Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-10 / 41. szám

— 358

b) ha az illető ismét községi- vagy körjegyzővé (segédjegyzővé) vagy községi (kör) orvossá megválasztatik,

c) ha becstelenitő bűntett vagy abban való bünrészesség miatt jogerős büníenyitő ítélettel elitéltetik.

26. §.

Ha a nyugdíjazás feltételéül a 16. §. a) pontjában megszabott körülmények előbb állanának be, mintsem a nyugdíjra igényt tartó egyén öt évi beszámítható szolgálati idővel bírna, a nyugdíjalap részére teljesített befizetések visszatérítésére igényt nem tarthat, ha ellenben beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladja, befizetéseit ő maga, illetőleg özvegye vagy árvái kamat nélkül visszakapják; ha valamely községi-, kör- és segédjegyző, vagy községi- és körorvost ily minőségben oly törvényhatóság területére választatik meg, melynek szabályrendelete a viszonosságot ki nem mondja, a nyugdíjalap javára eszközölt befizetéseket kamat nélkül visszakapja.

Minden egyébb esetben a nyugdíjalap részére teljesített befizetések minden viszkereset nélkül az alap javára maradnak.

27. §.

Ha valaki befizetett nyugdijjárulékait az előző §. értelmében visszakapván, később a vármegye területén ismét községi (kör) jegyzővé vagy segédjegyzővé illetve községi vagy körorvossá választatnék, az előző jegyzői illetőleg orvosi szolgálatban töltött évek csak azon esetben fognak leendő nyugdíjaztatásánál beszámíttatni, ha az illető a 20. §. által megkívánt igazolást bemutatta s ha a visszavett dijjárulékokat az alapba befizette. Ellenkező esetben csak az ujabbi szolgálat ideje szolgálhat a nyugdíjaztatás alapjául.

28. §.

A jelen szabályzat értelmében nyugdíjra jogosított jegyzők és segédjegyzők, illetve községi- és körorvosok özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálati idején vagy ezelőtt törvényesen egybekelt és halála napját megelőzőleg legalább egy éven át törvényes házasságban együtt ált.

29. §.

Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem éli:

a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett,

b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges szolgálatban állott, de már a hatvanadik évét túlhaladta s ezen házasságból törvényes gyermek nem maradt hátra.

30. §.

Az özvegyet ellátási összegkép azon ösz- szeg fele illeti meg, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdijképen megillette volna.

31. §.

Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje tiz évre még nem terjedt volna, de az öt évet már meghaladta, akkor özvegye visszakapja a férje által befizetett nyugdijjárulékot kamat nélkül, de ellátásban nem részesül.

32. §.

Az özvegyi ellátás élvezete életfogytiglan terjed, megszűnik azonban :

1. ideiglenesen, ha az özvegy valamely nem becstelenitő bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltetik és pedig a szabadságvesztés büntetés kiállásának tartamára,

2. véglegesen :

a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik,

b) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bünrészesség miatt jogerős bünfenyitfr ítélettel elitéltetett,

c) ha újra férjhez megy,

d) ha erkölcstelen életet folytat.

33. §.

Ha az özvegy rendszeresített állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos állomást nyerne, vagy férje elhunytakor már ilyenben volna, akkor özvegyi ellátásának csak azon többlete jár neki, mely az özvegy rendes hivatali fizetését felülmúlja.

34. §.

Ezen szabályzat értelmében nyugdijképes vagy nyugdíjazott jegyzők, segédjegyzők, községi- és körorvosok törvényes kiskorú árvái

18. életévük betöltéséig neveltetési pótlékban részesittetnek és pedig :

a) ha az anya életben van, minden 18. életévét még be nem töltött kiskorú árva az atyja által kiérdemelt nyugdijának 10 százalékát kapja, úgy azonban, hogy az özvegy ellátása s az összes árvák neveltetési járulékainak összege az alapul szolgáló nyugdij összegénél nagyobb nem lehet;