Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-06 / 32. szám

— 262 rendelet folytán beálló uj viszonyokra, újólag átvizsgál­tassanak, kiegészíttessenek és módosittassanak. Miután pedig a kis és nagyközségek által hozandó, illetve ki­egészítendő szabályrendeletek jóváhagyása a törvény- hatósági bizottságok hatáskörébe tartozik ennélfogva ezen bizottságok őrködjenek afelett, hogy ezen községi szabályrendeletek a jelen husvizsgálati szabályrendelet határozmányaival kellő összhangban álljanak, valamint hoey a vágatási és szemledijak, továbbá az idegen helyről hozott hús vizsgálata után sztdendő dijak meg­állapítása mindenkor az illetékes járási mezőgazdasági bizottság és az ipar és kereskedelmi kamara előzetes meghallgatása után történjék. (10. §) Ami a második fejezetnek a hídvizsgálókra vonatkozó határozmányait illeti, ezeknek foganatosítása a törvényhatósági és rend. tan. városokban, úgyszintén azokban a nagy- és kisközségekben, ahol hatósági állatorvos husvizsgálóul alkalmazható magánállatorvos vagy emberorvos lakik, semmiféle nehézségbe sem ütközhetik. Oly nagy- és kisközségek azonban, amelyek hídvizsgáló gyanánt helyben lakó hatósági vagy magánállatorvost, vagy emberorvost nem alkalmazhatnak és ilyen czélból a 14. §. első kikezdéséhez képest más községekkel sem szövetkezhetnek, a husvizsgálati rendelet kívánalmai­nak csak akkor fognak megfelelhetni, amidőn már módjukban lesz az ország nagyobb közvágóhidjain ez iránt legközelebb külön kiadandó rendeletem alapján szervezendő tanfolyamokon husvizsgálókat kiképeztemi, illetőleg ily tanfolyamokon képesítést szerzett hus- vizsgálatokat — önállóan, vagy más községekkel szö­vetkezve alkalmazhatni. Addig is azonban elvárom a törvényhatóságoktól, hogy az átmeneti időben még működő képesítéssel nem biró községi husvizsgálóknak teendőik mikénti végzésére nézve leendő kioktatása iránt a lehetőséghez képest gondoskodjanak. Ezen hídvizsgálók tehát a járási m. kir. állat­orvosok, valamint a helyhatósági állatorvosok utján kitaDitandók lesznek a közfogyasztásra szánt állatok életben való vizsgálatánál a levágásnál és a husvizsgá- latnál valamint a vágólajstromok vezetésénél a jelen rendelet értelmében követendő főbb elvekre és különö­sen figyelme ztetendők arra, hogy mihelyt a levágásra kerülő állaton, vagy pedig a levágott állattestrészen oly jelenségeket (elváltozásokat) észlelnénk, amelyek a 18. §-hoz képest illetékésségüket a további eljárásra nézve kizárják, úgy a vágat ást illetőleg az állat test­részeinek embeii fogyasztása leendő felhasználását egy­előre tiltsák meg, egyben pedig a helyi hatóságot, állat­orvos meghívása, valamint a hús és szervek őrizetbe vétele czéljábó', az esetről haladéktalanul értesítsék. Önként értetődik, hogy a körjegyzőségi kötelékbe tar­tozó oly községekben, ahol a husvizsgálatot egyenlőre a még képesítéssel nem biró husvizsgálók fogják vé­gezni, a kizárólag állatorvosi husvizsgálati teendők ellátását a körállatorvos a 15. §. élteimében már most is hivatalból teljesíteni tartozik. Amennyiben pedig ily községek nun tartoznának valamely körjegyzőség köte­lékébe, úgy a jelzett teendők végzésével a szomszédos község, (város) állatorvosa bízandó meg, ilyenek hiányá­ban pedig az illetékes járási m. kir. állatorvos ki­rendelése kérelm-zendő (20. §.) Ami a m. kir. állat­orvosoknak a hídvizsgálatnál, valamint a husvizsgá'at eredményének felülvizsgálatánál leendő közreműködése után szedendő dijakat illeti, e részben megjegyzem, hogy ezen kérdést a m. kir. állatorvosok illetményszabályzatá- uak módosítása, illetve kiegészítése iránt legközelebb kibocsátandó rendeletem keretében fogom