Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1908-08-06 / 32. szám
— 262 rendelet folytán beálló uj viszonyokra, újólag átvizsgáltassanak, kiegészíttessenek és módosittassanak. Miután pedig a kis és nagyközségek által hozandó, illetve kiegészítendő szabályrendeletek jóváhagyása a törvény- hatósági bizottságok hatáskörébe tartozik ennélfogva ezen bizottságok őrködjenek afelett, hogy ezen községi szabályrendeletek a jelen husvizsgálati szabályrendelet határozmányaival kellő összhangban álljanak, valamint hoey a vágatási és szemledijak, továbbá az idegen helyről hozott hús vizsgálata után sztdendő dijak megállapítása mindenkor az illetékes járási mezőgazdasági bizottság és az ipar és kereskedelmi kamara előzetes meghallgatása után történjék. (10. §) Ami a második fejezetnek a hídvizsgálókra vonatkozó határozmányait illeti, ezeknek foganatosítása a törvényhatósági és rend. tan. városokban, úgyszintén azokban a nagy- és kisközségekben, ahol hatósági állatorvos husvizsgálóul alkalmazható magánállatorvos vagy emberorvos lakik, semmiféle nehézségbe sem ütközhetik. Oly nagy- és kisközségek azonban, amelyek hídvizsgáló gyanánt helyben lakó hatósági vagy magánállatorvost, vagy emberorvost nem alkalmazhatnak és ilyen czélból a 14. §. első kikezdéséhez képest más községekkel sem szövetkezhetnek, a husvizsgálati rendelet kívánalmainak csak akkor fognak megfelelhetni, amidőn már módjukban lesz az ország nagyobb közvágóhidjain ez iránt legközelebb külön kiadandó rendeletem alapján szervezendő tanfolyamokon husvizsgálókat kiképeztemi, illetőleg ily tanfolyamokon képesítést szerzett hus- vizsgálatokat — önállóan, vagy más községekkel szövetkezve alkalmazhatni. Addig is azonban elvárom a törvényhatóságoktól, hogy az átmeneti időben még működő képesítéssel nem biró községi husvizsgálóknak teendőik mikénti végzésére nézve leendő kioktatása iránt a lehetőséghez képest gondoskodjanak. Ezen hídvizsgálók tehát a járási m. kir. állatorvosok, valamint a helyhatósági állatorvosok utján kitaDitandók lesznek a közfogyasztásra szánt állatok életben való vizsgálatánál a levágásnál és a husvizsgá- latnál valamint a vágólajstromok vezetésénél a jelen rendelet értelmében követendő főbb elvekre és különösen figyelme ztetendők arra, hogy mihelyt a levágásra kerülő állaton, vagy pedig a levágott állattestrészen oly jelenségeket (elváltozásokat) észlelnénk, amelyek a 18. §-hoz képest illetékésségüket a további eljárásra nézve kizárják, úgy a vágat ást illetőleg az állat testrészeinek embeii fogyasztása leendő felhasználását egyelőre tiltsák meg, egyben pedig a helyi hatóságot, állatorvos meghívása, valamint a hús és szervek őrizetbe vétele czéljábó', az esetről haladéktalanul értesítsék. Önként értetődik, hogy a körjegyzőségi kötelékbe tartozó oly községekben, ahol a husvizsgálatot egyenlőre a még képesítéssel nem biró husvizsgálók fogják végezni, a kizárólag állatorvosi husvizsgálati teendők ellátását a körállatorvos a 15. §. élteimében már most is hivatalból teljesíteni tartozik. Amennyiben pedig ily községek nun tartoznának valamely körjegyzőség kötelékébe, úgy a jelzett teendők végzésével a szomszédos község, (város) állatorvosa bízandó meg, ilyenek hiányában pedig az illetékes járási m. kir. állatorvos kirendelése kérelm-zendő (20. §.) Ami a m. kir. állatorvosoknak a hídvizsgálatnál, valamint a husvizsgá'at eredményének felülvizsgálatánál leendő közreműködése után szedendő dijakat illeti, e részben megjegyzem, hogy ezen kérdést a m. kir. állatorvosok illetményszabályzatá- uak módosítása, illetve kiegészítése iránt legközelebb