Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-24 / 30. szám
— 310 a) az a gyermek, aki nem mag] ar ál'ampolgár; b) az a gyermek, akit a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre ítélt, vagy akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amelylyeí 'a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; c) a végkielégitett s újabb alkalmazást nem nyert tisztviselőnek vagy szolgának gyermeke még akkor sem, ha a végkielégitettnek beszámítható1 szolgálati ideje az öt évet meghaladta. A tisztviselő és szolga által örökbe fogadott gyermeknek nincsen igénye nevelési járulékra, viszont az a körülmény, hogy a tisztviselőnek vagy szolgának gyermekét harmadik személy, őrökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényt nem szünteti meg. •47, §. A vármegye szolgálatában volt nyugdíjjogosult mindazon egyes gyermekének nevelési járuléka annak az összegnek egy ötödével állapittatik íneg, amelyet a gyermeknek édes, vagy mostohaanyja Özvegyi nyugdíj címén élvez, illetőleg, ha az anya özvegyi nyugdijat nem élvezne, annak az összegnek1 egy ötödével, mely az anyját ezen szabályrendelet e őíeltétejck fen orgá a ese'éín özvegy? nyugdíj címén megilletné. Ha az özvegyi nyugdija 39. §. ért.lmében több nő között oszlik meg, a nevelési járulék megállapításánál az özvegyi nyugdíjnak a 40. §. alapján járó egész összeget kell alapul venni. Szülőtkn vagy a szülőtlenebekel'egyenlőknek tekintendő árvák fejenkint az előző pontban egy gyermeket megillető nevelési járuléknak kétszeres összegére tarthatnak igényt. A szülődén árvákkal egyenlőknek azokat az apátián árvákat kell tekinteni, akiknek anyja — azon okot kivéve, hogy férje a jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjra igényt adó — legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be — özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdiját bármely okból elvesztette. Ha nevelési járulék élvezetében álló apátián árvák időközben szülődén vagy szülődenekkel egyenlőknek tekintendő árvákká lesznek, nevelési járulékukat, az eddig élvezett nevelési járulék kétszeresére kell felemelni. Ha megszűnik az az ok, amely miatt az illető árvák szülődén árvákká voltak tekintendők, a nevelési járulékot ismét az egyszeres összegre kell leszállítani. 48. §. A nevelési járulék élvezete a tisztviselők, törvény- hatósági utbiztosok és laktanya felügyelő gyermekeinél huszonnégyéves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig, az altisztek, szolgák és utkaparók gyermekeinél tizenhat éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig tart. Az altisztek, szolgák és utkaparók olyan gyermeke részére, aki tanulmányait kiváló eredménnyel még tizenhatodik életévének betöltése után is folytatja, a törvényhatósági bizottság a nevelési járulékot a tanulmányok befejezései?, legfeljebb azonban a gyermek huszonnégy éves korának betöltéséig meghagyhatja, illetőleg újból folyósíthatja, sőt az említett esetben nevelési. járulékot engedélyezhet olyan gyermek részére, aki tizenhatodik életévét az igényjogosult szülő halálakor már betöltötte volt. Arra vonatkozólag, hogy a fenti határozmány alapján minő tanulmányok folytatása esetén lehet a nevelési járulékot meghagyni, újból folyósítani vagy engedélyezni a ministerium által az 1912. évi LXV. t.-cz. 68. §. alapján kibocsátandó rendeleté irányadó. Ezen szakasz második bekezdésében említett esetben a nevelési járulék nem havi előzetes, hanem a tanulmányoknak kiváló eredménnyel való folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása után negyedévi, félévi vagy egész évi utólagos részletekben kell kifizetni. A nevelési járulékot atyátlan árváknál az anya kezeihez kell folyósítani, abban az esetben, ha az anya özvegyi nyugdijat is élvez. Minden más esetben a nevelési járulékot a gyermekek gyámjának vagy gondnokának kezeihez kell folyósítani. 49. §. A már folyósított nevelési járulékot be kell szüntetni a következő esetekben : 1. ha az árva a magyar állampolgárságát elveszti' 2. ha az árvát a bíróság jogerős ítélettel hivatal- vesztésre Ítéli, vagy ha az árvát a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt Ítéli el jogerősen szabadság- vesztés büntetésére, mellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése mint törvény szerint következő hatály van egybekötve ; 3. ha az árva a 48. szakaszban meghatározott életkort eléri; 4. ha az árvát a 48. szakaszban meghatározott életkor betöltése előtt nagykorusitják ; 5. ha az árva olyan ellátásban részesül, amely az 50. szakasz értelmében a nevelési járulék beszüntetését vonja maga után ; 6. ha az árva közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet él ; 7. ha a fiárva megnősül, vagy ha a leányárva férjhez megy; 8. ha az árva meghal. A jelen szakasz 2, 3, 4, 7. és 8. pontjaiban felsorolt esetekben a nevelési járulékot véglegesen kell beszüntetni. Az 1. és 6. pontok alatt említett esetekben a nevelési járulék csak időlegesen szüntetendő be s a nevelési járulékot újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az ok, amely miatt a nevelési járulékot utólagosan lehet folyósítani. A 7. pont alatt említett esetben az 50. szakasznak határozmányai nyernek alkalmazást. 50. §. Úgy az atyátlan vagy anyátlan, mint szülőtlen árvát ellátottnak kell tekinteni a következő esetekben : 1. ha az árva a közszolgálat bármely ágában vagy a magánszolgálatban pénzbeli vagy természetbeni javadalmazással egybekötött alkalmazást nyer, de csak abban az esetben, ha ennek a pénzbeli javadalmazásnak az értéke az évi 600 koronát, illetőleg ha a nevelési járulék évi 600 koronánál nagyobb, a nevelési járuléknak az összegét eléri vagy meghaladja ; 2. ha az árva kolostorba vagy zárdába ünnepélyes fogadalmat tett szerzetesül vagy ünnepélyes fogadalmat tett apáczául belép; 3. ha az árva nyilvános polgári tanintézetben, katonai tanintézetben, vagy bármilyen ellátási vagy nevelő
