Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-10 / 41. szám
359 — b) apa és anya nem létében 18. évet még el nem ért áiva az apa által kiérdemelt nyugdíjnak 10 százalékát kapja, úgy azonban, hogy az összes árvák neveltetési pótlékai együttvéve az alapul szolgáló nyugdijat meg nem haladhatják. Azon gyermekeknek, kik az iskolai tanulmányaikat jó eredménnyel folytatják s ezen körülményt a nyugdíj kezelő választmány előtt évenkint hitelesen igazolják, neveltetési pótlékuk 22. életévük betöltéséig évröl-évre meg- szavaztatik. 35. §. Ezen neveltetési pótlék az anyának, ennek nemlétében a törvényes gyámnak, esetleg gondnoknak kezéhez fizettetik ki. Ha az özvegytől a 32. §. értelmében újabb férjhez menetelének esetét kivéve, az özvegyi ellátás elvonatik, az árvák a neveltetési pótléknak azon mérvében részesittetnek, mintha mindkét szülő meghalt volna. Ez utóbbi körülményt ellátási összeg felvétele alkalmával is mindenkor tartozik igazolni. Végül az árvák neveltetési járu’éka iránti folyamodványokhoz, szülök házassági s az apa (és anya) halotti bizonyítványain kívül az árvák hiteles születési bizonyítványai is csatolandók. 38. §. A községi- és körjegyzői és orvosi nyugdíj-intézetnek tagjai után, beleértve a nyugdíjazottakat is, hátrahagyott özvegyeknek, valamtnt a szabályszerű kort még el nem ért árváknak, végre a nyugdij-intézeti taggal egy háztartásban élt nagykorú gyermekeknek, szülőknek és testvéreknek a 41. §-ban foglalt kivétellel temetési járulékra van igényük. 39. §. A temetési járulék az elhalt segédjegyző után 150 korona, nyugdíjazott jegyző és orvos után 250 korona, szolgálatban levő jegyző és orvos után 300 korona. 36. §. A 34. §. értelmében a neveltetési pótlék az árváknak 18 illetve 22 éves korukig bezárólag jár, azonban előbb is megszűnik a következő esetekben : 1. Ideiglenesen: a) ha az árva egyébként teljes ellátásban részesül, ezen ellátás tartamára, b) ha az árva valamely nem becstelenitö bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésre ítéltetik, a szabadságvesztés büntetés tartamára. 2. Véglegesen : a) ha a leány férjhez megy, b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik, c) ha becstelenitö bűntett vagy abban való bünrészesség miatt jogerős bünfenyitő Ítélettel elitéltetik, d) ha a leány erkölcstelen életet él. 37. §. A nyugdij, ellátás vagy neveltetési pótlék iránti folyamodványok a nyugdijat kezelő választmányhoz nyújtandók be. A nyugdijért folyamodó a járási főszolgabíró és a hatósági orvos bizonyítványával tartozik igazolni, hogy a 16. §-ban felsorolt körülmények közé jutott. Az özvegy házassági igazolványát, férjének halotti bizonyítványát s a községi elöljáróság s a m. kir. anyakönyvvezető által kiállítandó azon bizonyítványt, hogy még mindig özvegy, tartozik kérvényéhez mellékelni. 40. §. Temetési járulékra nem tarthat igényt: 1. azon nö, aki a férj halálakor férjével nem él együtt, hacsak be nem bizonyltja, hogy az együtt nem élés nem az ő hibájából következett be, 2. azon nő, ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekmény miatt hivatalvesztésre Ítéltetett. 41. §. A temetési járulék az özvegy járulékát képezi és csak oly esetben, -ha az elhalt után özvegy nem maradt hátra, vagy ha a hátramaradt özvegynek temetési járulékra igénye nincs, illeti a temetési járulék az elhalt után hátramaradt igényjogosult árvákat és az ilyenkor a gyám vagy gondnok .rendelkezésére bocsátandó. Végre özvegy és árvák nem létében vagy ha ezeknek igényük nincs, szabályszerű temetési járuléknak csak a számlákkal igazolt tényleges temetési költségeket meg nem haladó részére van igénye az elhalt jegyző és orvos azon közös háztartásban élő hozzátartozójának, ki a temetési költségeknek általa történt kifizetését igazolja. 42. §. A temetési járulék a nyugdíjalapot terheli. 43. §. A temetési járulék a törvényhatósági bizottság által az igényjogosultságot igazoló ok