kibocsátandó rendeletem keretében fogom szabályozni. A második fejezet, 14 §-a értelmében a husvizsgálók és helyetteseik alkalmazása, szükségesetén azoknak kiképeztetése is a községek feladatát képezi s igy a községek tartoznak az ezekkel járó költségek mikénti fedezéséről gondoskodni, úgyszintén azok határozzák meg és szolgáltatják ki a nem m. kir. állatorvosi minőségben eljáró husvizsgálók (kisegítő husvizsgálók) működése után járó illetményeket is. (26. §.) Városok az állatorvos lmsvizsgálói működése után járó dijait szintén autonom hatáskörükben állapítják meg. Ezekre vonatkoző'ag szükségesnek tartom itt ki- emeln5, hogy a husvizsgálat és ezzel kapcsolatos rendészeti teendők lelkiismeretes, megbízható és lehetőleg szakképzett egyén által leendő teljesítése esősorban az illető község v. város legfontosabb köz- és állategészségügyi érdeke. Oly községek tehát amelyek husvizs gálóul sem állatorvost, sem emberorvost nem tarthatnak legcélszerűbben teszik, ha ily célra a községi jegyzői iroda valamely tagját képeztetik ki és fogadják fel, miután ily alkalmazottak úgy magasabbfoku műveltségűknél, mint alkalmaztatásuk állandóságainál fogva is, legmegfelelőbbeknek látszanak. Továbbá szintén saját jólfelfogott érdekükben, valamint a méltányosság követelményeinek is megfelelően fognak a községek és városok cselekedni, ha nem igyekeznek a husvizsgálót működése után megillető díjazást tisztán költségkímélés szempontjából, lehetőleg csekély mértékre leszorítani, hanem inkább arra törekesznek, hogy a husvizs- gáló részére megállapított dijak az általa végzendő munkával járó fáradsággal kellő arányban álljanak, miután a husvizsgálati teendők, pontos és részrehajlat- lan teljesítése csakis ily módon látszik kellőképen biztosíthatónak. Minthogy pedig a husvizsgálók illetményeinek fedezésére a legtöbb esetben a husszemle és az idegen helyről behozott hús ujbó'i vizsgálata után fizetendő, esetleg részben a közvágóhíd használatáért szedendő dijak fognak fordittatni, ennélfogva ezen dijaknak szabályrendeleti utón leendő megállapítása önként értetőleg már a husvizsgálók illetményeit illetőleg itt elmondottak figjelembevéte'ével történjék. Előre látható azonban, hogy egyes községekre a husvizsgálók kiképezése és fenti értelemben leendő megfelelő díjazása, oly terhet fog hárítani, amelyet azok saját erejükből még szövetkezés utján is csak bajosan volnának képesek elviselni. Úgyszintén előfordulhat azon eset is, hogy bizonyos községekben közvágóhíd felállítása és fentartása, vagy pedig a létező közvágó- hidnak kisebb állatok vágására való berendezése látszik kivánatosuak, holott a levágott állatok után szedendő vágóhídi dijakból befolyó jövedelem az azzal egybekötött költségek fedezésére aligha mutatkozik elegendőnek. Ily esetekben tehát örömmel látnám, ha a törvényhatóság megfelelő anyagi támogatásban része- sittessék az illető községeket említett céljaik megvalósításában és tekintettel ezen céloknak fontos köz- és állategészségügyi jelentőségére, az ebadó alapot jelölöm meg, mint oly forrást, a melyből a jelzett értelemben nyújtandó segélyek legalkalmasabb módon fedezetet találhatnak. Minthogy tehát az ebadó alapoknak ily irányban leendő igénybe vételét ezen alapok eredeti köz és állategészségügyi rendeltetésével is teljesen megegyezőnek találom, ennélfogva az e részben hozandó, kellőképen megokolt törvényhatósági határozatokhoz mindenkor készségesen hozzáfogok járulni A husvizsgálati rendelet VI. fejezetének megfelelőleg különös gondot igényel a vágólajstromok vezetéséről és a levágásra kerülő állatok marhaleveleinek kezeléséről