénye van a nyugdíjjogosult azon gyermekének is, aki a házasság megszűnésiének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tíz hónapon belül születik. 46. -§. A 35—36. szakaszban felsorolt eséseken kívül nevelési járulékra igényt nem tarthat: