Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1910. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-08 / 49. szám
— 403 — feltétlen szükségének utólagos hatósági megállapítása pótolja a pénztár részéről való előzetes (klólr házba utalást. 828. szám. A munkásb'ztositó pénztár igíényjogosuít tagjáért a kórházi ápolási költségeket 28 napra ter- je|dőleg abban az esetben is köteles viselni, ha a tag betegségét szándékosan okozta. 829. szám. Az 1907. XLV. törvénycikk 28. §-ának az a rendelkezése, hogly a, gazda külső cselédjét 45 napig tartozik házilag gyógykezeltetni és hogy e jogszabály a kórházi ápolásra vonatkozó törvények rendelkezéseit nem érinti, akként értelmezendő, hogy a gazdának' úgy az idézett törvényen, mint az 1898. XXI. törvénycikken alapuló fizetési kötele zéttsége együttvéve 45 napon túl nem'terjedi II. melléklet a 141,274. B. M. számához. 2,499/1910. K. sz. Ő Felsége a király nevében a magyar királyi köziigazgatási bíróság B. Ágoston vasgyári munkásnak 1909. évi junius hó 29-től julius hó 31-ig tartott 33 napi kórházi ápolása után felmerült 54 kör. 78 fillér gyógy díjból 30 napra eső 49 kor. 80 fillér ügyében B. vármegye közigazgatási bizottsága által 1910. é'yii március hó 12-én 630. szám alatt hozott határozat ellen a rimamurány-salgótarjáni vasmü-részviénytársaság társpénztárának képviseletében M. János ügyvéd részéről beadott panaszt 1910. íévi augusztus tió 2. napján tartott nyilvános ülésében az 1898. XXI. t.-c. 13. §-a alapján tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatóisági bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: A rimamurány-salgótarjáni részvénytársasága társláda-pénztára azon a címen kéri föl- mentését B. Ágoston vasgyári munkás gyógydíjá- Uak megfizetése alól, hogy a társpénztári alapszabályok 14. §-a szerint önhibából előidézett verekedés folytán előállott betegség esetén a társ- pénztár nem köteles gyógydijat fizetni és hogy a sérült nem a társláda kórházát, hanem a Gömör és Kishont vármegyei közkórházat vette igénybe. Ami az első kifogást illeti, a panaszló társláda- pénztár csak állítja, de mivel sem bizonyítja, hogy. B. Ágoston a verekedést, melyben a kórházi ápolást igénylő sérülést kapta, önhibájából idézte elő. A közigazgatási bizottság által elrendelt bizonyítási eljárás során pedig U. község elöljárósága hivatalosan is igazolta, hogy B. Ágoston a verekedést nem idézte elő s arra okot sem szolgáltatott. így tehát a társláda első kifogása elesik. Ami pedig nem a társláda, hanem egy közkórház igénybevételét illeti, minthogy 1876. XIV. t.-c. '58. §-a értelmében a közkiórházak inig a fekhely nem hiányzik minden jelentkező beteget kötelesek befogadni, minthogy továbbá a jelen esetbén a sléjnüliés lés az ebbel folyó; sürgős szükség bármely kórház igénybevételét indokolttá tette éölna, azért ez a kifogás sem fogadhatői el. Mivel továbbá a pénztár igényjogosult tagjaiért az 1898. XXI. t.-c. 4. §-a értelmében 30 napiig terjedőleg ínég abban az esetben is köteles a kórházi költségeket megfizetni, ha a kórházi ápöláshoz utólag sem adja beleegyezését, azért törvényszerűen határozott B. vármegye törvényhatósági bizottsága, midőn B. Ágoston "S3 napi klórházi ápolása után felmerült gyógyköltségből 30 napra eső 49 kör 80 fillér megfizetésére kötelezte a panaszkodó; társ- ládát. Végiül az 1907. XIX. t.-c. 59. §-a a társládákra nem terjedvén ki, a!z 1898. XXI. t.-c. 4. §-a egész terjedelmében érvényben áll, s így nem 28, hanem 30 napi győigydíjban kellett a társládát marasztalni. Mindezen okokra való tekintettel á társláda panaszának helyt adni nem lehetett. III. melléklet a 141,274/1910. B. M. számához 3,'83371910. K. sz. Ö Felsége a király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság K. Józsefnek '1909. évi juríius hó 29- től julius hó 10-ig tartott 12 napi kórházi ápolása után felmerült 21 kor. 84 fillér győlgydij Ügyiében T. város közigazgatási bizottságának az 1(910. évi február hó 14-én 34. szám alatt hozott határozata ellen a t.-i. kerületi munkásbiztosltől pénztár részéről beadott panaszt 1910. évi junius 30- ik napján tartott nyilvános ülésében az 1898. évi XXI. t.-c, 13. §-a alapján tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A magyar kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: A jelen esetben a Kerületi Munkás- Iblztositói Pénztár panasziratában nem azt vitatja, hogy K. József baja nem igényelt kórházi ápolást s ezért nem állított ki számára utalványt, hanem azt, hogy nincs bebizonyítva, hogy a kórházi ápolt (természetes fia G. József pénztári tagnak s ha ez be is lenne bizonyítva, a természetes gyermek nem tekinthető az 1907. XIX. t.-c. 50. §-ának 5. pontja értelmében vett családtagnak. A pénztárnak sem ténybeli, sem jogi kifogása nem állhat meg. A betegfelvételi jegyzőkönyvnek hatóságilag megerősített adataival ugyanis igazolva van, hogy K. József kórházi ápolt természetes atyjánál, mint családtag eltartásban van. Az országos Munkásbe- tegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárnak az 1907. XIX. t.-c. 105. §-a alapján alkotott alapszabályai 33. §-a értelmében pedig a betegség esetére való biztosítás szempontjából családtagok, vagy hozzátartozók alatt a biztosított tagnak úgy törvényes, mint törvénytelen gyermeket kell érteni, mely törvényben adott felhatalmazáson alapuló alapszabálybeli tételes rendelkezéssel szemben általános jogi elvekre való hivatkozásnak helye nem lehet s ennek következtében a törvénytelen gyermek az 1907. XIX. t.-cikk értelmében vett családtagnak tekintendő. Minderre való tekintettel a Munkasbiz- tositó Pénztár azon panaszbeli kérelmének, hogy mentessék fel a K. József után felmerült gyógydij viselése alól, helyt adni nem lehetett. IV. melléklet a 141,274/1910. B. M. számhoz. 4,052/1910. K. sz. Ő Felsége a király nevében a magyar királyi köziigazgátási bíróság Gy. György kerületi munkás- biztositó pénztári tag 1908. évi november hó 3-tól 1909. évi január hó 2-ig tartott, 61 napi kórházi ápolása után felmerült győgydifból még ki nem egyenlített 11 kor. 97 fillér ügyében H. vármegye kjöziigazgátási bizottsága által 1910. évi ápriis hő