szabályozni. A második fejezet, 14 §-a értelmében a husvizs­gálók és helyetteseik alkalmazása, szükségesetén azok­nak kiképeztetése is a községek feladatát képezi s igy a községek tartoznak az ezekkel járó költségek mi­kénti fedezéséről gondoskodni, úgyszintén azok hatá­rozzák meg és szolgáltatják ki a nem m. kir. állator­vosi minőségben eljáró husvizsgálók (kisegítő husvizs­gálók) működése után járó illetményeket is. (26. §.) Városok az állatorvos lmsvizsgálói működése után járó dijait szintén autonom hatáskörükben állapítják meg. Ezekre vonatkoző'ag szükségesnek tartom itt ki- emeln5, hogy a husvizsgálat és ezzel kapcsolatos rendé­szeti teendők lelkiismeretes, megbízható és lehetőleg szakképzett egyén által leendő teljesítése esősorban az illető község v. város legfontosabb köz- és állategész­ségügyi érdeke. Oly községek tehát amelyek husvizs gálóul sem állatorvost, sem emberorvost nem tarthat­nak legcélszerűbben teszik, ha ily célra a községi jegyzői iroda valamely tagját képeztetik ki és fogadják fel, miután ily alkalmazottak úgy magasabbfoku művelt­ségűknél, mint alkalmaztatásuk állandóságainál fogva is, legmegfelelőbbeknek látszanak. Továbbá szintén saját jólfelfogott érdekükben, valamint a méltányosság követelményeinek is megfelelően fognak a községek és városok cselekedni, ha nem igyekeznek a husvizsgálót működése után megillető díjazást tisztán költségkímé­lés szempontjából, lehetőleg csekély mértékre leszorí­tani, hanem inkább arra törekesznek, hogy a husvizs- gáló részére megállapított dijak az általa végzendő munkával járó fáradsággal kellő arányban álljanak, miután a husvizsgálati teendők, pontos és részrehajlat- lan teljesítése csakis ily módon látszik kellőképen biz­tosíthatónak. Minthogy pedig a husvizsgálók illetmé­nyeinek fedezésére a legtöbb esetben a husszemle és az idegen helyről behozott hús ujbó'i vizsgálata után fizetendő, esetleg részben a közvágóhíd használatáért szedendő dijak fognak fordittatni, ennélfogva ezen dijaknak szabályrendeleti utón leendő megállapítása önként értetőleg már a husvizsgálók illetményeit ille­tőleg itt elmondottak figjelembevéte'ével történjék. Előre látható azonban, hogy egyes községekre a hus­vizsgálók kiképezése és fenti értelemben leendő meg­felelő díjazása, oly terhet fog hárítani, amelyet azok saját erejükből még szövetkezés utján is csak bajosan volnának képesek elviselni. Úgyszintén előfordulhat azon eset is, hogy bizonyos községekben közvágóhíd felállítása és fentartása, vagy pedig a létező közvágó- hidnak kisebb állatok vágására való berendezése lát­szik kivánatosuak, holott a levágott állatok után sze­dendő vágóhídi dijakból befolyó jövedelem az azzal egybekötött költségek fedezésére aligha mutatkozik elegendőnek. Ily esetekben tehát örömmel látnám, ha a törvényhatóság megfelelő anyagi támogatásban része- sittessék az illető községeket említett céljaik meg­valósításában és tekintettel ezen céloknak fontos köz- és állategészségügyi jelentőségére, az ebadó alapot jelö­löm meg, mint oly forrást, a melyből a jelzett érte­lemben nyújtandó segélyek legalkalmasabb módon fede­zetet találhatnak. Minthogy tehát az ebadó alapoknak ily irányban leendő igénybe vételét ezen alapok eredeti köz és állategészségügyi rendeltetésével is tel­jesen megegyezőnek találom, ennélfogva az e részben hozandó, kellőképen megokolt törvényhatósági határo­zatokhoz mindenkor készségesen hozzáfogok járulni A husvizsgálati rendelet VI. fejezetének megfelelőleg kü­lönös gondot igényel a vágólajstromok vezetéséről és a levágásra kerülő állatok marhaleveleinek kezeléséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom