Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1908-10-22 / 43. szám
— 356 hetök, hogy azok önállóag, egyedül is fennállhassanak. 33. §. Ha egy épület falait a szomszédház falainál mélyebbre kell fektetni, azon esetre az építkező a szomszédházat netán érhető károk elhárítása végett a kellő biztonsági intézkedéseket megtenni tartozik. A felmerülő károkért az épitkező felelős. 34. §. Szobák, helyiségek. Lakházakban egy-egy lakhelyiség 20 □ méternél kisebb terjedelmű és a lakószobák magassága a padlótól a mennyezet sikjáig 2'70 méternél kevesebb nem lehet. A mező- gazdasági cselédlakásokra vonatkozólag a 62. §. határozmányai irányadók. 35. §. Fa, vályog vagy tömés-házakban a konyha csakis tüzmentes anyagból bolthajtásra épithetö. 36. §. Nagyobb embertömeg befogadására szánt helyiségek padozatául csakis deszka vagy kőburkolat, iskolában kizárólag deszkaburkolat alkalmazható. A konyha padozata pedig a tűzhelyek körül legalább 70 cm. szélességben, minden lakóházban, tűzálló anyaggal rakandó ki. 37. §. Folyosók, lépcsők. Folyósok és lépcsők közönséges laképületben 120 cm.-nél szükebre, iskolák és nagyobb embertömeg befogadására szánt épületekben pedig 2 méternél sziikebbre nem építhetők. Középületekben szabadon függő lépcsőket alkalmazni nem szabad. Emele'es épületekben az emeletre vezető lépcsőt vagy az emeletek egyes lakrészeit összekötő külső folyósokat fenyő-deszka markolattal építeni tilos s a külső folyósok, valamint a szabadlépcsők legalább egy méter magas sürü korláttal látandók el. 38. §. Ajtók, ablakok. Iskolák és nagyobb embertömeg befogadására szánt laképületek főbejárata 150 cm.- nél szükebb nem lehet. Lakóházakon az ajtók 190 cm.-nél alacsonyabb és 95 cm.-nél szükebb, az ablakok 75 cm.-nél alacsonyabbak és 50 cm.-nél szü- kebbek nem lehetnek. Az ablakoknak a szobák nagyságához képest kellőszámuaknak, kinyit- hatónak és szellőzésre alkalmasaknak kell lenniök. Az ajtók a kéményektől legalább 30 cm. távolságra helyezendő el, nehogy a tok kiálló végei a kéményhez közel jussanak. Középületeken lehetőleg csakis kifélé nyiló ajtók alkalmazandók. 39 §. Utczára nyiló ajtók és ablakok úgy készítendők, hogy kinyitásuk vagy kifeszitésük által a közlekedést ne akadályozzák. 40. §. MENYEZET. A menyezet, boltozott vagy gerendás lehet, de a padláson a mennyezetre minden esetben 10 cm.-es feltöltés és 5 cm.-es sártapasz, esetleg fekvő tégleburkolat alkalmazandó. 41 §. TETŐ. Épületek befödéséhez cserép, pala és más tűzbiztos anyag, vagy fazsindely, zsupp vagy nád a 24. §-ban kikötött határozmányok mellett alkalmazható. A szalma vagy nád tetőre való alkalmazás előtt lehetőleg mészoldatban áztatandó vagy a fedés után vékony czement- réteggel vonandó be, hogy ezáltal tűzállóvá váljék. Szűk teleken és városi jelleggel biró községek házsorában levő laképületek, valamint kovácsmühelyek, gőzmalmok és egyébb tűzveszélyes telepek befedéséhez azonban csak is cserép, pala és más tűzbiztos anyag alkalmazható. 42. §. Lakóházaknál a tető szerkezete a meny- nyezet szerkezetétől külön választandó. A padlás, a folyosók és lakosztályoktól, valamint a Jépcsőháztól és konyhától tűzbiztosán zárandó el és abból a szomszéd padlásra átjárókat létesíteni tilos. A tetőn esetleg alkalmazott felülvilágítók a padlásürtől tűzfallal választandók el, ha az lehetséges nem volna, akkor a felülvilágítónál közönséges üveg helyett luszter prisma, vagy Elektra üveget, illetve Siemens-féle drótüveget kell alkalmazni vasrácsozatban. Az egyes emeletek közt netán létesített felvonók, melyeknek gépezete rendesen a padláson van elhelyezve, a többi helyiségektől tűzbiztosán elválasztott aknában helyezendők
