Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1908-10-22 / 43. szám
— 357 el, nehogy a felvonó ürege képezzen tűz esetén az egyes emeletek közt közvetlen összeköttetést. A világító udvarok, légaknák, melyek szintén a tetőzet fölé emelkednek, szintén tűzfallal zárandók el a padlástól. 43. §. Egymás mellé épített laképületek közt nyeregtetők, a tetők közt nyilások, valamint csurgós helyek nem engedélyezhetek. Összeépült szomszédos házak tetőinek fe- délsikjai egymástól tűzfalakkal elválasztandók. Uj építkezéseknél köteles az épittető a mennyiben szomszédjának a telek határán nyeregtetős háza van, az uj épület mentén a szomszédház tetőzetét saját költségén félere- szüvé átalakítani, a szomszédház tulajdonosa, kinek ezen joga megszűnik tartozik ezen átalakítást megengedni. A fedélcsurgó szélessége a házak utcza felőli részég az építési vonaltól számítva egy méteren túl nem terjedhet, s az építési vonalban álló uj házak tetőzete városi jelleggel biró továbbá oly községekben, hol rendes járda már létesittetett, az utcza felöli részén megkívánható szélességben földszintig levezető eresz- csatornával látandó el. 44. §. Kémény. Lakóházak falazott (tűzbiztos) kémény nélkül épiteni tilos. A meglevő sövény, deszka vagy egyébb gyúlékony anyagból készült és az összeomlásnak kitett sárkémények a szabályrendelet hatályba léptétől számitott 5 év alatt falazott (tűzbiztos) kéménnyel cserélendők ki, ugyanezen határidőn belül az eddigi u. n. füstös konyhákra is tűzbiztos kémények alkalmazandók. A mennyiben a régi kémények az 5 éven belül tüzrendészeti szempontból átalakitandók, úgy csakis ezen szabályrendeletnek megfelelő tűzbiztos kéményekkel pótolhatók. A kémények tűzbiztos anyagból s a tető gerinezén felül legalább 50 cm-nyire, nagyobb tüzeléseknél 1—2 méter magassan álló füstnyi- lással épitendő és belül a padláson keresztül vonuló részén pedig kívül is bevakolandók. A kémények fala, valamint a kémények közötti közfal 15 cm-nél vékonyabb nem lehet s azok belső üregétől minden fa, vagy más gyúlékony anyagnak legalább is 15 cm. távol kell állnia. * A kémények falazása gondosan eszköz- lendő úgy, hogy a bennük netán kigyuló szurok tüze ki ne hatolhasson. A kémény falazatra gerendákat fektetni, vagy abba farudakat, gerendákat beépíteni, valamint kémény helyett pléhkürtőket alkalmazni tilos. A mászható kémények belső ürege 48-64 cm. bőséggel épitendő s azokon a padlásra ajtót alkalmazni tilos. Mászható kémények zárt tüzelésű helyeknél a talajtól legfeljebb 50 cm. magasságban alkalmazott és vasból készült belépő ajtóval látandók el és a kémény alsó üregében gyúlékony anyag tartása tilos Az orosz kéményeknél a tisztítás czéljá- ból azok alján s a tetőzeten felül is 40 cm. magas, zárható kettős vasajtók létesítendők. Ily orosz kéményt szalmával vagy náddal fedett épületnél alkalmazni tilos, és amennyiben ilyenek volnának, ezek a szabályrendelet életbe lépésétől számitott 10 év alatt szinte átépítendők, A legkisebb méretű, vagyis 16—23. cm. átmérőjű kerekded nyilásu orosz kéménybe két közönséges tüzelésnél egy 23 cm. átmérőjű kéménybe 3 közönséges tüzelésnél többet csoportosítani, valamint egy kéménybe két vagy több emelet füstcsöveit bevezetni nem szabad. Kémény helyett pléhkürtöt alkalmazni tilos és pléhkürt kéménytoldalékok csak a szabályos kéménymagasságon felül engedtetnek meg. 46. §. Füstvezető-csövek az utczákra egyáltalán nem, udvarokon pedig csakis a tüzmentes tető eresz alatt vezethetők ki. Füstcsövekben elzáró vagy szabályozó szelepeket alkalmazni tilos és ily csövek gyúlékony anyagoktól legalább 16 cm.-nyire elszigetelendők. A gőzmalmok és nagyobb tüztelepek kéményei szikrafogóval látandók el és ily épületek csak tüzmentes anyaggal fedhetők, valamint kovács, sütő, fazekas és kályhás és ezekhez hasonló más nagy tüzelésű műhelyek. 47. §. Ha összeépített épületek kéménye s fala érintkezik és az épületek nem egyforma magasak, azon esetre az uj épület építője a régi vagy uj felet érintő kéményt a magasabb épület tetőgerinezén felül legalább 50 cm-el felemelni tartozik. — 45 §.
