Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)

1905-06-29 / 27. szám

— 69 munkakönyvé legkésőbb vasárnap délelőtti 11 óráig, előre meghatározott és pontosan meg­tartott helyen és időben kiszolgáltatandó ; — ha pedig a munkaadó mond fel, úgy a munka­könyv az alkalmazottnak kellőképpen kitöltve, a szombaton este történő fizetés alkalmával adandó át. Ha pedig a felmondás bármelyik fél részéről a bérfizetési nap déli 12 órája előtti idő­ben történik, ez esetben a munkaadó szintén tartozik gondoskodni arról, hogy az alkalmazott munkakönyvét a szombat este történő kifizetés alkalmával megkapja. A pontos kitöltés alatt értendő, hogy a munkakönyv 3-ik rovatában a segéd foglalko­zása gyanánt az, hogy az illető segéd mint lógógépen dolgozó, mint díszvakoló, vagy falazó kőműves avagy mint ács, cserepes stb. dolgozott s az 5-ik rovatban a tényleg fizetett munka­bér a maga összegében, esetleg fokozatos változtatásaiban kiteendő, 9. §. Az alkalmazott a munkából hét közben kölcsönös megegyezés esetén kívül csakis az ipar­törvény 94. §-ában felsorolt és a jelen §. 4. bekezdésében, továbbá a 14. §-ban körülirt ese­tekben bocsátható el. A segéd elbocsátásának ezen eseteiben a munkaadó gondoskodni tartozik arról, hogy az általa elbocsátott segéd munkakönyvét helyesen kiállítva, a megszolgált bérrel együtt az elbocsátáskor megkapja. A munkából hétközben viszont a segédszemélyzet sem léphet ki, a munkaadó beleegye­zése nélkül. Ez alól való kivételnek csakis az ipartörvény 95. §-ában felsorolt esetekben lehet helye, amikor a munkából kilépő segéd munkakönyvé a kilépés bejelentését követő nap déli 12 órájáig a segédnek kiadandó. Ha a körülmények és viszonyok úgy húznák magukkal, hogy a munkát hétközben elhá- rithatlan akadály pl. elemi csapás, vagy a munkaadó akaratától egészen függetlenül, önhi­báján kívül bekövetkezett körülmény, mint hatósági intézkedés,- per stb. miatt félbeszakítani kellene, vagy azt folytatni nem lehetne, ez esetben a munkaadó, a már tényleg kitöltött munkaidőre járó bérnek azonnali kifizetése mellett a segédszemélyzetet — a rajzolók és pallérok kivételével — egészben vagy részben elbocsájthatja. A női munkások szülés után 4 hétig szerződésileg kötelezett munkájuk teljesítése alól a szerződés megszűnése nélkül felmentetnek, 10. §. A rajzolók, gyakornokok és pallérokkal szemben a felmondási idő kölcsönösen 14 napban állapittatik meg. A munkaadó azonban jogosítva van a rajzolót és pallért két heti munkabér, mint végkielégítési összeg kifizetése mellett felmondás nélkül azonnal elbocsátani. Ezen rendelkezés alól kivételt képeznek az építési tervek önálló elkészítésével és építés vezetéssel állandóan megbízott rajzolók, a kikre, mint fontosabb teendőkkel megbízott alkal­mazottakra nézve a felmondás határideje három hónap. Az elbocsátás, valamint a kölcsönös felmondás azonban csak a heti kifizetés alkalmával’ illetve vasárnap előtt történhetik meg. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 94. §-ának a, b, c, d, g és h pontjaiban felsorolt esetekben, nemkülönben, ha a rajzoló, vagy a pallér a vele kötött szerződést megszegi, a munkaadó jogosítva van a rajzolót és pallért felmondás és kártérítés nélkül bármikor azonnal elbocsá­tani. Az ipartörvény 94. §-ának e és f pontjaiban említett esetek bekövetkezése miatt előálló felmondás nélküli, azonnali elbocsátás esetében azonban az elbocsátottnak két hétre járó munkabére kiadandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom